Kereső toggle

Milyen lesz a világ 2030-ban?

Hírszerzők a jövő optimista és pesszimista forgatókönyveiről

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Olyan újabb útelágazás előtt áll a világ, mint amire eddig csak nagy háborúk vagy a kommunizmus összeomlása után volt példa – állítja az amerikai Nemzeti Hírszerzési Tanács által publikált Global Trends 2030 című jelentés. A több száz oldalas dokumentum a mai trendek alapján vázol fel különböző forgatókönyveket, amelyek 15-20 éven belül átalakíthatják világunkat. A jelentést az új Obama-kormány hivatalba lépéséhez időzítették, de a szerzők nem csak Amerika jövőbeli szerepével foglalkoztak.

A jelentés először néhány megatrendet vázol fel, amelyek alapvetően átrendezhetik világunkat. Ezek egy része optimista változásokat jelez: 2030-ra a föld várhatóan 8 milliárd lakosának kétharmada egy új, globális középosztály tagja lesz, a nagyvárosokban fog élni, és szabadon használhatja a legfejlettebb technológiákat. A történelemben még nem volt olyan korszak – talán a mezopotámiai nagy városállamokat megalapító Nimród uralkodását leszámítva –, amikor a városi lakosság száma meghaladta volna az 50 százalékot. Ezt a határvonalat ezekben az években lépi át az emberiség, és 2030-ra a legelmaradottabb kontinens, Afrika népességének is a többsége a megatelepüléseken él majd. A gyorsuló urbanizáció jó feltételeket biztosít a gazdasági növekedéshez: a világ összjövedelmének 80 százalékát a városok adják majd.

A milliós vagy több tízmilliós lélekszámú metropoliszok kiszámítható ellátást és védelmet kínálnak az embereknek, és egyben oktatási, valamint munkalehetőséget is a legfejlettebb, a világ minden pontjáról elérhető technológiák segítségével. Az életszínvonal mellett a várható élettartam is növekszik, az általánosan elérhető, fejlett orvosi ellátás miatt. Mindennek köszönhetően létrejöhet egy olyan, nagy létszámú, globális középosztály, amely függetlenül attól, hogy melyik kontinensen él, hasonló fogyasztási szokásokkal rendelkezik, és hasonló életstílust követ. A nemzetközi, internetalapú kereskedelem a megjelenéssel egy időben elérhetővé teszi számukra a legfrissebb információs eszközöket, mint azt már ma is lehet látni, amikor Tokiótól Berlinen át Rióig egyformán és egyszerre állnak sorban tömegek valamilyen világújdonságnak számító termékért. A kommunikációs hálózatoknak köszönhetően ez az urbánus tömeg szabadon kapcsolódhat egymáshoz, és identitásukat a jövőben jobban meghatározhatja ehhez a globális középosztályhoz való tartozás, mint akár a nemzeti hovatartozásuk. Életszínvonalban közelebb lehet egymáshoz egy mumbai városlakó egy São Paoló-i társához, mint saját nemzetének vidéki honfitársaihoz. A tanulmány készítői szerint ezek a határokon, sőt kontinenseken átívelő folyamatok a nagyhatalmakat is együttműködésre bírhatják. A „világrendőr” szerepét a jövőben nem egyes országok – mint most Amerika – tölthetik be, hanem különböző érdekeken alapuló szövetségek. Kína várhatóan 2030-ra a világ legnagyobb gazdaságává válik, az Egyesült Államok viszont az új kőolaj- és földgáz-kitermelési technológiáknak köszönhetően az energiaellátás terén elérheti az önállóságot. (Az egyesülésre törekvő Európa gazdasági ereje és súlya azonban a tanulmány szerint nem növekszik a következő évtizedben, sőt, a periférikus országok, például Görögország kiválása az egész világon érzékelhető válságot generálna. (A görög kiválás a Global Trends szerzői szerint hétszer nagyobb krízist generálhat, mint a 2008-as pénzügyi válságot előidéző Lehman Brothers Bank összeomlása.) A környezetkímélőbb és hatékony termelés miatt az energiaárak csökkenhetnek, és így az exportőr országok kisebb eséllyel alkalmazhatják a jövőben az olajfegyvert, különösen, ha újabb, nem hagyományos energiaforrások is elérhetővé válnak.

Összeomlás és harc

A biztató tendenciák ugyanakkor minden eddiginél törékenyebb fejlődést rejtenek. A születések számának csökkenése miatt a ma legfejlettebb társadalmakban a lakosság egyre inkább elöregszik, amire szintén nem volt még példa az emberiség történetében. A lakosság átlagos életkora ma még csak Japánban és Németországban haladja meg a 45 évet, de 2030-ra a legtöbb európai országban, valamint Dél-Koreában és Tajvanon is a népesség többsége középkorú vagy idős emberekből fog állni. Emiatt ezekben a régiókban lassulhat a gazdasági növekedés, és a munkaerőhiány miatt erősödhet a bevándorlás, ami kulturális és társadalmi feszültségek forrása lehet.

A feltörekvő térségekben nem az elöregedés, hanem az élelmiszer- és vízhiány jelent kihívást. A probléma leginkább Afrikában és a Közel-Keleten okoz gondot, de Kína és India is sebezhetővé válik. Az alapvető javak hiánya regionális konfliktusokat válthat ki, amelyek gyorsan továbbterjedhetnek, különösen, ha etnikai és vallási színezetet kapnak. Ilyen veszélyzóna például a Törökország, Irak és Szíria közös határvidékén élő kurdok függetlenségi törekvései és a siíta muzulmánok terjeszkedése a hagyományosan szunnita közel-keleti térségben és Észak-Afrikában. A tanulmány készítői azzal számolnak, hogy a következő 15-20 évben tömegpusztító, elsősorban nukleáris fegyvereket is bevetnek majd ezekben a konfliktusokban.

További instabilitást jelent az, hogy nemcsak államok, hanem terrorszervezetek és anarchista mozgalmak is képessé válnak kibertámadásokra vagy biológiai hadviselésre. A terrorizmus fő iránya a jövőben a fizikai pusztításról áthelyeződik az olyan akciókra, amelyekkel egy térség vagy akár az egész világgazdaság és globális civilizáció működését próbálják meg nem állami szervezetek megzavarni. A fenyegetettséggel szemben a kormányzatok – határokon is átnyúlva – minden korábbinál nagyobb ellenőrzést vezetnek be, ami az összes ember valós idejű kommunikációs megfigyelését és életvitelének elemzését igényli. Erre a technológiai fejlődés lehetőséget kínál: az elektronikus adatok tárolása korlátlanná és gyakorlatilag ingyenessé válik. A gyorsuló folyamatokat jelzi, hogy a világon ma adatformátumban tárolt összes információ 90 százaléka az elmúlt két évben keletkezett.

A fejlődés nem feltétlenül jár együtt a demokratizálódással, bár az életszínvonal emelkedése növeli ennek esélyét. A történelmi tapasztalatok szerint, ha egy országban 15 ezer dollár alatt van az egy főre eső vásárlóerő, valószínűleg a diktatúra valamilyen formája valósul meg, ám ha egy ország áttöri ezt a küszöböt, akkor megnyílik az esély a demokratikus átalakulásra. Kína hamarosan eléri ezt a szintet, így alkalom nyílik a teória tesztelésére. Ha Peking sikerrel túllép a központosított önkényuralom jelenlegi formáján – ami korántsem biztos –, az más hasonlóan jól teljesítő, de kormányzati szempontból elmaradott térségekben, például az öbölországokban is példa lehet. A külső fenyegetések – bevándorlás, stratégiai források hiánya, terrorizmus – azonban még demokratikus hagyományok és magas fejlettség mellett is korlátozzák a szabadság mértékét.

Fekete hattyúk

A tanulmány felsorol néhány olyan, előre nem látható eseményt is, amelyek gyökeresen megváltoztathatják a történelem menetét. Ezeket a forgatókönyveket a futurológiában elterjedt fogalommal „fekete hattyúknak” nevezik. Ezzel a fogalommal – magyarul a fehér holló lehet az ehhez legközelebbi nyelvi fordulat – az olyan előre nem jelezhető, ritka, de ki sem zárható eseményeket jelölik, amelyek valamilyen szempontból történelemformáló hatásúak. A közelmúltból ilyenek voltak például a szeptember 11-ei támadások.

A Global Trends szerzői szerint a következő 15-20 évben ilyen „fekete hattyú” lehet például egy világméretű, gyorsan terjedő és jelentős halálozási rátával együtt járó fertőző járvány kialakulása, ami hat hónap alatt az egész világot elérheti.

A globális éghajlati változások felgyorsulása egyes térségekben – például Közép-Afrikában vagy Délkelet-Ázsiában – éhezéshez és vízhiányhoz vezethet. Az eurórendszer összeomlása a világgazdaságot is megrázná, egy mágneses napvihar pedig a globális kommunikációt küldheti a padlóra, aminek szintén beláthatatlan gazdasági, kereskedelmi következményei lennének. Bármilyen nukleáris konfliktus, tömegpusztító fegyverek bevetése vagy egy terrorcsoport által indított kibertámadás a válságtérségekben, különösen a Közel-Keleten lehet veszélyes.