Kereső toggle

Füstbe ment projektek

Pénzkidobás állami módra

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Pazarló egészségügyi fejlesztések, több százmillió forintért készített, porosodó tanulmányok, le nem hívott uniós pénzek, két és félszeres áron beszerzett minisztériumi kakaóbiztos számítógépek – ezekkel a címszavakkal lehetne összefoglalni az Állami Számvevőszék elmúlt hetekben elkészült jelentéseit.

Az elmúlt kilenc évben csaknem 66 milliárd forintot költöttek az aktuális kormányok jórészt átgondolatlanul kórház-rekonstrukcióra és -fejlesztésre – állapítja meg az Állami Számvevőszék elmúlt hetekben kiadott jelentése. A számvevők 29, címzett állami támogatásból finanszírozott kórházi beruházást világítottak át, ezek közül 19 befejeződött és mintegy 10 volt még folyamatban a vizsgálat idején. A tapasztalatok szerint a munkálatok jellemzően elhúzódtak, a tervezett 2-3 év helyett akár 6-10 évig is tartottak, és ez alatt az idő alatt nemcsak az árak, hanem a szakmai elképzelések és a műszaki feltételek is módosultak. A legeklatánsabb példa erre a Tolna Megyei Kórház műtő- és diagnosztikafejlesztési beruházása. 

A munkálatok 1994-ben kezdődtek, és az eredetileg jóváhagyott 2,2 milliárd forint mellé az önkormányzat 2,3 milliárd kiegészítő támogatást is kapott, ám a tervezett egységek a mai napig nem üzemelnek. Az önkormányzatok helyzetét nehezítette, hogy a beruházásokat konkrét ágazati fejlesztési terv hiányában kellett előkészíteniük. Sok helyütt ezért a legfejlettebb műszerek beszerzésére törekedtek, akkor is, ha erre nem feltétlenül volt szükség. 

Loránt Zoltán, az ÁSZ illetékes főigazgatója lapunknak elmondta: a legnagyobb problémát a finanszírozás technikája és a pénzhiány okozza. "A társadalombiztosítás csupán a működést finanszírozza, az épületek, eszközök amortizációját az önkormányzatoknak kellene ellensúlyozniuk, de erre forráshiány miatt képtelenek. Ezért megy a harc a címzett állami támogatásokért, ám a sok igénylés miatt a szűkös keretből sehová sem adnak annyit, hogy elég legyen. Az önkormányzatok mégis belekezdenek a tervezésbe és kivitelezésbe, mondván, úgyis összejön majd valahogy a pénz" – magyarázta az igazgató.

Az ÁSZ vizsgálta a mindössze két évig működő, 2004 óta szünetelő Egészségügyi Reform Programiroda működését is. Nem mondhatni, hogy az iroda komoly munkát végzett volna: összesen 3,8 milliárd forintot használt fel, ennek 80 százalékát a kórházak adósságcsökkentésére fordították. Feladata közé tartozott továbbá az egészségügyi reformot segítő tanulmányok elkészítése. Erre félmilliárd forintot költöttek, ám az ÁSZ ellenőrei a dokumentumokat nem találták meg a minisztérium adott osztályain, ahol azokat elvileg hasznosítani kellett volna. 

A vizsgálatban részt vevő egyik hivatalnok lapunknak elmondta: végül egy különálló szobában bukkantak rá a több százmillióért készített tanulmányokra, amelyek rendszerezetlenül porosodtak… A tanulmányok elkészítésével egyébként – mint megtudtuk – nem a minisztérium állományába tartozó szakértőket, hanem külsős szakembereket bíztak meg, vagyis, ahogy informátorunk mondta, "az egész feladatot kiadták albérletbe".

Hasonlóan sok probléma volt – egy másik ÁSZ-jelentés szerint – az európai uniós ISPA-támogatásokból megvalósuló közlekedésfejlesztési programokkal is. Hazánk összesen 11 vasúti és közúti fejlesztési projektet fogadtatott el az unióval, mintegy 634 millió euró értékben. Az összeg felét 2000-től 2008-ig lehet lehívni, ám a folyamat másfél-két évet késett, mivel hazánk nem alakította ki a pénzek fogadásához szükséges intézményrendszert. "Ez a hiányosság a kilencvenes évek végétől számítva egyaránt írható a baloldali és a jobboldali kormány számlájára is. Ugyanakkor jó hír, hogy a fel nem használt összegek az EU döntése értelmében később lehívhatók lesznek" – magyarázta informátorunk. Az ÁSZ vizsgálta az Informatikai és Hírközlési Minisztérium 2002 és 2004 közötti gazdálkodását is. A jelentés többek között kifogásolta a kakaóbiztos számítógépek beszerzését, amellyel kapcsolatban megállapította: nem volt teljes kör? és egyértelm? az ajánlati felhívás műszaki leírása, a tárca nem ellenőrizte, hogy a győztes ár megalapozott-e, az ajánlott eszköz nem mindenben felelt meg a kiírásnak, a tervezett 500 helyett pedig csak 269 gépet sikerült beszerezni. Ráadásul a komputerekért darabonként több mint egymillió forintot fizetett a tárca, miközben akár 400 ezer forintért is vásárolhatott volna ilyen gépeket. Az ÁSZ amiatt is bírálta Kovács Kálmán informatikai minisztert, mert a pályázati rendszeren kívüli egyedi döntéseivel összesen 3,2 milliárd forintnyi támogatás sorsáról döntött – ennek több mint felét négy cég kapta meg –, és az erre vonatkozó adatokról a minisztérium nem vezetett elkülönített nyilvántartást.

Olvasson tovább: