Kereső toggle

Új médiatörvényt készítettek

Útban a cenzúra-bizottság felé

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Cenzúratestület – egy lapunknak nyilatkozó médiajogász szerint ez válna az Országos Rádió és Televízió Testületből, ha az Országgyűlés elfogadná a médiatörvény módosító tervezetét.



Forgatás után egy televíziós stáb Fotó: S. L.

A rádiók és televíziók működését szabályozó úgynevezett médiatörvény reformjára alapvetően a digitális műsorszórásra való átállás uniós követelménye miatt van szükség (lásd keretes írásunkat), ám egyúttal lehetőség nyílik a jogszabály azon részeinek módosítására, ami miatt évek óta egymásra mutogatnak a politikusok, mikor a közszolgálati médiumok függetlenségéről, pontosabban annak hiányáról esik szó. 

Mindenesetre szakértők szerint rendezni kellene és lehetne többek között a közmédiumok finanszírozási helyzetét, hogy ne az aktuális kormányoldal jó szándékán múljon, csődbe megy-e az adott – közpénzeket számolatlanul felélni képes – közmédium, vagy sem; ki lehetne iktatni az intézményesített politikai befolyást; vagy például meg lehetne határozni, mit is jelent a közszolgálatiság, hogy az érintett médiumok ne kelhessenek versenyre a kereskedelmi csatornákkal a nézettség növelése ürügyén.

Az ORTT az általa kifejezetten a médiatörvény-módosítás előkészítésére alapított – 140 millió forintos költségvetéssel működő – Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet nemrégiben készítette el saját törvénytervezetét. 

A tervezetről egyelőre még az ORTT berkein belül folyik szakmai vita, ám a lapunk által megszerzett változatot kérésünkre Bayer Judit, a Sajtószabadság Központ médiajogásza már értékelte. Szerinte sajnálatos, hogy a tervezet nem szüntetné meg az intézményesített politikai befolyást a közmédiumoknál, amelyeket a jelenlegi három helyett egyetlen,
tizenkét tagból és hat póttagból álló közalapítvány felügyelne. Ennek kuratóriumába négy-négy tagot közvetlenül az ellenzék, illetve a kormánypártok delegálnának, további négyet pedig – a civilek képviseleteként – a történelmi egyházak, az etnikai kisebbségek, a határon túli magyarok, illetve a szakmai testületek jelöltjei közül választanának. Bayer szerint ezek a szervezetek önkényesen lettek kiválasztva a civilek közül, ráadásul esetenként határozott politikai irányultsággal bírnak. Hozzátette: a civil kurátorok számának csökkentése ettől függetlenül üdvözlendő cél.

A szakértő szerint előremutató a tervezet közmédiumok finanszírozását érintő része. E szerint az Országgyűlés hat évre előre meghatározná a közmédiumok konkrét feladatait, és ezekhez normatív finanszírozást rendelne. Ezzel párhuzamosan a reklámokat száműznék ezekből a médiumokból, és visszaállítanák az üzembentartási díjat.

Bayer Judit problémásnak tartja azt is, hogy a tervezet értelmében az ORTT kvázi miniszteriális jogosítványokat kapna, és "mamutszervezetté" bővülne: megalakulna a hatósági feladatokat is ellátó Országos Rádió és Televízió Felügyelet, valamint a panaszbizottság helyett létrehozandó Pártatlanságot és Kiegyensúlyozottságot Felügyelő Tanács. Ez utóbbi hivatalból is eljárhatna, így – Bayer megfogalmazása szerint – tulajdonképpen egy "cenzúrabizottságot" hoznának létre, amely a szabályoktól való eltérést keményen büntetné. A műsorszerkesztés tekintetében közmédiumoknál a pártatlanság, kereskedelmi csatornáknál pedig a kiegyensúlyozottság követelményének kellene megfelelni – amennyiben egy adott műsor ennek nem tenne eleget, a készítésben részt vett minden egyes munkatársat akár milliós nagyságrend? büntetéssel lehetne sújtani, és a közmédiumokban való munkavállalástól és a műsorszolgáltatásban való közreműködéstől is el lehetne tiltani.

A törvénytervezetet készítő bizottság vezetőjét lapzártánkig nem sikerült elérnünk. 

Közeledik a szép új digitális világ

Egyre közelebb vagyunk ahhoz, hogy a televízió az eddiginél is jobban áthassa mindennapjainkat. A tévézésben rendkívüli távlatokat nyitó, és várhatóan a jelenlegi piaci viszonyokat is felülíró digitális műsorszórásra való átállás technológiai feltételei már nálunk is adottak, csupán törvényi módosításra van szükség. Igaz, ennek megvalósulása elhúzódhat.

Az Európai Unió előírásai szerint legkésőbb 2012-ben minden tagállamban át kell állni a digitális műsorszórásra. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az analóg technológia helyett digitálisan tömörített jelek "hordozzák" majd a műsort, így megsokszorozható a csatornák száma, továbbá jobb lesz a kép- és hangminőség. Az átállás érinti a műholdas, a kábelrendszeren történő, illetve a földfelszíni sugárzást is. Az első kettő esetben a digitalizáció széles kör? interaktív szolgáltatást tesz lehetővé: lehet szavazni, levelezni, akár telefonálni is, vagy ha nem tetszik a kínálat, lehívhatjuk kedvenc filmünket. A földfelszíni sugárzásnál ez nem lehetséges, viszont ott másfajta lehetőségek adódnak. Az adást megfelelő készülékkel akár egy száguldó autóban vagy mobiltelefonon is kiválóan lehet fogni. A kábelhálózatok és műholdrendszerek esetében akár száz televízió-csatorna programja is eláraszthatja az otthonokat, a földi sugárzás esetén pedig mintegy harmincra növelhető a szobaantennával fogható csatornák száma. Kérdés, hogy mindez milyen hatással lesz a honi médiapiacra.

Bajomi Lázár Péter médiakutató úgy véli, a digitális műsorszórásra való átállás rövid távon nem fogja alapjaiban felforgatni a magyar médiapiacot. "A kábelen fogható, kisebb tematikus csatornáknak nem érdekük átállni a földfelszíni sugárzásra, hiszen így elesnének a műsordíjakból származó bevételektől, reklámokból viszont nem tudnák fenntartani magukat. Így az is elképzelhető, hogy – a reklámpiac korlátozott mérete miatt – nem lesz annyi vállalkozó, ahány műsorának terjesztésére technikailag lehetőség nyílik." – magyarázta. Vagyis a lehetőség ugyan adott lenne, hogy a jelenleginél több csatorna legyen fogható egy egyszer? szobaantennával, de nem tudni, hogy a reklámpiaci torta meddig szeletelhető tovább. Bajomi Lázár Péter a digitalizáció kapcsán ezért arra számít, hogy a kábelrendszeren fogható tematikus csatornák száma kismértékben növekedni fog.

Más véleményen van Tóth András, az Antenna Hungária Rt. kommunikációs igazgatója. "Jelenleg a háztartások 55 százalékában van kábelhálózat, egytizedük rendelkezik műholdvevővel, egyharmaduk viszont kizárólag földfelszíni sugárzású csatornákat tud fogni. Egyes tartalomszolgáltatók vélhetően fantáziát látnak majd abban, hogy ez utóbbi réteget megcélozzák, amennyiben lehetőségük lesz digitális országos földfelszíni frekvenciát elnyerniük " – mondta.

Jelenleg a digitális műsorszórásra való átállás jogi hátterét egymással párhuzamosan két törvénymódosítással tervezik rendezni. Az ORTT – kétharmados többséget igénylő, vagyis meglehetősen bizonytalan sorsú – médiatörvény-tervezete mellett az informatikai tárca – az egyszer? parlamenti többséget igénylő – hírközlési törvény módosításán dolgozik. Szakértők szerint egyelőre még nem világos, hogy önmagában ez utóbbival meg lehet-e teremteni a jogi hátteret, vagy sem. Ugyanakkor a törvényhozóknak érdemes lesz sietniük, hiszen jövő tavasszal lezárul a frekvenciákat elosztó európai egyeztetési folyamat. Ha nem vagyunk elég felkészültek, elképzelhető, hogy a környező országoknak több digitális frekvencia jut.

(S. I.)

Olvasson tovább: