Kereső toggle

Harc a vírusokkal

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A tél sokak számára a megfázásról, influenzáról, torokfájásról vagy akár a tüdőgyulladásról szól. Pedig a szakértők szerint több stratégia és módszer is van mindezek elkerülésére. A legfrisseb- beket és a régi bevált tippeket az NBC Today című műsora szedte csokorba nemrégiben.

Kanadai kutatók szerint az egyik fontos teendő a szervezet „harci vitaminokkal” történő feltankolása: ilyen például a D3-vitamin, amelyből heti 10 000 NE bevitel a felsőlégúti fertőzések kockázatát akár felére is csökkentheti (a magyar ajánlás ezzel szemben maximum 4000 NE). Ausztrál vizsgálatok pedig arra mutattak rá, hogy azok, akik körülbelül 2000 NE (Nemzetközi Egység) D-vitamint vittek be szervezetükbe naponta, kisebb arányban betegedtek meg, mint D-vitamin-hiányos társaik. „Bár a D-vitamint többnyire a csontok erősítése kapcsán emlegetik, valójában az immunrendszer szabályozásához is szükség van rá – állítja David W. Grotto dietetikus. – Megfelelő mennyiségű

D-vitamin nélkül ugyanis az immunrendszer részét képező T-sejtek nem aktiválódnak és nem reagálnak a behatoló vírusokra és baktériumokra.” Bár nyáron már akár 10 perc napsütés is felérhet egy 10 000 NE-nyi „tankolással”, télen fontos, hogy fogyasszunk D-vitaminban gazdag zsíros halakat, és szedjünk táplálékkiegészítőt.

A következő jótanács meglehetősen banálisan hangzik, de érdemes megfontolni: hacsak nincs a téli kesztyűnk sterilizálva, lehetőség szerint ne érintsük az arcunkhoz és az evőeszközeinkhez. A Journal of Occupational Health 2013-as tanulmánya szerint ugyanis azok, akik gyakran érintik meg a szemüket és orrukat, 41 százalékkal nagyobb arányban kapnak el felső légúti fertőzéseket, mint azok, akik nem. És persze nem lehet eleget hangsúlyozni az alapos kézmosás fontosságát sem: „A szappannal és vízzel való dörzsölés lemossa a vírust a bőrről – állítja Spencer Payne, a Virginia Orvosi Egyetem rinológiaprofesszora. – Ez 20 másodperces mosást és alapos szárítást jelent, a nedves kéz ugyanis nagyobb valószínűséggel terjeszt vírust, mint a teljesen száraz.”

A Clinical Nutrition szaklapban publikált tanulmány szerint a megfázás és az influenzavírus Achilles-sarka nem más, mint a görög joghurt lehet. Azoknál a személyeknél ugyanis, akik egy adott probiotikumtörzsből napi szinten fogyasztottak, 27 százalékkal csökkent a vírusos megbetegedések kockázata. Spencer Payne szerint törekedjünk naponta legalább egyszer élőkultúrás görög joghurtot fogyasztani.

Bill Schaffner, a Vanderbilt Egyetem preventív gyógyászat professzora szerint persze „a legjobb, amit tehetünk, ha beoltatjuk magunkat influenza ellen. Még ha egy másik törzzsel fertőződünk is meg, az oltás segíthet a tünetek enyhítésében.”

A Brain, Behavior and Immunity (Agy, viselkedés és immunitás) című szaklapban megjelent tanulmány szerint viszont érdemes az oltás előtt egy jót edzeni. Ha ezt tesszük, a mozgás utáni gyulladás fokozza majd testünk immunválaszát a vakcinában rejlő vírusra, ami erőteljesebb védelmet eredményez. És hogy mennyi mozgás szükséges mindehhez? Egy brit tanulmány szerint azok, akik 25 percet fordítottak bicepszeik és deltaizmaik erősítésére, már fokozni tudták az immunválaszt.

A mérsékelt edzés egyébként is hasznos lehet. Koreai kutatók szerint a mozgás bekapcsolja az immunválaszt, és akár természetes ölősejteket is küldhet a rhinovírusokra. „A mozgás ösztönzi az epinefrintermelést, ami összehúzza a nyálkahártya véredényeit, és enyhítheti az orrüregben a kellemetlen érzetet” – teszi hozzá Dr. Schaffner. A hangsúly egyébként a „mérsékelten” van: a kimerítő edzés csak fokozhatja a fertőzéseknek való kitettséget. Ám ha valaki nem akar lemondani az intenzitásról, akkor legalább egyen sok halat. A Brain, Behavior and Immunity tanulmánya szerint a D-vitamin fokozhatja a fertőzésekkel szembeszálló sejtek testmozgás utáni termelődését.

Ha hosszabb ideig tartózkodunk odakint a hideg levegőn, nem árt az orrunkat is védelmezni. „Az orr- és homloküregben található csillók kisöprik a betegségokozó patogéneket, ám mozgásukat nagy mértékben befolyásolja a hőmérséklet” – figyelmeztet James Palmer, a Pennysilvania Egyetem rinológiaprofesszora. „Amikor átmelegszenek, kicsit gyorsabban mozognak, ám ha hideg van, lelassulnak. Tehát ha sok időt töltünk a hidegen, könnyebben megbetegszünk” – kivéve, ha például egy sálon keresztül lélegzünk.

Ám nem elég csupán a meleg védelem, fontos a nedvesség is. Ha az orrjáratok kiszáradnak, természetes mikrobaölő képességeik romlanak. „Próbáljuk 30-50 százalék között tartani a páratartalmat otthonunkban” – figyelmeztet Dr. Payne. Adott esetben hasznos lehet valamilyen tengerisó-oldatos orrspray-t is alkalmazni.

A mentol már régóta népszerű a köhögés kezelésében, de hasonlóan jótékony hatással bír az eukaliptusz is. A Cough (Köhögés) című szaklapban közölt tanulmány szerint cineol nevű összetevője enyhítheti a köhögés tüneteit, és csökkentheti a gyulladást, megkönnyítve a tüdőbeli hörgők tágulását és ezáltal elősegítve a levegőáramlást.

Vannak viszont, akik a gyömbérre esküsznek. Tajvani kutatók szerint a friss gyömbér meggátolhatja a légúti syncytialis vírust abban, hogy a sejtekhez tapadjon, sőt akár a szaporodását is mérsékelheti. Ez a vírus súlyos esetekben tüdőgyulladást vagy bronchiolitist is okozhat. Reszeljen gyömbért a forró teájába, vagy fogyassza egzotikus ételekben!

Régebbi tanulmányok szerint a rágógumikban is gyakran alkalmazott xylitol hozzájárulhat a streptococcusos tüdőgyulladás kialakulásának megelőzéséhez, egy közelmúltbeli törökországi tanulmány pedig arra a következtetésre jutott, hogy a xylitol csökkentheti a fül- és homloküreg-fertőzéseket.

Segítséget nyújthat a savanyú káposzta is: olaszországi kutatók szerint a savanyú káposztában és a kimchiben található lactobacillus plantarum probiotikum csökkentheti bizonyos baktériumok hatását. Olyan fehérje termelését váltja ki, amely segít megfékezni a gyulladást, miközben lassítja a baktériumok növekedését.

Egy koreai tanulmány szerint pedig a rozmaring is rendelkezik antibakteriális hatással: karnozolsav nevű összetevője segít a szervezet syncytialis vírus elleni védekezésében.

Életmódbeli jó tanácsként a szakértők arra figyelmeztetnek: fontos az elegendő mennyiségű alvás, hiszen annak krónikus hiánya módosíthatja a gének működését, gátolhatja az immunreakciót, és növelheti a gyulladást. Kerüljük továbbá a túlzott alkoholfogyasztást, ami fokozhatja a láz és a gyulladás kialakulását, valamint a dohányfüstöt is, aminek belélegzése lassítja a fent említett csillók tisztító munkáját. Ami pedig a folyadékfogyasztást illeti, érdemes forró italokkal próbálkozni: a Rhinology című szaklapban közzétett tanulmány szerint azoknál, akik forró italt fogyasztottak, gyorsabb javulást tapasztaltak a megfázásos és influenzás tüneteknél azokhoz képest, akik szobahőmérsékletű italt ittak.

Olvasson tovább: