Kereső toggle

Jó időben, rossz időben

A széltől is óvott gyermek

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ősszel legszívesebben a négy fal között maradnánk egy jó takaróval és sok meleg teával felszerelkezve. Ám a lakáson átszáguldó gyermekünket látva rájövünk: ide kiadós séta és közös játék kell.

 

Ősszel minden napot érdemes kihasználni egy jó kis sétára, amikor süt a nap, vagy legalább nem esik az eső. De hogyan induljunk útnak, hogy a nagy sétának jó vége legyen?

Már nagyon sokszor hallottuk, és ettől persze még igaz és fontos, hogy rétegesen érdemes felöltözni: inkább több vékonyabb holmit vegyünk magunkra (amiből szükség esetén eltávolíthatunk egyet-egyet), mint egy vastagabbat, hisz a változékony időben hol kimelegszünk, hol meglegyinti a hátunkat a csalóka őszi szél.

Pici baba esetén általában az a tanács, hogy egy réteggel mindig többet adjunk rá, mint amennyi rajtunk van. Hogy melege van-e vagy fázik, azt nem a kis kezeken vagy arcocskán érdemes ellenőrizni, hanem a tarkóhoz benyúlva. A nagyobbak a sok szaladgálásban megizzadnak, és ilyenkor könnyebben meg is fázhatnak. Ha megfelelő időben adunk fel vagy veszünk le róluk egy réteget, sok bajt megelőzhetünk.

Ebben az évszakban segítségünkre van a természet: sétáinkat egybeköthetjük gyűjtögetéssel, amit a gyerekek egyébként is szeretnek és szorgalmasan gyakorolnak. Tobozok, gesztenyék, bogyók, makkok, levelek vagy akár formásabb kavicsok összegyűjtésével máris megvannak az otthonmaradós kreatív programjaink alapanyagai. A gyerekek által gyűjtött kincseket készítsük elő: tisztítsuk le őket, és a leveleket préseljük le. Ezekből aztán alkothatunk: ragasztó, festék és a képzeletünk segítségével kis kavics- és gesztenyeállatokat, levélszárnyú pillangókat készíthetünk, nyomdázhatunk. A végeredménnyel aztán feldíszíthetjük a lakást.

Később, amikor megérkezik a tél, egyre hidegebb van odakint, kevés a napsütés, délután hamar sötétedik, sokszor párás, szmogos a levegő. Ilyenkor már érdemes meggondolni, hogy mikor és mennyi időre megyünk ki a szabadba.

A levegőzés által finomodik, „megedződik” a szervezetünk hőszabályozása, így egy idő után a hőmérséklet-ingadozások nem viselik meg annyira testünket. Hidegben nagyobb levegőket szívunk a tüdőnkbe, bőrünk vérellátása jobb lesz, fokozódik az anyagcsere, megjön az étvágy. Egészséges módon elfáraszt minket a friss levegő, illetve a mozgás, így a délutáni alvás is könnyebben megy.

Pici, 2-4 hetes babáknál ebben az időszakban csak levegőztetéssel kezdjük el az „edzést”: először csak nyissuk ki az ablakot 5 percre (természetesen ennek megfelelően fel is öltöztetve babánkat), majd ezt fokozatosan növeljük fél órára. Ezek után jöhetnek az 5-10 perces igazi séták a szabadban, melyek szépen, lassan, akár félórásak is lehetnek. A sétákhoz hozzászokott babákat -5°C hőmérsékletig lehet szabad levegőre vinni, de ilyenkor a séták legfeljebb 20 percesek legyenek, nagyobbaknál lehet fél óra is (-5°C alatt a légutak nagyon hamar áthűlnek, ezért nem szabad hosszúra nyújtani). Megfelelő öltözetben, +5°C felett akár órákat is el lehet tölteni a szabadban.

Hóesésben a levegő általában kitisztul, de nedves, párás, borongós, szmogos időben pici babával inkább ne menjünk sétálni.

Ha kénytelenek vagyunk a napot mégis a lakásban tölteni, a gyakori szellőztetés elengedhetetlen. Ideális esetben óránként kellene 5 percet szellőztetni, de ez, főleg, ha nagyon hideg van kint, nehezen valósítható meg. Érdemes reggel hosszabban, az éjszaka elhasználódott levegőt kiszellőztetni, és még 2-3 kisebb szellőztetést beiktatni a nap során. Ilyenkor arra ügyeljünk, hogy a nyitott ablakon beáramló hideg ne csapja meg gyermekünket, nehogy végül így fázzon meg. Akár játékosan rávehetjük, hogy addig bújjon a paplan alá.

A lakásban az 50-60 százalék közötti páratartalom az ideális. Ennél alacsonyabb páratartalomnál a légutak kiszáradhatnak, és védekezésképpen az orr mindig egy kicsit folyik. Ha viszont ennél magasabb, az leginkább a penész elszaporodásának kedvez, ami betegségek egész sorát indíthatja el, kezdve a légúti megbetegedésekkel. De a páratartalom kordában tartására már kiváló párásító, illetve párátlanító készülékek kaphatók.

Hogy ne legyünk kénytelenek túl sok napot a négy fal között tölteni esetleges megbetegedések miatt, a napi vitaminbevitelre is érdemes odafigyelni, megfelelő zöldség, gyümölcsfogyasztással. Októbertől áprilisig – azaz a kevésbé napsütötte időszakban – a D-vitamin pótlása is nagyon fontos, melynek napi adagja 0–6 éves korig minimum 600 NE (Nemzetközi Egység), maximum 1000 NE.

Rossz időben a kicsit nagyobb gyerkőcök segíthetnek a sütés-főzésben. Ilyenkor érdemes olyan ételt is étlapra tűzni, aminek az elkészítésében könnyen részt vehetnek (pl. pogácsaszaggatás, mézeskalácssütés vagy akár fokhagymapucolás). De előkerülhetnek a társasjátékok vagy árnyjátékot is bemutathatunk a kezünkkel a falon, ha be tudunk sötétíteni. A játékosabb szülők akár akadálypályát is építhetnek a lakásban található székekből, kisasztalokból, takarókból, amik alatt át kell bújni, hogy a napi mozgásmennyiség is meglegyen. De együtt is lehet tornázni: amiben tudnak, utánozhatnak minket, de súly gyanánt ránk is felkapaszkodhatnak, ha bírjuk a gyűrődést.

Olvasson tovább: