Kereső toggle

Krach és baj

Hisztéria és milliárdos mentőövek a pénzpiacokon

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Életem krízise. Nem láttam ehhez foghatót, és valószínűleg nem is látok” –fogalmazott a sokat tapasztalt, tőzsdei spekulációból meggazdagodott Soros
György. Nem Soros György az egyetlen, aki értetlenül szemléli a hetekben zajló
eseményeket. Bokros Lajostól kezdve számos nagy nevű gazdasági szakember
beismerte, nem gondolták volna, hogy ekkora ereje van az USA-ban keletkezett
válságnak. De nagyobb gond az, hogy nem látható a dolgok kimenetele.



Binder István

A napokban drámai erők feszültek egymásnak. A példa nélküli nemzetközi
kormányzati összefogások, több százmilliárd dolláros mentőövek ellenére szinte
hisztérikus hangulat uralta a fejlett világ börzéit. Gyakran az irracionalitás
határán túl reagálnak a tőzsdei részvények: napok alatt a ’29–33-as nagy
gazdasági válság óta nem tapasztalt veszteség keletkezett. A Dow Jones indexe
egy hét alatt 5,5 éves mélypontra zuhant, az európai tőzsdepapírok 40 százalékot
veszítettek az értékükből az év elejéhez képest. Az államcsőd szélére sodródott
Izland, recesszió fenyegeti Európa legerősebb gazdaságait, a brit, a német GDP
növekedése a nullához közelít. Az IMF adatai szerint eddig 1400 milliárd dollár
nagyságú veszteség érte a tőzsdézőket, és legalább 6-700 milliárd dolláros
tőkeinjekcióra lesz még szükség a bankok helyreállásához. Komoly támadást
szenvedett el a hazai pénzpiac is. A BÉT-en egy hét leforgása alatt 30
százalékot zuhant az index. Az egyik legstabilabb papír, az OTP-é egy nap
leforgása alatt 12 százalékot zuhant, a Mol pedig 4 nap alatt 25 százalékot
veszített az értékéből. Igen hektikusan mozog a forint árfolyama is. Volt olyan
nap, amikor a forint árfolyama 20 forintnál is többet gyengült az euróhoz
képest, másnap pedig 10 forintot emelkedett. Némi reményt adhat ugyanakkor, hogy
lapzártánkra erősödésbe fogtak a börzék. A Dow Jones történelmi csúcsot döntve
11 százalékot erősödött egy nap alatt, és az európai, így a budapesti
tőzsdeindex is jelentősen emelkedett.

Világ a feje tetején

A világ a feje tetejére állt. Néhány hete még egymással versenyezve
licitálták alá a bankok a hitelkínálataikat, a héten – eddig példa nélkül – az
MKB bejelentette, hogy határozatlan ideig felfüggeszti a devizaalapú hitelek
folyósítását. Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF)
szóvivője kérdésünkre megerősítette, hogy hasonló lépésre ugyan más bankok nem
készülnek, de többségük szigorítja a devizahitelek kibocsátását. A szóvivő a
bankok reakcióját hasonló bizalomépítésként értelmezi, mint a kormány a betétek
teljes körű garantálását. A bankok ugyanis az utóbbi időben 1 százalékkal
drágábban tudják csak beszerezni a devizákat, ezért elvileg ennyivel magasabb
kamattal helyeznék ki az ügyfelek felé. A hitelválság miatt azonban lényegesen
jobban ingadozik a forint árfolyama, ezzel párhuzamosan kiszámíthatatlanná válik
a havi törlesztőrészlet. Mindezek miatt a bankok nagyobb kockázatot vállalnak a
devizahitelekkel, mivel megnő az esélye annak, hogy nehezebbé válik a
visszafizetés. Ennek kockázatát tompítják, ha nem növelik ezt a
hitelállományukat. Ma már bevett gyakorlatnak számít az is, hogy a bankok
egyoldalúan növelik a már meglevő devizahitelek költségeit. Binder István
szerint amennyiben a szerződésünk ezt lehetővé teszi, nem tudunk mit tenni. A
szóvivő fontosnak tartja, hogy ezekben az időkben fontoljuk meg a
hitelfelvételt. Devizában való eladósodás esetében pedig nem javasolt kicentizni
a fizetést, hagyni kell annyi mozgásteret, amennyivel többet kell törleszteni
egy esetleges forintgyengülés esetén.

Szinte minden szakember hangsúlyozza, hogy egyre nehezebb lesz hitelekhez jutni.
A bankok a fedezetet kritikusabban vizsgálják meg, és a mostaninál magasabb
kamat fejében adnak csak hiteleket. A drágulás nem tegnap kezdődött el. A
jegybank adatai szerint az elmúlt két évben folyamatosan emelkedik a THM. A
szabad felhasználású hitelek esetében 0,7, míg a lakáscélú hitelek esetében 1,2
százalékkal drágábban kapunk most pénzt. Ez egy 10 millió forintos hitel
esetében havonta akár 5-10 ezer forinttal is megemelheti a törlesztőrészletet. A
jövőben azonban ennél is kedvezőtlenebb feltételekre kell felkészülnünk. A
bankokban tartott pénzünk azonban teljes biztonságban van, melyet a kormány
legújabb döntése szavatol (lásd keretes írásunkat).

A világ valóban a feje tetejére állt. Példátlan, hogy a nyáron kidolgozott jövő
évi költségvetés főszámait a benyújtása után néhány nappal szó szerint elsöpörte
a pénzpiaci válság. Veres János pénzügyminiszter nem rejtette véka alá, hogy az
eredeti 3 százalékos GDP-növekedést 2 százaléknál is kisebb mértékűre szabják
át. Sőt készítenek egy pesszimistább verziót is, amelyik 1 százalék körülire
teszi a növekedési várakozásokat. Veres elmondta: az új költségvetés október
20-ára készül el, de a gyors pénzügyi változások miatt az sem kizárt, hogy három
hét múlva mindent újra kell számolni. Annyi bizonyosra vehető ugyanakkor, hogy
az eredetinél magasabb lehet az infláció, lényegében marad az idei 6 százalék
körüli szinten. Ennél jóval fájóbb lehet az a miniszterelnöki bejelentés,
miszerint a válság hatásai miatt elmaradt az egyébként az elemzők szerint
vérszegénynek titulált adócsökkentés. Sőt – amire a megszorítások alatt sem volt
példa – hozzányúlnak a szociális rendszerhez is, és újra befagyasztják a
béreket.

A hiteltelenség ára

A pénzügyi kormányzat a jegybankkal és a felügyeleti szervekkel karöltve
igyekszik hitelesnek mutatkozni, gyors, határozott lépéseket hozni annak
érdekében, hogy tompítsák az ország sérülékenységét. A múlt heti 800 milliárd
forintot meghaladó kisvállalkozásokat segítő csomag után a bankbetétek
garantálása mellett politikai és szakmai vezetők részvételével nemzeti tanács
összehívását kezdeményezte a kormányfő a gazdasági fejlődés hosszú távú
stabilitása érdekében. Talán nem véletlen, hiszen egy friss felmérés szerint
Magyarország pénzügyi sérülékenysége „előkelő” helyet foglal el a fejlett világ
országai sorában, amely miatt újabb és újabb támadásnak van kitéve a forint,
illetve a tőzsdei kereskedés.

Zsoldos István, a Goldman Sachs londoni makroelemzője szerint Magyarország
sérülékenysége leginkább hitelességi problémákra vezethető vissza. A befektetők
még mindig nehezen hiszik el, hogy az államháztartási hiány tartósan 3 százalék
közelében maradhat, mivel korábban a 10 százalékot is megközelítette. Ez pedig
azzal jár együtt, hogy kritikus pillanatban a befektetők a kockázatosabbnak
ítélt magyar forinttól, illetve állampapíroktól igyekeznek megszabadulni,
hatalmas eséseket és forintgyengülést okozva ezzel. A kormányzati intézkedések
mellett a napokban bejelentették, hogy az IMF technikai és pénzügyi segítséget
ajánlott fel hazánknak. Ennek részletei nem ismeretesek, ám az uniós
pénzügyminiszterek tanácsa üdvözölte az IMF szándékát, mivel ez hozzájárulhat a
pénzügyi bizalom és stabilitás megerősítéséhez.

Betonbiztos bankbetétek

Szerdától teljes védettséget élveznek a magyarországi bankbetétek is –
jelentette be Veres János pénzügyminiszter Simor András jegybankelnök és Farkas
István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke társaságában. Az
Országgyûlés döntése szerint az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) által
biztosított összeghatárt a jelenlegi 6 millió forintról 13 millió forintra
emelik, az e feletti részt pedig az állam teljes körûen garantálja.

Olvasson tovább: