Kereső toggle

Fejük fölött döntenek róluk

Granasztói György

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

– Sok eredője van ezeknek a tüntetéseknek. Nem lehet azt mondani, hogy egy jól megszervezett hadoszlop egy világos ideológiai elképzelés jegyében menetel. Mint minden látványos, karneválszer? mozgalomnál, forradalomnál, rengeteg szimbolikus tartalmat kapnak különböző gesztusok. Ilyen értelemben egy közönséges balhénak induló balhé egyszer csak olyan jelentést vesz fel, amely egy kozmikus ellenállásszerűséget fejez ki. Tehát nem lehet azt mondani, hogy a szegények lázadnak a gazdagok ellen vagy a jók a rosszak ellen. Van egy sereg olyan probléma, amit az emberek érzékelnek, és amely tulajdonképpen abból a kétségbeesésből vagy zavarból táplálkozik, hogy emberek milliói számára megfoghatatlanná, átláthatatlanná vált a demokrácia, a társadalom működése. Emberek milliói élnek azzal az életérzéssel, hogy semmilyen beleszólásuk nincsen életüket meghatározó dolgok alakulásába, azt érzik, fejük fölött döntenek róluk; ez az, ami ellen tiltakoznak. A környezetért való aggódásban is az emberekben az a konzervatív érzés dolgozik, hogy szeretném megtartani, amim van, szeretném megvédeni a környezetemnek a jelenlegi kereteit, de titokzatos erők ez ellen törnek. Ilyen primitív sémával lehet leírni sok olyan diskurzust, ami ennek kapcsán elhangzik. Az is egy aberrált aspektusa ezeknek a dolgoknak, hogy ezen forradalmi rituálék szerint lebonyolított akciók óriási, minden eddigit elsöprő médianyilvánosságban értékelődnek fel enynyire. Ezeknek a megmozdulásoknak van egy nagyon erős kispolgári jellege is – Franciaországban mindenképpen. Tehát a környezetvédelmi szempontok mellett egyre erősebben megjelenik a kistulajdonosoknak, a kis egzisztenciáknak a kétségbeesett küzdelme. Nem véletlen, hogy a kispolgári mozgalmakban nagyon sokszor lehet érzékelni szélsőjobb vagy szélsőbalos fejleményeket is. Ennek a hátterében az áll, hogy az emberek úgy érzik, ha még összefognak, sem képesek a saját eszközeikkel megvívni azokkal a titokzatosnak tűnő hatalmakkal, amelyek például áron alul begyűjtik a terméseiket. 

– Mit lát Franciaországban, a tüntetők között milyen arányban vannak az Ön által említett gazdák, az egyetemisták és az anarchisták?

– Komoly szakadást látok az amúgy sem homogén tüntetők között. Végül is a tüntetők többsége békés tüntetésre indul és érkezik. Erre a rétegre aztán rászívja magát egy olyan balhéra, heccre képzett társaság, amely diszkreditálja ennek a csapatnak a mozgását.

Olvasson tovább: