Kereső toggle

Élhető gigavárosok

A világ legegészségesebb metropoliszai

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egy nagyváros vezetésének nem kis kihívás élhető környezetet teremteni lakosai számára. Nélkülözhetetlen a könnyen elérhető, minőségi orvosi ellátás, a kitűnő tömegközlekedés, a zöld területekhez való hozzáférés, az egészségre nevelés és a sportolási lehetőségek biztosítása. A The Guardian és a The Economist hasonló témájú listáiról szemezgetve az alábbi öt várost tekinthetjük a legegészsége-sebbnek.

Szingapúr

A Dél-Kelet Ázsiában található, 1965 óta függetlenedett városállam nevének jelentése szanszkrit nyelven Oroszlánváros. Függetlensége óta elképesztő fejlődésen ment keresztül. El sem tudjuk képzelni, hogy a modern, felhőkarcolók uralta város száz évvel ezelőtt cölöpházakra épített szemetes kis kikötő volt. Ma már éppen ellenkező a helyzet, Szingapúr a világ legegészségesebb városa, ahol kényesen ügyelnek a tisztaságra is: súlyos büntetés jár annak, aki közterületen szemetel, köpköd, cigarettázik, eszik, rágógumit ragasztgat, vagy nem öblíti le a nyilvános WC-t. Egészségügyi ellátórendszere a legeredményesebbek egyike a világon, az emberek 80 százaléka használja a minőségi szolgáltatást. Ám ami még ennél is fontosabb: a gazdag államok közül Szingapúr költ a legkevesebbet az egészségügyi ellátásra, mindössze a GDP 4,7 százalékát (összehasonlításul: az USA-ban ez 17,9 százalék). A csecsemőhalandóság a világon itt a legalacsonyabb, a várható élettartam 84,07 év, amellyel az előkelő 4. helyet foglalja el a világranglistán.

De vajon mi a jó egészség titka? Egyrészt a hatékony állami egészségügyi rendszer, melyben minden állampolgárnak kötelező a részvétel. A lakosoknak elegendő összeget kell félretenni a jövőbeli költségek fedezésére, valamint a bevételük függvényében kapnak állami támogatást is. A másik titka az előrelátó, hosszú távon gondolkodó tervezés, a komplex szemlélet – az egészséget integrálni kell a várostervezés minden ágával: lakhatás, víz-, élelmiszerellátás, levegőminőség, közlekedés, parkok. Mindezeknek egy holisztikus, tehát a teljes (értelmi, fizikai és szociális) egészségre épülő rendszer megteremtését kell szolgálniuk. Fontos szerepet tulajdonítanak a közoktatásnak és a megelőzésnek. Sikeres kampányokat folytatnak az egészségért (például kerékpárbérlés népszerűsítése, dohányzásellenes programok). Egy külön kormányzati szerv foglalkozik az egészséges életmód, a diéta és a sport oktatásával és a rendszeres szűrések népszerűsítésével.

Az 1970-es évektől folyamatosan csökkentik a gépkocsiforgalmat. A kiváló tömegközlekedést ugyanakkor naponta 2 millióan használják. A kerékpározás igen népszerű, összesen 200 kilométernyi bicikliútja van a városnak, amelyre az összes park fel van „fűzve”. A város másik neve Kertváros: a műholdfelvételeken már távolról is virítanak zöld területei, több tucat park, kert és hegyi túraút található a szigeten. A lakáshelyzet is a helyiek érdekeit szolgálja, a külföldiek lakásvásárlását korlátozzák, illetve további adókat vetnek ki külföldiek ingatlanvásárlására. Mindezzel szeretnék elejét venni az ingatlanlufi kialakulásának. Ezek az intézkedések is mind-mind a mentális egészség megőrzését, a stresszmegelőzést, a harmonikus életvitelt szolgálják.

Tokió

A japán főváros, Tokió 12 millió ember lakóhelye. Bár elképesztően sűrű a beépítettség, tele felhőkarcolókkal, kusza úthálózatokkal, mégis rendkívül jók a metropolisz egészségi mutatói. A születéskor várható élettartam 84,19 év. A zajszennyezettség és szmog fokozatosan csökkent az elmúlt években. Az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás szintje Ázsia többi nagyvárosához képest jónak mondható: 4,89 tonna (összehasonlításul: Pekingben 10,8 tonna). A japánok hagyományosan az egészséges ételeket preferálják, úgymint a rizst, a friss tengeri halakat, a sok zöldséget. A higiénés viszonyokra szintén nagy hangsúlyt fektetnek és tradicionálisan ragaszkodnak a rendszeres sporthoz. Japánban a kétféle egészségügyi biztosítás együttes megléte jellemző: a magán és az állami. A Nemzeti Egészségbiztosításban mindenki részesül 1960 óta, ami teljesen visszaszorította a gyermek- és a fertőző betegségek arányát. Tokióban is sok a park és a kert, ami lehetőséget biztosít a rekreációra. Tömegközlekedése igen kiterjedt és jól szervezett, metróhálózata az egyik legnagyobb a világon. Komplett földalatti városrészek épültek ki egy-egy jelentősebb metróállomás környékén, bevásárlóközpontokkal, üzletekkel.

Perth

A nyugat-ausztráliai várost tartják Ausztrália egyik legegészségesebb városának, de világszinten is a 10 legélhetőbb város közt szerepel. Az Australian Women’s Health című magazin az itt lakók egészséges étkezési szokásait, a magas elégedettségi indexet, valamint a jó mentális és egészségi állapotot emeli ki a várossal kapcsolatban. 1998 és 2009 között 450 százalékkal nőtt a kerékpározók száma, melyhez hozzájárult, hogy sok biciklitárolót létesítettek az állomások, megállók mellett, így az ingázók jól tudják kombinálni a kerékpáros, valamint a tömegközlekedést. A meleg klíma és az Indiai-óceán partjának közelsége ideális feltételeket biztosít a különböző szabadidős és sporttevékenységek számára, melyeknek komoly kultúrája van a városban. A vezetés számos programot indított az egészséges életmód és az aktív életvitel népszerűsítésére. A város telis-tele van kisebb-nagyobb parkokkal, melyek felderítését segítendő a város külön honlapot üzemeltet, ahol cím alapján kereshetők a közelünkben található parkok. A születéskor várható élettartam 82,1 év, ami az ausztrál átlag felett van.

Koppenhága

Dánia fővárosát a The Guardian a 4. helyre teszi, de például a CNN szerint az 1,2 millió lakosú város a világ legegészségesebbje. Nem véletlenül, hiszen Koppenhága elkötelezett abban, hogy az egészséges életmódnak egyébként is kedvező helyzetet évről évre továbbfejlesszék. Egy jó levegőjű, sportolásra alkalmas városban, ahol a munkába sem rokkannak bele, és egészségesen táplálkoznak az emberek, könnyedén élhetnek 81 évig. Az üvegházhatású gázok kibocsátása 2005 óta 20 százalékkal csökkent, a cél az, hogy 2025-re a világ első légszennyezettségtől mentes fővárosává váljon. A városban rendkívül nagy kultúrája van a kerékpározásnak, az ingázók több mint fele jár ily módon dolgozni vagy iskolába. A város 400 kilométer hosszú kerékpárútja így jól kihasznált. A legforgalmasabb, városközpont melletti szakaszát naponta 36 ezren (!) veszik igénybe. Habár szép számban találhatók parkok a városban, az önkormányzat nem elégszik meg ezzel, az idei évre tűzték ki célul, hogy oly módon növeljék a zöldfelületek számát, területét, hogy bárki a lakóhelyéről gyalog maximum 15 perc alatt elérhessen egy parkot vagy a tengerpartot. Koppenhága egy nyüzsgő város, tele ambiciózus diplomásokkal, fiatal családokkal. A rugalmas munkabeosztás lehetővé teszi az egészséges életmód és a munka harmóniáját. A lakosok kevesebb, mint 2 százaléka dolgozik heti 40 vagy annál magasabb óraszámban, így több idő jut a családra, a sportra, az önkéntes munkára és a közösségi programokra.

Monaco              

A francia Riviérán található városállam kissé kilóg a sorból. Jóllehet lakosságszáma nagyságrendileg alacsonyabb az előbbieknél, ám az igen magas népsűrűség, nagyvárosi jelleg miatt számításba vették ebben a felmérésben. Az itt lakók 89,6 évig élnek, ami világrekordnak számít. A magas születéskor várható élettartam köszönhető a kiemelkedő életszínvonalnak, a nem létező munkanélküliségnek, és az adózás hiányának is. Az adóparadicsomba koncentrálódik a legtöbb milliárdos, akik megengedhetik maguknak a magas színvonalú egészségügyi ellátást, ami szintén hozzájárul a fenti mutató magas értékéhez. Érdemes megemlíteni még, hogy a kormányzatnak külön környezetkímélő elektromos autóflottája van: gyakran itt tartanak konferenciákat is ebben a témában. Az utcákon pedig bárki bérelhet elektromos kerékpárokat egy kis városnézéshez.

Olvasson tovább: