Kereső toggle

Amerika gyászol

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az amerikai külügyminisztérium bejáratánál lévő gránitfalon eddig 176 név
volt olvasható, az elmúlt napokban azonban további tizenkettőt kellett bevésni. 188
név, 188 ember – mindazok, akik 1970 óta az Egyesült Államoknak teljesített
hivatalos szolgálatuk során külföldön vesztették életüket. Madeleine Albright a
mintegy hétszáz főnyi külügyminisztériumi személyzet előtt fekete gyászruhában
elmondott beszédében szomorúan jegyezte meg: a szívűnk mélyén tudjuk, hogy további
nevek fognak következni...

Az amerikai támaszpontok és intézmények gyakori célpontjai a terrorista
akcióknak. 1997-ben a világon összesen 304 ilyen akciót követtek el, ezeknek közel
egyharmada irányult az Egyesült Államok bázisai és állampolgárai ellen. Ezek során
összesen 7 amerikai vesztette életét és 21 sebesült meg. 1996-ban 296 akció volt,
ezek egynegyedét követték el amerikai állampolgárok ellen. Az USA ekkor 24 embert
veszített és 250-en sebesültek meg.

A szorult helyzetben lévő Clinton elnöknek váratlan kihívással kellett szembenéznie
augusztus 7-e hajnalán: újabb, amerikai intézmények és állampolgárok ellen
elkövetett terrorista akciók hírére ébredt. A merényletek után elmondott
beszédeiben mélyen elítélte a vérontást, szavai elszántságot és határozottságot
tükröztek. Az elnök, aki kritikusai szerint az elmúlt hónapokban maga is az
igazságszolgáltatás elől futott, kész igazságot szolgáltatni: "A terrorista
erőszak ezen akciói iszonyatosak és embertelenek. Minden rendelkezésünkre álló
eszközt fel fogunk használni, hogy a felelősöket az igazságszolgáltatás elé
állítsuk – nem számít mibe kerül vagy mennyi időt vesz igénybe". Az elnök
rámutatott, hogy az amerikai diplomatáknak és katonai egységeknek a világ
különböző pontjairól történő visszavonása a terrorizmus győzelmét jelentené,
amit az USA nem fog megengedni. Az elnök hozzátette: "Leghatalmasabb fegyverünk az az
elszántság, hogy soha nem adjuk fel. (...) Az ártatlan amerikaiak életét kioltó
bombák nemcsak személyek ellen irányultak, hanem országunk szellemisége ellen, a
szabadság szelleme ellen, mivel a terroristák ellenségei mindannak, amiben mi hiszünk
és amiért harcolunk: a béke, a demokrácia, a tolerancia és a biztonság
ellenségei". Madeleine Albright külügyminiszter 2 millió dollár jutalmat ígért a
nyomravezetőknek.

Az elszántsággal és pátosszal teli szavak ellenére a kritikusok úgy vélik: bár az
elmúlt évtizedben az amerikai kormány 5 millió dollárt költött a különböző
merényletek felderítéséhez szükséges információk megszerzésére, a felmutatott
eredmények vajmi kevésnek mondhatóak, az ügyek nagy része ugyanis még
felgöngyölítetlen. A kritikusok előszeretettel emlegetik az 1996-os szaúd-arábiai
robbantást, melynek tettesei még mindig szabadlábon vannak. Az FBI szakértői szerint
egy-egy ilyen nyomozás hosszú és nehézkes, akár több évig tartó folyamat is lehet.


Clinton elnöknek arra is magyarázatot kell adnia, hogyan történhetett meg, hogy a
világ legkifinomultabb biztonsági apparátusa és hírszerző hálózata ezúttal
csődöt mondott. Az amerikai hírszerzés idén egyszer már a kritikusok kereszttűzébe
került, mivel nem figyelmeztette Washingtont az indiai atomkísérletek
előkészületeiről. Richard Haas, a washingtoni Brookings Intézet szakértője szerint
az USA még mindig a műholdas megfigyelés és a telefonlehallgatás hidegháborús
taktikáira támaszkodik, ahelyett, hogy kifinomultabb módszereket, például beépített
embereket alkalmazna. Madeleine Albright az NBC televízióban elmondta: a hidegháború
lezárulása megnehezítette a különböző csoportok támadási szándékának
leleplezését. Mint kifejtette: "Ötven éven keresztül tudtuk ki az ellenség és
ennek alapján építettük fel a hadsereget. Megfelelő módon hárítottuk el azt a
speciális fenyegetést, melyet adott esetben a Szovjetunió és a kommunizmus jelentett.
Most egy új veszéllyel kell szembenéznünk (…): a globális terrorizmussal (…), ez
pedig egy bonyolult ügy. Ez a veszély sokféle helyről jöhet." Mivel az Egyesült
Államok egyre inkább egyfajta "világrendőrség" szerepét játssza, fokozottabb
mértékben ki van téve a megtorló akcióknak. Az eddig elkövetett merényletek
krónikája és néhány elfogott terrorista vallomása arról tanúskodik, hogy
közel-keleti politikája és az Izraelnek nyújtott segítség miatt éri a legtöbb
támadás az USA-t.

Olvasson tovább: