Kereső toggle

Globális kedvenc a tészta

Mit eszik a világ?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az Oxfam segélyszervezet a közelmúltban feltérképezte, hogyan és mit esznek a világ különböz pontjain. Mint kiderült, a tészta a legnépszerŐbb eledel, és a fogyasztók többségét, mintegy 66 százalékát leginkább az árak emelkedése aggasztja az élelmiszerek kapcsán. A felmérés szerint a megkérdezetteknek több mint a fele változtatott az étkezési szokásain az utóbbi két évben.

Az Oxfam 17 országból több mint 16 ezer ember véleményét kérte ki az élelmiszerekkel kapcsolatban. Az eredmények alapján a sokféle ízvilág és alapanyag ellenére több közös dolog van bennünk, mint gondolnánk. Világszerte ugyanis nagy kedvenc a tészta, amelyet sorrendben a hús és a rizs követ, de nagy népszerűségnek örvend a pizza is. Ami pedig a nemzeti jelleget illeti, az olasz, a kínai, az indiai és a mexikói konyha vitte el a pálmát a legtöbb országban.
Bár sok nemzetben a helyi specialitások uralják a terepet – például Spanyolországban a paella, Németországban a rántott hús, Indiában a biryani, a Fülöp-szigeteken pedig az adobo –, feltűnő volt a nyugati típusú étrendek elterjedése is. Ez alól a kivételt Afrika jelenti, ahol a tradicionális eledelek továbbra is kukoricából készülnek – már ahol van mit enni egyáltalán.
A megkérdezettek többségét nagymértékben aggasztja az élelmiszeráraknak az utóbbi időben tapasztalt növekedése. Márpedig az előrejelzések szerint a jövőbeni kilátások sem rózsásak: szakértők szerint a búza ára 2030-ra akár 120 százalékkal is megnövekedhet, részben a klímaváltozásnak köszönhetően.
Az Oxfam szerint az élelmiszerárak emelkedése nagyon is megmutatkozott a felmérés eredményeiben. A fejlődő és a fejlett országok közötti különbségek élesen jelentkeztek: míg előbbiekben a többség arról számolt be, hogy mindig van mit ennie, utóbbiakban (például Mexikóban vagy Pakisztánban) azok vannak többségben, akiknek nincs elég ennivalója. Becslések szerint közel egymilliárd ember tér nyugovóra esténként üres gyomorral. Kenyában és Tanzániában csak a megkérdezettek egynegyede jelezte, hogy mindig van elegendő elemózsiája.
Afelől, hogy mi befolyásolja leginkább az élelmiszer-ellátást, megoszlanak a vélemények, attól függően, hogy ki hol lakik. Ausztráliában és Afrikában a legtöbben a szárazságot jelölték meg fő befolyásoló tényezőként, Pakisztánban viszont a többség az áradásokat nevezte meg. Indiában és Mexikóban a megkérdezettek nagy része a hitelek lehetőségét, a megfelelő berendezések, a műtrágya és a vetőmag elérhetőségét jelölte meg, azonban összességében a többség szerint a növekvő olajárak és szállítási költségek, valamint a természeti katasztrófák befolyásolták leginkább az élelmiszer-ellátást.
Az élelmiszerekkel kapcsolatos aggályok közül a legerősebb az árak okozta nyomás. Kenyában a megkérdezettek 88 százaléka aggódott a költségek miatt, ám ez a tendencia nem csak a fejlődő országokban jellemző: az Egyesült Királyságban is a többséget (78 százalékot) ez nyomasztja leginkább.
Az utóbbi két évben megváltoztak az étkezési szokások is. A felmérés résztvevőinek több mint a fele jelezte, hogy másként táplálkozik, mint korábban. Ebben főként (39 százalékban) az árak emelkedése, illetve egészségügyi aggályok játszottak szerepet. Míg Oroszországban leginkább az élelmiszer-biztonság, Kenyában és Tanzániában az élelmiszerek hiánya okoz fejtörést. Érdekes jelenség egyébként, hogy Indiában a gazdaság fejlődésével egyidejűleg kezdenek teret nyerni a nyugati étrendek is. Ezenkívül az USA-ban, a Fülöp-szigeteken és Dél-Afrikában jelezte még a megkérdezettek nagy százaléka, hogy az egészségügyi szempontok szerepet játszottak a váltásban.

Mitől kapós?

Ugyan elsre nem mindenki tudja megmondani a farfalle, a fettuccini vagy a fussili közötti különbséget, a legtöbben azonnal felismerik a spagettit vagy a lasagnét. Bár nem meglep, hogy a tészta az európai
országokban örvend a legnagyobb népszerŐségnek, olyan helyeken is kedvencként jelölték meg, mint a Fülöp-szigetek, Guatemala, Brazília és Dél-Afrika.
Az International Pasta Organisation (vagyis Nemzetközi Tészta Szervezet) adatai szerint Olaszország után Venezuela a legnagyobb tésztafogyasztó ország, de Tunézia, Chile és Peru is benne van az els tízben.
Az egyesült királysági Pizza, Tészta és Olasz Étel Szövetség szerint az étel népszerŐsége többek között az olcsó elérhetségnek, a változatos elkészítési módoknak és a hosszú szavatossági idnek köszönhet. Ráadásul viszonylag könnyen elállítható tömegméretekben, és a szállítása is egyszerŐ. Tim Lang, a londoni City University professzora szerint azonban „kulturális jelenségrl van szó – az embereknek egyszerŐen tetszik az olasz életvitel és az ottani egyszerŐ ételek”.
Bár már az ókori görögöknek és rómaiaknak is volt tészta jellegŐ ételük, azt inkább sütve és nem fzve fogyasztották. Az egyik legelterjedtebb elmélet szerint a 8. században, az arab invázió során került durumbúzából készült, száraztészta jellegŐ termék Szicíliába, amely késbb ennek készítésére specializálódott. Olaszországban ma 3,2 millió tonna tésztát gyártanak évente, és az egy fre es évi tésztafogyasztás 26 kilogrammra tehet.

Olvasson tovább: