Kereső toggle

Divat vagy diagnózis?

Amit az étel-intoleranciáról érdemes tudni

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Amikor egy sonka csomagolásán marketingértékkel bír a szó, hogy gluténmentes, elgondolkodunk egyrészt az élelmiszeripar módszerein, másrészt azon, hogy valóban árthat-e nekünk a glutén vagy más élelmiszer-összetevő. Rendkívül népszerűek manapság a „mindenmentes” diéták és receptek, de vajon indokolt-e ez a nagy óvatosság? Dr. Topál László belgyógyász-gasztroenterológus főorvost hívtuk segítségül a kérdésben.

Világos, hogy a betegek érdekében felvilágosítást kell adni az élelmiszerek pontos összetevőiről, beleértve az allergéneket is. Másrészről, mintha divatba jött volna a „mentesség”. Tényleg ilyen gyakoriak az élelmiszer okozta panaszok?

– Nyugati társadalmakban a megkérdezettek ötöde számol be ételfogyasztás okozta tünetekről. A tünetek leggyakoribb oka az emésztőrendszer megbetegedése, például epekő, fekély, gyulladás, daganat. Ritkább ok az ételek okozta fertőzés, vagy mérgezés. Az utóbbi időben azonban valóban egyre gyakoribb, hogy a panaszok hátterében ételallergia vagy ételintolerancia igazolódik.

Mi a különbség a két fogalom között?

– Az emésztőrendszer a táplálékot alkotóelemeire bontja, így szívódik fel a bélből. A táplálék egy része még egészségesekben is csak részben emésztődik meg. A nagyobb alkotórészek, elsősorban fehérjék, a szervezet védekezőrendszerének a válaszát váltják ki. Az ételallergia esetén az immunrendszer túlérzékenyen reagál a szervezet által idegennek, ártalmasnak tartott táplálék-alkotórészekkel szemben. Ilyenkor bizonyos fehérvérsejtek ellenanyagot, immunglobulin E-t (IgE) termelnek. Ételintoleranciáról akkor beszélünk, ha az élelmiszer nem allergiás úton okoz panaszokat. Leggyakoribb idetartozó betegség a tejcukor-érzékenység, melyet a tejcukorbontó enzim hiánya okoz, valamint a gluténérzékenység, ami egy autoimmun betegség.

Milyen gyakoriak ezek a betegségek?

– Magyarországon körülbelül minden huszadik gyermek és minden századik felnőtt ételallergiás. A betegség gyakoribb olyan családokban, ahol más allergiás megbetegedés, mint például szénanátha, ekcéma is előfordul. A gyermekek a betegséget felnőtt korukra kinőhetik. A tejcukor-érzékenység gyakorisága hazánkban 15, a gluténérzékenységé pedig 1 százalék.

Melyek a leggyakrabban ételallergiát kiváltó ételek?

– Leggyakrabban a tej, a tojás és a gabonafélék okoznak tüneteket. Gyakori még a húsfélék, zöldségek, mint például a zeller, brokkoli, fokhagyma, bab, borsó, paradicsom vagy gyümölcsök, például eper, őszibarack, sárgabarack, cseresznye, dinnye, kivi okozta allergia is. Élelmiszeradalékok, olajos magvak, tenger gyümölcsei vagy éppen méz is okozhatnak allergiás reakciót.

Milyen tünetekkel járhat az ételallergia?

– A tünetek sokfélék lehetnek. A bőrön gyakran csalánkiütés jelentkezik, de felléphet nyelv- és ajakduzzanat, orrnyálkahártya- és gégeduzzanat, hányinger, hányás, hasi görcsök, hasmenés, fulladás, asztmás légzés is. Legsúlyosabb forma az úgynevezett anafilaxia, mely hirtelen vérnyomáseséssel, eszméletvesztéssel jár, gyors beavatkozás nélkül halált is okozhat.

Lehetnek kevésbé nyilvánvaló tünetek is?

– Gyermekeknél étvágytalanság, súlyfejlődés megállása, éjszakai felsírás hívhatja fel a figyelmet ételallergiára. A táplálékintolerancia egyik formája, amikor az immunrendszer a táplálékbevitelre immunglobulin G (IgG) típusú ellenanyag termelésével reagál, ilyenkor beszélünk úgynevezett immunmediált ételintoleranciáról. Ennek tünetei részben megegyeznek a táplálékallergiás tünetekkel, de előfordulhat levertség, fáradékonyság, fejfájás, idegesség, depresszió is.

Allergiás reakció esetén sem lehet egyszerű rájönni, hogy az adott menü mely része okozta mondjuk a csalánkiütést, de egy ilyen elhúzódó és viszonylag jellegtelen tünetekkel járó esetben elég reménytelennek tűnik az ügy felgöngyölítése. Hogyan történik mindez?

– Valóban, amikor az allergiát kiváltó étel fogyasztása után rövid időn belül jelentkeznek a tünetek, akkor az érintett számára is nyilvánvaló lehet, hogy melyik étel felelős a panaszokért, vagy legalábbis alapos a gyanú. Máskor az összefüggés nem ilyen egyértelmű. Ezekben az esetekben érdemes legalább egy hónapig étkezési naplót vezetni, melyben a páciens az elfogyasztott ételeket és az észlelt tüneteket időrendben rögzíti. A gyanúsnak tartott élelmet tartósan ki kell hagyni az étrendből, ezt nevezzük eliminációs diétának. Ha az adott élelmiszer elhagyására a tünetek megszűnnek, az allergia vagy intolerancia valószínűsíthető. Ha a gyanús táplálékot visszaadjuk és a tünetek újra kifejlődnek, akkor bizonyított.

Mit tegyen az, akiben felmerül, hogy saját, vagy gyermeke panaszait táplálék okozza?   

– Feltétlenül tanácsos szakemberhez fordulni! A táplálékallergia vagy -intolerancia tünetei számos megbetegedést utánozhatnak, ezért más betegségek kizárása mindenképpen szükséges.

Gyakran fordul elő az, hogy felnőttek panaszaikra hivatkozva, bizonyos ételeket elhagynak. Ez nehezítheti a diagnózis felállítását. Tipikus eset, amikor a páciens lisztérzékenységre gondolva már gluténmentesen táplálkozik, mikor orvoshoz fordul, de így a lisztérzékenység kimutathatatlanná válik. A diéta hatására a betegség során károsodott bélbolyhok helyreállnak. Ilyenkor nem lehet eldönteni, hogy az érintett egészséges-e, vagy diétával kezelt gluténérzékeny.

Másik gyakori eset az, hogy a páciensek ma már a könnyen elérhető IgE ellenanyag vérből történő kimutatásán alapuló ételallergia-tesztet, vagy az IgG ellenanyag kimutatásán alapuló ételintolerancia-tesztet végeztetik el, ez alapján kihagynak ételeket az étrendjükből, és csak a panaszok tartós fennállása esetén fordulnak orvoshoz. Ez azzal a veszéllyel járhat, hogy a panaszokat valójában okozó, egyébként kezelhető betegség sokáig rejtve marad, másrészt a szakszerűtlenül összeállított étrend hosszú távon hiányállapotokhoz vezethet. Nem beszélve arról, hogy bizonyított diagnózis hiányában az esetleg feleslegesen tartott diéta mennyire megbonyolítja a páciens életét. Érdemes tehát még az önkéntes diéta megkezdése előtt orvoshoz fordulni.

 

TREND

Olyan, gluténérzékenységükről nyilvánosság előtt is valló sztárokat látva, mint Megan Fox vagy Miley Cyrus, előfordulhat, hogy rajongóiknak kedvük támad gluténérzékenynek lenni. Fiatal lányok szurkolnak azért, hogy valamilyen ételallergia derüljön ki róluk, hiszen akkor legálisan vonhatnak meg maguktól táplálékokat. Másképp hangzik egy eleve vékony lány szájából, hogy a „nem ehetem meg, mert gluténérzékeny vagyok” mint az, hogy „nem eszem szénhidrátot”. Az effajta álételérzékenység lassan ugyanolyan étkezési zavarnak számít, mint az anorexia vagy bulimia – figyelmeztetnek szakemberek.

 

Élelmiszerjelölési kisokos

• Az élelmiszergyártók és- forgalmazók kötelesek feltüntetni a táplálék összetételét a termékeiken, ezt hivatalosan élelmiszerjelölésnek nevezik. Az élelmiszerjelölést Magyarországon magyar nyelven, közérthetően, egyértelműen, jól olvashatóan kell a csomagoláson feltüntetni. A jelölés tartalmazhat bevett szimbólumokat is.
• Az összetevők listájában az összes felhasznált anyagot szerepeltetni kell, az adalékanyagokkal együtt.
• Az adalékanyagokat funkciójuk szerinti csoportnevük és nevük, vagy csoportnevük és „E” számuk szerint kell feltüntetni. Pl.: tartósítószer (nátrium-hidrogénszulfit), vagy tartósítószer (E222), antioxidáns (aszkorbinsav), vagy antioxidáns (E300). Az „E” számok az Európai Unióban engedélyezett adalékanyagok rövid megjelölései.
* Csak engedélyezett adalékanyag használható, melynek alkalmazható maximális mennyiségét általában jogszabály rögzíti.
* Az összetevőknél szerepelhet efféle leírás is: „nyomokban mogyorót is tartalmazhat”. Ilyenkor a gyártó elővigyázatosságból a gyártás során nem szándékosan az élelmiszerbe kerülő allergénanyag esetleges jelenlétére hívja fel a figyelmet.
• Csomagolatlan termékeknek is van kísérődokumentuma, melyet az eladás helyén a vásárló tájékoztatásához biztosítani kell.
• Az élelmiszerjelölés minden belföldi forgalomba kerülő élelmiszerre vonatkozik, azokra is, amelyeket a vendéglátás vagy a közétkeztetés részére szállítanak, így a szükséges információt étteremben is megkaphatjuk.
• Az élelmiszerválasztást segíti a Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank. Honlapjukon (www.taplalekallergia.hu) évente frissítve közzéteszik a leggyakoribb allergénektől mentes élelmiszerek listáját.

Olvasson tovább: