Kereső toggle

Film a müncheni mészárlás utóéletéről

Spielberg Bosszúja

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Alig telt el néhány hét a Világok harcának bemutatóját követően, és Steven Spielberg ismét egy olyan filmet forgat, amelyben két világ vív egymás ellen élet-halál harcot. Ez a történet azonban már nem a science fiction világába visz bennünket, hanem a közelmúltba: a film – amelynek munkacíme
Bosszú – az 1972-es müncheni olimpián elkövetett terrorista akció utóéletét mutatja be. Elképzelhető azonban, hogy a film történetében mégis jut egy kevés szerep a fantasztikumnak is, a forgatókönyv alapjául szolgáló könyv fő informátora ugyanis egy olyan személy, aki nem volt tagja az akciót végrehajtó Moszad-csapatnak, sőt még a Moszadnak sem. Spielberg mindenesetre igyekszik kiköszörülni a csorbát, azt üzenve a sajtónak, hogy a film nem egyetlen könyvre épít. 



Steven Spielberg a Bosszú forgatásán. Újabb komoly film jön Fotó: Reuters

Steven Spielberg témaérzékenysége megkérdőjelezhetetlen, a hetvenes évek óta ünnepelnek a nézők, és fanyalognak a kritikusok a rendező rendkívül sikeres vargabet?i miatt. A kritikusok ugyanis már az új Truffaut-t látták benne, amikor elkészítette Párbaj című, méltán híres filmjét. Spielberg azonban rácáfolt a várakozásokra, és nem művészfilmekkel, hanem olyan szórakoztató tudományos-fantasztikus filmekkel folytatta pályáját, mint a Harmadik típusú találkozások, amelyben ráadásul maga Truffaut is szerepet vállalt. 

A hetvenes-nyolcvanas évek kasszasikerei után 1993-ban Spielberg újra komoly témához nyúlt, és elkészítette a Schindler listáját, amely ismét vegyes fogadtatásra talált. A Schindler listáját követően a rendezőzseni óram?-pontossággal ingázott a szórakoztatás és a gondolkodtatás között: egy sikeres science fiction filmet egy még sikeresebb drámai film követett a szabadságról (Amistad), majd egy újabb az önfeláldozásról (Ryan közlegény megmentése), és a bátorságról (Elit alakulat).

Több "könny?" film után, úgy látszik, megint komoly film jön: Spielberg nemrégiben nekilátott, hogy filmet készítsen az 1972-es müncheni mészárlást megtorló Moszad-akcióról. A film témájának időszerűségét nem kell hangsúlyozni, a beszámolók szerint az alkotás azt a kérdést boncolgatja, hogy a terrorizmus elleni fellépés során van-e joga egy modern demokráciának célzott likvidálásokat végrehajtania. A téma érzékenysége miatt Spielberg sokaknak, többek között saját rabbijának, Denis Rossnak, a Clinton-kormányzat közel-keleti megbízottjának, sőt magának Clintonnak a véleményét is kikérte a témában. Ross később kifejtette, hogy a film az emberi dimenzióról szól, azoknak a személyeknek a kétségeiről, akik a megtorló akciót végrehajtották. Efraim Halevi szerint, aki 1998 és 2002 között vezette a Moszadot, nem érdemes ezt a motívumot túldimenzionálni. "Ismertem néhányat azok közül, akik részt vettek az akcióban… Talán voltak kétségeik. Nem könny? ezt megtenni, de ez nem jelenti azt, hogy helytelen. Boldog lennék, ha látnám a kétséget a másik oldalon, a heves vitákat azzal kapcsolatban, hogy végrehajtsák vagy ne [a terrorakciót]" – nyilatkozta Halevi a New York Timesnak. 

A mondanivaló mellett több kritika érte az elmúlt hetekben a forgatókönyv történelmi részét is, kétségbe vonva annak hitelességét. A kiszivárgott információk szerint a forgatókönyv George Jonas Bosszú cím? könyvéből készül, amelyből már készítettek egy tévéfilmet Gedeon pallosa címen 1986-ban. Három évvel később derült ki, hogy a könyv elsődleges forrása, Juval Aviv sohasem volt tagja a Moszadnak, nem vett részt az akcióban, így ennek köszönhetőek a történetben megjelenő tévedések.

Aviv neve 1989-ben került először a címlapokra, amikor George Jonas pert indított ellene, mert megszegte a megfilmesítés jogainak kapcsán kötött korábbi megállapodásukat. A Jerusalem Post beszámolója szerint Aviv különböző összeesküvés-elméletek kitalálójaként vált híressé. Rövid ideig a skóciai Lockerby fölött felrobbantott Pan Am-járat ügyében is nyomozott a Pan Am-et biztosító cég számára, s végül azt javasolta, hogy pereljék be a CIA-t, az FBI-t és még néhány szövetségi szervet, mivel az ő mulasztásuk következménye volt a terrorakció. A nyomozás minőségét hiteltelenné teszi az a tény, hogy Aviv az áldozatok családjainak is felajánlotta szolgálatait, azzal biztatva őket, hogy bebizonyítja a Pan Am felelősségét.

A Spielberg-film kapcsán a New York Times megpróbálta utolérni Avivot, aki azonban sem az e-mailekre, sem a telefonhívásokra nem válaszolt. George Jonas könyve és Aviv személye miatt Spielberg magyarázkodásra kényszerült – szóvivője útján azt üzente, hogy a forgatókönyv megírásakor nem kizárólag az ő történetükre építettek, a Jerusalem Post viszont arról számolt be, hogy a forgatáson részt vevők elismerik: a történet, mint ahogyan a film munkacíme is, egyezik Jonas könyvével. 

Mintha mi sem történt volna

A film kiindulópontjául az 1972 szeptemberében a müncheni olimpián elkövetett terrorakció szolgál, amelynek következtében tizenegy izraeli sportoló életét vesztette. A müncheni mészárlás lélektani hatása a 2001. szeptember 11-ei merénylethez hasonlítható, az olimpia miatti médiajelenlét következtében a terror szinte itt is egyenes adásban volt látható. A Fekete Szeptember nev? terrorszervezet tagjai szeptember 5-e hajnalán rontottak rá az izraeli sportolókra, akik közül kettőt rögtön az elején megöltek, majd kilenc túszt ejtettek, akikért 234 bebörtönzött palesztin szabadon bocsátását követelték. Mindeközben az olimpiai faluban az élet ment tovább, mintha semmi sem történt volna, harsogott a rockzene, foglaltak voltak a pingpongasztalok, a sportolók kitűnően érezték magukat, tudomást sem véve arról, hogy pár száz méterre kilenc sporttársuk terroristák foglya. 

Az izraeli kormány nemleges választ adott a terroristák követelésére, de felajánlotta a német kormánynak, hogy saját egységeivel kiszabadítja a foglyokat, amire ezúttal a német kormány mondott nemet. A német rendőrség saját maga próbálta megoldani a túszdrámát, az akció azonban – a biztonsági erők katasztrofális hozzá nem értése miatt – tökéletes kudarcot vallott. Ennek eredményeképpen mind a kilenc túsz életét vesztette. A német rendőrségnek a tűzharcot követően sikerült elfognia három terroristát, akiket azonban már októberben szabadon engedtek egy eltérített Lufthansa- gép utasaiért cserébe. 

A mészárlást követően Golda Meir parancsot adott az Isten haragja elnevezés? akció végrehajtására, amelynek célja a müncheni akcióért felelős terroristák likvidálása volt. Az akciót felügyelő Aharon Yariv tábornok szerint: "Nem volt más választásunk. Meg kellett őket állítanunk, és erre nem volt más módunk. Alkalmaznunk kellett a Biblia törvényét: szemet szemért." Az akció eredményeként ma már csak egy olyan terrorista él, aki közvetlenül kapcsolatba hozható a müncheni vérengzéssel, a hetvennégy éves Mohammed Daoud. A Moszad őt is megpróbálta likvidálni, 1981-ben egy varsói kávézóban rálőttek, de túlélte a támadást. Daoud 1999-ben megjelentette az Egy palesztin terrorista emlékiratai cím? könyvét, amelyből kiderül, hogy a müncheni mészárlás kapcsán felmerül Arafat felelőssége is, akit Daoud szerint tájékoztattak az akcióról, és a Raisz áldását adta rá. Kapcsolatba hozható azonban Mahmud Abbasz palesztin elnökkel is, aki az akció financiális kereteit biztosította – igaz, Daoud szerint nem tudott arról, hogy mire adja a pénzt.

Olvasson tovább: