Kereső toggle

Turbóvédelem

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A rossz idő beköszöntével párhuzamosan nő a megfázásos megbetegedések száma is. Felmerül a kérdés: vajon fel tudjuk-e úgy erősíteni az immunrendszerünket, hogy ellen tudjon állni a fertőzéseknek? A kínálat óriási, immunerősítő szerek valóságos arzenálja áll már a rendelkezésünkre, de mi alapján válasszunk?

Az immunrendszer tulajdonképpen egy komplex védelmi hadsereg, amiről a tudomány nagyon sok mindent felfedezett már, ám érdekes módon maga a gyógyszeripar még nem tudott gyógyszert (hatóanyagot) kifejleszteni az erősítésére. Ezért maradnak azok a vitaminok, nyomelemek és gyógynövények, amelyeket mind gyógyszer, mind étrendkiegészítő formájában be tudunk szerezni.

Európában az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) szabályozza, hogy az élelmiszerekről mit állíthatnak a forgalmazók, többek között azzal kapcsolatban, hogy milyen egészségügyi, élettani hatással rendelkezik az adott termék. A különféle gyógynövénykivonatokról, vitaminokról  szóló tudományos vizsgálatok eredményei az EFSA-hoz érkeznek be, amely hosszas mérlegelés után vagy igazoltnak minősíti az eredményeket vagy nem. Ez fontos iránytű ahhoz, hogy ne tévedjünk el a rengetegben, akár ami az immunrendszert is illeti. Mert sok immunerősítőről hallunk a reklámban, mond valamit az orvos is, a patikus is, és persze megvan a szomszéd vagy a barátok „tuti receptje” is. Nézzük azonban a legfontosabb immunerősítésre szolgáló vitaminokat, nyomelemeket az EFSA hivatalos egészségügyi igazolása alapján.

Meglepő, de a sort az A-vitamin kezdi mint zsírban oldódó vitamin. Általában multivitamin-készítményekben található meg. Az A-vitamin ajánlott napi beviteli értéke 800µg. A következő a B12- és a B6-vitamin, valamint a folát (mesterséges formája a folsav). Ezek már nemcsak multivitaminokban fordulnak elő, hanem kaphatók önmagukban vagy egyéb B-vitaminokkal, komplex készítményekben is. A B6-vitamin ajánlott napi adagja (RDA) 1,4 mg, a B-12-é 2,5 µg, a folsavé pedig 200 µg.

A sort a C-vitamin folytatja. Itt érdemes elidőzni egy kicsit: egyrészt azért is, mert C-vitamin-fogyasztásban mi magyarok „nagyok” vagyunk, mondhatni fanatikusok. Szinte létkérdésként kezeljük, hogy naponta mennyi C-vitamint fogyasszunk. Azonban szinte lehetetlen igazságot tenni ebben a kérdésben. A hivatalos álláspont szerint az ajánlott napi C-vitamin-bevitel még mindig 80 mg (RDA). Immunrendszererősítő hatásáról – pontosabban arról, hogy a C-vitamin hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez – napi 200 mg-tól beszélhetünk az EFSA szerint. Egy dolgot azonban nem árt észben tartani. Szervezetünk napi C-vitamin-felhasználása 400-500 mg körül van. Ennél többet nem tudunk hasznosítani. Ha egy képzeletbeli grafikonon felvázoljuk, hogyan szívódik fel a C-vitamin, akkor az idővel arányosan egy csúcsos görbét kapunk. Tehát ha úgy döntünk, hogy mégis 1000 mg-ot fogyasztunk, jobban tesszük, ha elosztjuk két részletben, reggelre és estére, mert így nagyobb eséllyel hasznosul. Gyomorproblémákkal küzdők inkább válasszák a C-vitamin gyomorkímélő formáját. És hogy okozhat-e vesekövet? Tudományos vizsgálat erre nézve még nem volt, de nem árt az óvatosság.

Végül az immunrendszererősítő vitaminok sorát a D3 zárja. Nagy küzdelem árán, de sikerült a napi ajánlott dózisát hivatalosan is jelentősen megemelni. Évtizedekig tartotta magát az a nézet, hogy zsírban oldódó vitaminként a napi bevitele szűk tartományban mozoghat, hiszen túladagolás lehetséges. Az elmúlt években zajló kutatások azonban bizonyították, hogy a lakosság nagy része D3-vitamin-hiányban szenved, legalábbis a tél végére biztosan. A klasszikus 200-400 NE egységet mára 4000 NE-re emelték felnőttek esetében. Vesekövesek ez esetben is vigyázzanak a magasabb adagokkal!

A nyomelemek közül a cink és a szelén tartozik az immunerősítők közé. Az ajánlott cink bevitelt 15 mg-ról 10-re, a szelén értéket 80 µg-ról 55 µg-ra csökkentették az elmúlt években. Végezetül pedig, a gyógynövények klasszikus immunerősítőjéről, a bíbor kasvirágról (Echinacea) se feledkezzünk meg. Nyolc hétnél tovább végzett kúra azonban nem ajánlott belőle, autoimmun betegségben szenvedőknél pedig ellenjavallt.

 

Mi az RDA-érték?

Röviden a vitaminok és a nyomelemek ajánlott napi bevitele. Ezt a számot százalékban szokták megadni. Ha vitamin- vagy nyomelemtartalmú készítményt vásárolunk, érdemes egy pillantást vetni a feltüntetett RDA-értékekre. Külön ajánlások készülnek a felnőttek és – életkor szerint – a gyerekek részére. Fontos azonban, hogy a forgalmazók általában a felnőtt értékhez viszonyítva számolnak, és ezt tüntetik fel a dobozon. Azt, hogy a gyerekeknek életkoruk szerint milyen értékekre van szüksége, nem szokták feltüntetni, már csak a terjedelem miatt sem. Ennek az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet honlapján tudunk pontosan utána nézni (www.oeti.hu). Sokszor felmerül a kérdés, hogy mit tegyünk akkor, ha egy készítményen azt látjuk, hogy nemcsak száz százalékot pótol, hanem akár húszezer százalékot is. Ez azért van így, mert létezik egy ajánlott és egy megengedett érték is. Legjobb példa erre a C- vagy a D3-vitamin esete. A környező európai országokban (például Szlovénia) az RDA-értékeket szigorúan betartják.

Olvasson tovább: