A lerombolt Regnum Marianum. "A hely szelleme” Fotó: Vörös
Szilárd
A múlt héten született meg a kormány döntése a Nemzeti Színház Erzsébet téri
építkezésének leállításáról. Az ötödik kerületi helyszín helyett a Felvonulási
teret jelölték ki. A részletekről a Szépművészeti Múzeumban éppen a Sátán leányai
cím? szoborkoncepció előtt számoltak be a kultusztárca vezetői, akik – kínosan
– azt hangsúlyozták, hogy véletlenül sem politikai-ideológiai döntés született,
hanem szikár szakmai megfontolások vezettek az Erzsébet téri helyszín abortálásához.
Hámori József kultuszminiszter kifejtette, hogy túl drága az építkezés, a kész épület
mintegy 20 milliárd forintot tenne ki. Ezen kívül a döntést közlekedési és környezetvédelmi
érvekkel indokolta.
A bejelentést üdvözölte Csurka István író, a Magyar Igazság és Élet Pártja elnöke,
akinek reményei szerint a majdan állami támogatással megépülő Regnum Marianum
templom és a M?csarnok mellett egy jó arculatú kulturális tér jöhet létre, s az új
tervek alapján "magyar és magyar formájú" színház jöhet létre. Csurka szavaiból
egy furcsa vízió tárul fel: a nép, amely egy mise után elmegy a Hősök terére – a
jobboldal közkedvelt mozgalmi terére– koszorúzni, majd pedig a "nemzeti"
Nemzetiben magyar szavalatot hallgat
Egyébként a Felvonulási tér e században a Horthy-korszakban is, de leginkább a
kommunista rezsim ideje alatt liturgikus hellyé vált.
Bán Ferenc, az eddig épült Nemzeti Színház tervezője elmondta, hogy nincs miért
magyarázkodnia: ő és munkatársai tisztességes munkát végeztek, nem politikai
megfontolások vezették őket. Az előző pályázat bírálóbizottságában résztvevő
nemzetközi szakembereknek lesz majd véleménye erről a dologról – nehezen fogják
ezt a döntést megérteni.
A döntésben leginkább érdekelt Budapest főváros polgármestere, Demszky Gábor külföldi
útjáról hazatérve meglepetve tapasztalta, hogy egy ilyen nagy horderej? döntést anélkül
hoztak meg, hogy a fővárost akár csak tájékoztatták volna. Kezdeményezését, hogy
ezt a kérdést Orbán Viktor kormányfővel személyesen tárgyalják meg, a miniszterelnök
elődei gyakorlatától eltérően elutasította. Így a jövő hét elején Demszky Hámori
Józseffel tárgyal.
Van miről tárgyalniuk: az érvényes szerződés szerint a Nemzetit az Erzsébet téren
fel kell építeni, ha az nem történik meg, akkor az eredeti állapotot visszaállítva
kell a telket az önkormányzatnak visszaszolgáltatni. A kormány a színházból csak
egy garázst hagyna, amit a fővárosi önkormányzat viszont nem fogad el. Bonyolítja a
helyzetet, hogy az új építkezésre kiszemelt Felvonulási téri terület a Fővárosi
Önkormányzat tulajdona, amit nem készülnek átadni a kormánynak. Az MDF frakcióvezetője
minapi nyilatkozatában ennél egyszer?bbnek látja a kérdést: Balsai István
bejelentette, hogy ebben az esetben kisajátítják azt. Ráday Mihály, a fővárosi önkormányzat
tanácsnoka, ismert városvédő lapunknak elmondta, hogy a kisajátítással, kártérítési
összeggel szemben is megvannak a bíróságon a fellebbezési lehetőségek.
Még az sem világos, hogy az új és kisebb, igénytelenebb épület valóban olcsóbb
lenne-e a már épülőnél. Ugyanis az Erzsébet tér helyreállítására költendő összeggel
és a garázsba már beépített hárommilliárd forinttal együtt az új színházra fordítandó
összeg már több, mint amennyit az építkezés befejezése igényelne.
Kérdéses, hogy a tárgyalások során mennyi marad majd a kormány szakmai érveiből.
Pelyva György zuglói alpolgármester lapunknak elmondta, hogy a döntés előkészítésében
velük sem egyeztettek, így a kijelölt helyszín közműhelyzetéről sincs jelenleg reális
képük. A kormány terveinek végrehajtásához előbb a jelenlegi helyett egy új szabályozási
tervet kell elkészíteni (amely beleilleszkedik a fővárosiba, ez utóbbit viszont ehhez
át kellene dolgozni), és utána jöhet szóba a tervpályázat kiírása, majd a tervek
engedélyeztetése. Az új szabályozási terv Zuglóban jövő októberre készül el.
Ráday Mihály tájékoztatta lapunkat arról, hogy a kormány által kijelölt helyszín
a Felvonulási tér visszaparkosításra kijelölt része, ez a terv a környezet, a zöldterület
számára is csapást jelent. Emellett a színház a város szélén nem tudja betölteni
fő hivatását: azt, hogy kultúraszervező helyszín legyen. A nemzet színházának többet
kell tudnia, mint egy átlagos városi színháznak.
Az ellenzéki pártok politikusai szerint egyértelműen politikai döntésről van szó.
Árulkodó az is, hogy a kormánydöntést pont Demszky Gábor távollétekor hozta meg a
kormány. Az is jellemző, hogy az építkezés, amelynek haladnia kellett volna, egy hónapja
állt már.
A színházi szakma képviselői természetesen kerülik a politikai megközelítést. Bálint
András, a Nemzeti igazgatója szakmailag nagyon rossz döntésnek tartja, de politikai kérdésekhez
nem szól hozzá. Szakonyi Károly Kossuth-díjas író, dramaturg szerint ha itt arról
szól a dolog, hogy négyévente mindent újra kell írni, akkor egyértelmű, hogy most már
nem lesz Nemzeti Színház. A kormány döntése ezen a területen is a frontvonalak
megnyitását jelentette. Az első tárgyalási forduló a Fővárosi Önkormányzatot képviselő
Ráday Mihály és Várhegyi Attila államtitkár között szintén azt mutatta, hogy
jelenleg nem látszik olyan közös pont, amely alapján a tárgyalásokat el lehet indítani.
1998. 11. 07. (II/45)
