Kereső toggle

Túlsúlyos gyerekek kora

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Európában már minden harmadik 6-9 éves gyermek elhízott, de hazánkban is évről évre egyre több a túlsúlyos csemete: háromszor annyi, mint húsz évvel ezelőtt volt – közölte az európai gasztroenterológiai társaságok egyesületének legfrissebb kutatása. Szakemberek szerint ez sokkal súlyosabb probléma, mint ahogy azt elsőre gondolnánk, ugyanis 90 százalékuk felnőttként is megtartja súlytöbbletét. Ahogy egy szintén friss adat is rámutat: Európában nálunk él a legtöbb 15 év feletti kövér ember. Mi több, minden ötödik haláleset az elhízás számlájára írható. Miközben egy másik kutatás szerint tizenkét év alatt duplájára nőtt a hazai cukorbetegek száma, ami nem is csoda annak tükrében, hogy a magyar gyerekek nagyrésze már 3 éves koráig is sokkal több kalóriát fogyaszt, mint amennyit lead. És a kör bezárul. Vagy mégsem, mert van megoldás?

A bevezetőben először említett jelentés – melyben a kutatók 46 országot vizsgáltak – arra is felhívja a figyelmet, hogy az 5 éven aluli túlsúlyosok száma a becslések szerint 2025-re a mostani 41 millióról 70 millióra (!) nőhet.

Pedig sokan tradicionálisan jó jelnek veszik, ha csemetéjük „jó húsban van”, mondván: így fejlettebb, sokkal jobban néz ki, mintha csontsovány lenne. Nyilván az utóbbi eset sem szerencsés, de sajnos a gyermekkori túlsúly sem adhat okot felhőtlen örömre.

Az elhízás lehetséges okai

Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője lapunknak elmondja: „Az egyik oka annak, hogy ma Magyarországon minden 4. illetve 5. gyerek túlsúlyos vagy elhízott, az energiaegyensúly felborulása: több kalóriát fogyasztanak, mint amit leadnak – a képernyő előtt töltött órák száma viszont nagymértékben megnőtt. Valamint a felnőttek táplálkozására jellemző rizikófaktorok már a gyerekeknél is meg-jelennek: túlzott a zsiradékbevitel, miközben alacsonyabb a rostbevitel – ezek mind hozzájárulnak a rossz statisztikákhoz. Genetikailag is kialakulhat persze elhízás vagy épp szervi elváltozás is okozhatja, de mégis a leggyakoribb ok az életmódbeli tényező”.

Kimutatták azt is, hogy minden harmadik 1–3 éves kor közötti csemete rendszeresen kap olyan ételt, amely felnőttek számára készült, így az ajánlott cukormennyiség több mint másfélszeresét fogyasztja el naponta. „A gyerekkori kövérség egyértelműen a rossz neveltetésből adódik. Amikor a kisgyereknek még nincs foga, és „újdonságnak” számít a családban, akkor mindenki nagyon félti és óvja, mert a legjobbat szeretné neki nyújtani. A szülők három óránként etetik, sok zöldséget, gyümölcsöt adnak neki pépesítve” – ezt már Teremy Alex, a dietmarker.hu testsúlycsökkentő tanácsadója ecseteli megkeresésünkre, majd így folytatja: „Aztán ahogy kinőnek a gyerek fogai, alig várják a szülők, hogy végre megegye azt, amit ők is fogyasztanak, hogy ne kelljen külön főzni neki. Ezután jön a lejtmenet, mert a gyerek egyre több olyan ételt kap, ami a »felnőttek kiváltsága«: kenyeret, tésztát, süteményt, csokit, kekszet stb. Márpedig ha egyre több ilyet fogyaszt egy kisgyerek, akkor megszokja az ízét, és onnantól kezdve az lesz a standard íz, és mindig azt fogja kívánni.”

A túlsúly következményei

Az elhízás egy komplex módon kialakult anyagcsere-állapot, mely számos testi, lelki, valamint szociális, sőt esztétikai következménnyel jár. „A túlsúly és annak testi egészségünkkel kapcsolatos velejárói, mint a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri elváltozások, a társult cukorbetegség, az ízületi panaszok, szükségtelenül nehezítik meg életünket; nem beszélve az esetlegesen kialakuló depresszió, önbecsüléshiány és önértékelési zavar nem kívánt következményeiről sem” – válaszolja kérdésünkre Heszberger Edina dietetikus.

Ezenkívül a felmérés más riasztó egészségügyi összefüggésekre is rávilágít: a gyulladásos bélbetegségek 20-30 százaléka például már gyerekkorban kezdődik. Antal Emese szerint: „Sok szülő bizonytalan, hogy duci gyermeke mikor igényel orvosi segítséget. Sokan pedig azzal vigasztalják magukat, hogy a gyerek úgyis kinövi a dundiságot.

Ám az elhízott gyerekeknél számos esetben a zsíranyagcsere is károsodik, magas lehet a koleszterin- és egyéb vérzsírszintjük is. De károsodhatnak az ízületek, és a gerincoszlop is”.

Heszberger Edina mindehhez hozzáteszi: „Természetesen nem minden esetben a helytelen táplálkozás az előidézője a betegségek, akár a cukorbetegség kialakulásának, de tény például, hogy a lelki oldalon kapott sérelmeket táplálékfelvétellel akarjuk kompenzálni. Ezzel nemcsak az emésztőrendszer, hanem a hormontermelő mirigyek is terhelődnek, ami idővel az anyagcsererendszer felborulásához, ezáltal túlsúly vagy túlsoványság kialakulásához is vezethet.

A cukorbetegség a lelki oldalon kapott – feldolgozatlan érzelmi hatások és szeretethiány – következményeképpen is kialakulhat”.

Heszberger Edina dietetikus
Hogyan küzdjünk a túlsúly ellen?

Míg az örökölt géneket nem tudjuk megváltoztatni, addig az életmódunkat igen! „A gyermekkori elhízás megelőzése érdekében érdemes időt szánni a gyermekek minőségi élelmezésére, az étkezések kiegyensúlyozott időzítésére, mert ennek kapcsán már kiskorban megszokják azt, hogy a táplálkozás az életvitel egyik fontos része. Lényeges a család és az egyéb közintézmények nevelő és tudásszélesítő hatása is” – világít rá Heszberger Edina, és hozzáfűzi: „Fontos lenne, már gyerekkorban, több figyelmet, időt szentelni a táplálkozás jelentőségének. Minőségi élelmiszerekkel kínálni a gyerekeket, hogy ne az iparilag feldolgozott, átdolgozott, agyoncukrozott és manipulált ízekhez szoktassuk őket, hanem a valódi, természetes ízeket és ételeket szokják meg. Tanulják meg a mértékletességet, és azt, hogyan tudják az étkezés terén is kontrollálni önmagukat.

Az ismeretüket bővíteni és irányítani szükséges. Sokszor ehhez kellene a szülők tudásának szélesítése is”.

Teremy Alex szerint: „Ma a sikeres és tartós fogyáshoz diétára van szükség, és kiegészítésképpen kardió edzésre. Ez a leghatékonyabb módszer, mert minden más csak ámítás, reménykeltés vagy rosszabb esetben átverés. Az első lépés, hogy el kell fogadni azt az alapelvet, hogy »valamit valamiért«, tehát áldozatok nélkül nincs siker, és nem lehet egy hét vagy egy hónap alatt lefogyni. Azt szoktam mondani, hogy a lassú fogyás a leggyorsabb fogyás, mert aki a gyors

fogyást keresi, az sose találja meg, és sose fogy le. Aki pedig lassan szeretne fogyni, annak pár hónapjába kerül, és végzett is.”

Ám jó, ha tudjuk: egy gyereket sem szabad fogyókúráztatni, mert a drasztikus kalóriamegvonás bizonyos tápanyagok hiányos bevitelét eredményezheti a fejlődő szervezetnél. A gyermek étrendjét kell módosítani, és a fizikai aktivitását növelni. Életmódváltás szükséges az egész család és környezete bevonásával! „Meg kell említeni főleg a tinilányok körében népszerű különböző divatdiétákat, amelyeket azért alkalmaznak, mert a médiában arról olvastak, hallottak, hogy kedvenc hírességük ilyen vagy olyan táplálkozást folytat. Figyeljünk oda gyerekünkre, változott-e a testtömege az utolsó hetekben, hónapokban, máshogy étkezik-e, mint korábban! Segítséget kérhetünk az iskolai védőnőtől is! Ha „csak” anyai ösztönünk súgja, hogy valami nincs rendben, forduljunk szakemberekhez, elsősorban dietetikusokhoz!” – javasolja Antal Emese.

„Nagyon fontos az is, hogy a duci gyermek lassan adja le a kilókat – a fokozatosságra, lassúságra nagyon figyeljünk! Ha hirtelen sokat fogy, fennállhat a visszahízás esélye, de át is billenhet a »ló másik oldalára«, azaz a folyamat kóros fogyásba, soványságba, étkezési zavarba csaphat át” – figyelmeztet Antal Emese, aki arra a kérdésünkre, hogy hogyan táplálkozzon a duci gyermek, ezt feleli: „Az egyik legfontosabb alapelv, hogy tegyük gyermekünk étkezését rendszeressé, étkezzen naponta ötször! Lehetőleg mindig ugyanabban az időben, egy-egy alkalommal kisebb mennyiségeket fogyasszon! Az élelmiszerválasztásnál olvassuk el a címkét és az alacsonyabb energia-, cukor- és zsírtartalmú ételeket válasszuk! Lényeges a napi többszöri zöldség- és gyümölcsfogyasztás ösztönzése is. A tejtermékekből, húsokból, húskészítményekből a csökkentett zsír- és cukor-, azaz alacsonyabb energiatartalmút válasszuk, és sovány sajtot, 1,5%-os tejet, 12%-os tejfölt, sovány sonkát, szárnyasokat! Napi 1,5-2 liter folyadék fogyasztása nagyon fontos – főleg víz vagy cukor nélküli tea formájában. Javasolt a bundázás, a bő olajban sütés helyett a grillezés, a párolás. Az öntetekkel, a mártásokkal, az olajokkal is óvatosan bánjunk!”

Ugyanakkor a szakemberek egyöntetűen úgy vélik, hogy a szülők fele-lőssége az, hogy csemetéjük sokat mozogjon. A kutatási adatok szerint ugyanis nemcsak a túl sok szénhidrát vagy a gyorsételek hibáztathatók az elhízásért: a vizsgált gyerekeknek csupán a harmada mozog 60 percnél többet naponta. Antal Emese szerint is a rendszeres mozgás legalább olyan fontos, mint az egészséges táplálkozás.

„A gyerekek gyakran nem is idő hiányában mozognak keveset, hanem egyszerűen inkább számítógépeznek, tévéznek ahelyett, hogy fogócskáznának, futkároznának, bicikliznének vagy fociznának. Pedig napi egy óra mozgás – ha lehet a szabadban, örömmel, együtt, a mindennapi testnevelés-órán kívül – minden családtagnak előnyére válik!” A szakember azt is hozzáteszi: „Azt se felejtsük el, hogy a duci gyermek általában ügyetlenebb: esetlenebbül mozog, mint a normál testalkatú társai. Ezért sem szeretheti a mozgást, mert nincs sikerélménye, csak kudarc éri, és esetleg még ki is nevetik a társai. Óvatosan kezeljük ezeket az eseteket! Óriási ebben a felnőttek támogató szerepe!”

 

Globális járvány az elhízás

Egy több tízmillió embert vizsgáló globális tanulmány szerint földünkön jelenleg több mint kétmilliárdan túlsúlyosak vagy elhízottak. 195 ország adatainak elemzése után a kutatók feltérképezték, melyek a „legkövérebb országok”. A felmérések szerint a 100 legnépesebb ország közül a legtöbb elhízott ember Szaúd-Arábiában, Egyiptomban és az Egyesült Államokban található: ezeken a helyeken a lakosság 26,5–27,5 százalékának 30 feletti a testtömegindexe.
A Global Burden of Disease 2015 tanulmány keretein belül 1980 és 2015 között mintegy 68,5 millió ember adatait vizsgálták. A közelmúltban a New England Journal of Medicine című szaklapban közzétett jelentés az eddigi legátfogóbb képet nyújtja jelenkorunk egyik legégetőbb problémájáról. Az adatokat vizsgálva a kutatók arra jutottak, hogy a Földön közel 2,2 milliárd ember – az emberiség közel 30 százaléka – vagy túlsúlyos, vagy elhízott.
Az elhízás gyakorisága 70 országban megduplázódott 1980 óta, de majdnem minden nemzetben növekedett. Jelenleg közel 108 millió gyermek és 600 millió felnőtt tekinthető kövérnek. Az elhízás legnagyobb arányban Amerikai Szamoán, Tongán, Szamoán, Kuvaitban és Kiribatiban jellemző. Ha a 100 legnépesebb országot vesszük alapul, akkor Szaúd-Arábia, Egyiptom, az USA, Dél-Afrika és Irak vezeti a listát. Az Egye-sült Államokban a legmagasabb az elhízott gyermekek aránya, majd Szaúd-Arábia, Kanada, az Egyesült Arab Emirátusok és Chile következik a sorban.
A kutatók szerint 2015-ben 4 millió ember halt meg a túlsúly következtében, és a jelek szerint ez az arány csak növekedni fog a jövőben. Mindez egy „növekvő és nyugtalanító” globális trendet tükröz. „A súlyfelesleg korunk egyik legnagyobb kihívást jelentő közegészségügyi problémája, ami majdnem minden harmadik embert érint. Az elmúlt évtizedben számos beavatkozás történt, de ezek hosszú távú hatékonyságáról csak kevés bizonyíték áll rendelkezésre” – nyilatkozta Ashkan Afshin, a jelentés vezető szerzője.

 

Normál súlyú elhízás

Vajon a normális BMI (testtömegindex) tartományba tartozó emberek is aggódhatnak az elhízás miatt? Az általunk megkérdezett szakemberek szerint sajnos igen, mert a BMI-érték nem mond túl sokat: csak a testsúly és a testmagasság arányát. Épp ezért hivatalosan – például személyes tanácsadásnál – testösszetétel-vizsgálatot is végeznek, amely a test zsírtartalmát is megmutatja. A túlsúlyosság fogalmába beletartozik ugyanis a testzsír kóros jelenléte, amely egyértelműen károsítja az egészséget, és még normál súlyú, nem elhízott embereknél is fennállhat. Ám lehet olyan eset is, hogy valaki a BMI alapján túlsúlyos, de valójában nem az, mert „csak” izmos (például a body-builderek). Lényeg: a sovány zsírmentes testtömeg magas legyen, a testzsír érték pedig egy normál határon belüli. A hasi elhízás előfordulásának megnövekedését és a testzsír kóros előfordulását megfigyelték egyébként mind a felnőtt lakosságban, mind a gyermekek körében.

Olvasson tovább: