Kereső toggle

Napilap-olvasási szokások

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Bár a Postbank lapcsaládhoz tartozó napilapok nem a legnagyobb olvasottságúak,
mégis – mint a Marketing Centrum által lapunknak készített tanulmányból látható
– összesítve jelentős szegmensét jelentik a magyar médiapiacnak. A tanulmány a
magyar újságolvasói szokások egyes sajátosságait elemzi többek között a politikai
hovatartozás, pártpreferenciák szempontjából is.

A magyar lakosság 44 százaléka naponta olvas napilapokat, további 13 százalékuk
hetente többször, 9 százalékuk hetente, 15 százalékuk pedig ennél ritkábban vesz a
kezébe napilapot. Végül 19 százalék azok aránya, akik sohasem olvasnak újságot. A
legolvasottabbak a helyi, megyei napilapok, az országos terjesztés? lapok közül pedig
a Népszabadság (1. és 2. ábra). A napilap-olvasási gyakoriságokra vonatkozó
válaszokat a könnyebb kezelhetőség érdekében 100 fokú skálára vetíthetjük a
következő szabály szerint: naponta olvas:100 pont; hetente többször olvas: 50 pont;
hetente olvas: 20 pont; ritkán olvas: 10 pont; sohasem olvas: 0 pont. Az 1. táblázatban
szereplő indexértékek úgy is értelmezhetőek, mint annak a valószínűségei, hogy
volt-e egy átlagos hétköznapon újság az adott társadalmi-demográfiai csoport
tagjainak a kezében.

A diplomások és az érettségizettek azonos valószínűséggel olvasnak napilapot, ám
az érettségizettek inkább a bulvárlapokat preferálják (a helyi lapok mellett), míg
a diplomások a politikai lapokat. Különösen feltűnő ez a Magyar Hírlap és a
Világgazdaság esetén, mely lapoknak szinte minden olvasója diplomás.

A politikai irányultság három napilap olvasottságában játszik szerepet. A
Népszabadságot elsősorban az MSZP és az SZDSZ támogatói olvassák, míg a Magyar
Nemzetet és a Napi Magyarországot a jobboldali pártok hívei.

Újságolvasási szokásaik alapján négy csoportba sorolhatóak az emberek. A
legnépesebb csoport tagjai csak elvétve olvasnak napilapokat, és általában nincs
kedvenc lapjuk. Ha mégis belenéznek egy újságba, akkor abba olvasnak bele, ami éppen
a kezükbe került. A felnőtt lakosság 54 százaléka sorolható ebbe a csoportba. A
második csoport tagjai vidéken élnek, és gyakorlatilag csak a helyi lapot olvassák.
Ide a felnőtt népesség 24 százaléka sorolható be többé-kevésbé egyértelműen. A
harmadik csoport tagjai is vidékiek, ám ők a helyi lap mellett országos lapokat is
szoktak olvasni. Ez a lakosság 11 százalékára jellemző. Végül a felnőtt lakosság
11 százaléka csak országos napilapokat olvas, tipikusan a Népszabadságot (is). A
legaktívabb újságolvasók a megyeszékhelyeken, illetve a megyei jogú városokban
élő polgárok, míg a budapestiek olvasnak a legritkábban újságot.

A Marketing Centrum Országos Piackutató Intézet Közvélemény-kutató Üzletágának
munkatársai 1998. június 5. és 9. között 1000 véletlenszerűen kiválasztott
választópolgárt kerestek fel személyesen, az ország 100 pontján. A mintavételi
pontok tükrözik az ország településszerkezetét. Ugyanakkor a véletlen kiválasztás
miatt a minta összetétele a nemek, az életkor és az iskolai végzettség szerint kis
mértékben eltér a népszámlálási adatok alapján várhatótól. Ezeket a kisebb
eltéréseket a KSH 1996-os mikrocenzusának felhasználásával matematikai módszerrel
– úgynevezett több szempontos súlyozással – korrigáltuk. A közölt adatok
hibahatára a válaszadók számától és a válaszok szóródásától függően
általában 3-5 százalék.

1. táblázat

Napilap-olvasási szokások településtípus szerint

 

Elvétve olvas

napilapot

A helyi lapot

olvassa

Helyi és országos

lapot is

Csak országos

lapot olvas

Budapest 71 0 2 27
Megyeszékhely, megyei jogú város 35 35 23 7
20 000 lakos feletti város 55 19 15 11
5000–19 999 lakosú település 56 26 7 11
5000 lakos alatti település 53 31 11 5
Átlag 54 24 11 11

Olvasson tovább: