"Ney lovasai élén elért a megáradt Dunához, és látta, hogy az egyetlen
számbajöhető híd alá van aknázva, továbbá egy osztrák üteg őrzi. Néhány
lovassal derűsen odalovagolt a hídhoz, és vidáman megérdeklődte, mit keresnek ott.
Az osztrák tüzérek ugyanilyen ironikusan azt felelték, hogy ők bizony azért vannak
itt, nehogy a franciák átkelhessenek a hídon. A marsall ekkor elámulva így kiáltott:
– Hát ide még nem jutott el a híre, hogy ma hajnalban császárjaink békét
kötöttek? Hiszen reggel óta nem állunk háborúban, hiszen már béke van! – A
tüzérek sisakjaikat az égnek hajigálva, tánccal készülődtek a hazamenetelre,
amikor Ney lovasai lerohanták őket, s a hídon átkelve elindultak megnyerni az
austerlitzi csatát. Ugyanis még nem ért véget a történelem."
(Tatár György vallásfilozófus vitazáró írása: Kultúrharc
jobb- és baloldal között Izraelben)
