Bill Clinton egy célját már elérte: sikerült rávennie Ehud Barak izraeli
miniszterelnököt és Jasszer Arafat palesztin vezetőt, hogy a jövő héten leüljenek
tárgyalni. A helyszín sikert ígér: a Camp David-i elnöki rezidencián Jimmy Carter
már tető alá hozott egy békeegyezményt Izrael és Egyiptom között. A kilátások
most kevésbé tűnnek biztatónak: a tízéves békealku vége felé a palesztin fél
egyre magasabbra srófolja az igényeit, miközben Izrael számára a vége felé
közelednek a felkínálható engedmények. Baraknak ráadásul lehet, hogy úgy kell
elutaznia az Egyesült Államokba, hogy nem tudja: megtépázott kormánya kitart-e a
tárgyalások végéig. "A békének ára van" – összegezte a palesztin
álláspontot lapunknak adott nyilatkozatában Khaled Ghazal, a Palesztin Hatóság
budapesti képviselője.
Jimmy Carter volt amerikai elnök megnyitja a Camp David-i rezidencián rendezett
békekiállítást. A festmény az 1978-as egyiptomi–izraeli békekötést ábrázolja.
Clinton ismétlésre készül Fotó: Reuters
22 éve Szadat és Begin megegyezéséhez 13 nap kellett, most a hírek szerint Clinton
tíz napot jelölt ki naptárában a tárgyalásokra. Az amerikai elnök a tárgyalásokat
bejelentő sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a Közel-Kelet "nem ismeri a
status quót: vagy előre halad a béke felé, vagy visszazuhan a zűrzavarba".
Jasszer Arafat a bejelentés előestéjén közölte: akár lesz megegyezés, akár nem,
szeptember 13-án kikiáltják a függetlenséget. Ehud Barak óva intette Arafatot az
egyoldalú lépésektől: ebben az esetben Izrael hasonló módon válaszolna, ami a
gyakorlatban Ciszjordánia zsidók lakta részének annektálását jelentené.
Az induló tárgyalási pozíciókat az elemzők eltérően ítélik meg. Egy Londonban
megjelenő arab napilap palesztin forrásokból úgy értesült, hogy az izraeliek
eljuttattak Arafat részére egy ajánlatcsomagot, amelyben Ciszjordánia 94 százalékát
kínálták fel olyan módon, hogy 80 százalékot az egyezmény aláírásakor, további
14 százalékot pedig két éven belül adnának át. Az Al-Quds al-Arabi cím? lap azt
állítja, hogy a Jordán nyugati partján fekvő zsidó településeket Izrael magához
csatolná, cserébe a Gázai-övezet mellett adna hasonló nagyságú területet. Az
izraeli ajánlat Jeruzsálem szomszédságában fekvő két további települést,
valamint a Templom-hegyen fekvő Al-Aksza mecsetet adná palesztin fennhatóság alá.
Arafat környezetéből származó információk szerint a palesztin vezetés elvárása
az, hogy "több mint 95 százalékot" szerezzenek meg a ciszjordániai területekből,
amelyeket Izrael 1967-ben foglalt el.
Interjúnk Khaled Ghazal palesztin nagykövettel: A
békének ára van
