Japán leghíresebb divattervezője, Issey Miyake egzotikus eleganciájával és leegyszerűsített vonalvezetésével szinte pillanatok alatt berobbant a párizsi divat fellegvárába, majd onnan visszatért szülőhazájába, hogy megteremtse a maga utánozhatatlanul egyedi stílusát. Munkahelyének és szellemi otthonának földjén nemzeti hősként tisztelik, hiszen a kelmék világában munkássága csak öregbítette a távol-keleti ország hírnevét.
1938-ban született Hirosimában. Hatévesen éppen iskolába biciklizett, amikor az atombombát ledobták a városra. Több mint háromszázezer ember halt meg azokban a napokban, és a kis Issey csaknem minden családtagját elveszítette. Nagyon ritkán beszél erről a tragédiáról, ő maga rendkívül szívélyes és barátságos, mégis lénye komolyságot és megéltséget áraszt magából. Ezen események tudatában is nagyon nagy érték, hogy ki tudott törni mind emberi, mind szakmai szinten ennek az óriási drámai történésnek a sötét árnyékából, és fontos részesévé válhatott a japán kultúra megújulásának. Nevének jelentése: issey, azaz élet. Szülei talán nem is sejtették a névadáskor, hogy ez a szó gyermekük sorsában egy napon szinte szimbólummá fog válni; hogy az élet és az egzisztenciateremtés újrarügyezésének jelképévé fog válni, és perspektívát ad majd sokak számára. Ruhái egyáltalán nem komorak, sőt szertelenek és bohémak. A gondolkodó asszonyok szabómestere, az értelmiségi sikk elismert kreátora Tokióban végezte el a Tama Egyetem képzőművészeti szakát, ahol A kelme és a kő költészete címmel a hatvanas évek elején mutatta be első kollekcióját hatalmas sikerrel. Szélfútta esőkabátjai, rengő selyemruhái és kéregszerűen gyűrt szövetei láttán az értő szemek egyből felismerték a tehetséget, melynek minden megnyilatkozása újdonságot sugallt az odalátogatók számára. 1965-ben Párizsba utazott, ahol Guy Laroche-nál és Hubert de Givenchynél tökéletesítette tudását. Londonba is ellátogatott, ahol javában zajlott a hatvanas évek divatforradalma; majd New Yorkba utazott Geoffrey Beenéhez, aki az elegáns sportruházatok haladó gondolkodású tervezője. Pár hónap múlva visszatért gyökereihez, és Tokióban megalapította a Miyake Design Studiót. Párizsban évente kétszer rendez divatbemutatót, kiállításokat tart Amerikában és Európában. Több mint százötven boltból álló üzletláncot épített ki. 1990-ben ő volt az egyetlen divattervező, aki részt vett az amszterdami Stedelijk Múzeumban megrendezett kiállításon, mely a különböző művészeti ágak legnevesebb képviselőit látta vendégül. Érdekes kihívás volt számára 1991-ben a Frankfurti Operaház felkérése: William Forsythe koreográfus bízta meg azzal, hogy készítsen jelmezeket a The Loss of Small Detail cím? balettjéhez. Miyake négyszáz jelmezt készített negyven táncos számára! A madarak táncához súlytalan lemezekkel borította be a balettosokat, mely meglepően nagy szakmai sikert hozott számára. Több könyvet írt tapasztalatairól, hogy a következő generáció számára átlátható és követhető legyen stílusa. Jelenleg is számos fiatal tervező és
asszisztens segíti munkáját hazájában, hogy elképzelései maradéktalanul megvalósulhassanak. Ruhái tele vannak ellentétekkel: hagyományos és újító, minimalista és összetett, hétköznapi és avantgarde. M?anyag torzói és bedrótozott felsőrészei olyanok, mint a modern szobrok; nádpálmából szőtt mellényei a szamurájok vértezetét idézik, köpönyegszer? öltözékei az űrhajós szkafanderekre emlékeztetnek. A japán textíliák korlátlan ihletforrást jelentenek számára. Vallja, hogy a "szövet olyan, mint a fa erezete, nem lehet vele szembeszállni". Formái egyszerűek, tehát a kelmének nála döntő szerepe van. A sashikót, a halászok által viselt tűzdelt pamutszövetet használta fel első kollekciójához, kedveli az indigófestés? anyagokat, a kasurit (mintás) és a shiborit (batikolt). Ruhái általában nem követik a test vonalát, inkább lezserek és kényelmesek, melyek nem gombokkal és cipzárakkal záródnak, hanem rakásokkal, tűzésekkel és csomókkal. Kelméi fodrosak, gyűrtek, rakottak és redőzöttek. Számára az "anyag" nem pusztán kelmét jelent, hanem felhasznál fémet, dróthálót, sztaniolt, gumit, szalmát, bambuszt és m?anyagot is.
Egyik bemutatóján abból az okkersárga, olajos papírból alkotott kámzsás, denevérszárnyú kabátot, amelyből a japán napernyőket készítik. 1999-ben indította el az "egy vég szövet" mozgalmat. Ennek az volt a lényege, hogy a ruha viselőjére hagyta, hogy kiszabja az anyagot, és rábízta, hogy milyen hosszúra hagyja például az ujjat vagy a ruha
hosszát. Így a vevőt is bevonta az alkotói folyamatba, és nem erőltette rá elképzeléseit. Miyake anyagait Makiko Minagawa "szövi", aki a kezdetektől fogva Miyake h? segítőtársa.
Eleinte kifejezetten idegenkedett a parfümöktől, mivel olyan illatot szeretett volna, "aminek egyáltalán nincs erős szaga", de elnyeri a hölgyek tetszését. "Egy illat inkább átöleljen minket, mint ellepjen. A harmat és a növényekre hulló eső, a víz tisztasága és frissessége érvényesüljön." Jacques Cavallier parfümkészítő elfogadta ezt a kihívást, és 1992-ben megalkotta Miyake első illatát a L\'Eau D\'Isseyt. Ez a minimalista külsőbe burkolt pazar tartalom tökéletesen találkozott Miyake gondolat- és érzelemvilágával, mivel a friss virágok illata keveredik a csobbanó víz szikrázó frissességével és az eső áztatta tavaszi fák nyers szagával. Egyik könyvéből megtudhatjuk, hogy gyerekként gyakran megfigyelte, hogyan hullik a hó a háztetőkre, a tavacskákban halakra vadászott, és leny?gözte a virágzó cseresznyefák illata. A L\'Eau D\'Issey a Kelet és a Nyugat találkozásának fuvallata, amelyben szinte életre kel Issey Miyake ars poeticája: a természet, a világ és a városok látványának szeretete. A kompozícióhoz illő vízcseppsapkával ellátott elegáns, opálos üveget Alain Mourgues és Fabien Baron tervezte. Minden évben korlátozott darabszámban nyári illatot is indítanak. Az 1999-es változat a citrusfélék, a kiwi és a menta aromás kivonatát tartalmazza, mely kimutathatóan növeli a derűlátást és megnyugtatja az idegeket. Szintetikus ózonkomponensei inkább a csörgedező patakokat és a vízeséseket idézik, mint a tenger sós szagát. Alapjegyében a pézsma, az ambrett és a tubarózsa található meg. Szívjegye bazsarózsát, szegfűt és tavirózsát tartalmaz, felsőrétegében a lótusz, a frézia, a ciklámen és a rózsavíz együttes hatása érvényesül (50 ml: 14 900 Ft). Férfiváltozata, a L\'Eau D\'Issey Pour Homme 1994-ben látta meg a napvilágot. Pezsgő, élénk fűszerezés? kompozíció, mely üdítő felső összetevőkkel, egy egzotikus középrésszel és egy pézsmás, földszagú alappal bír. Garnitúrában is kapható, mely kreatív tervezők ujját dicsérő holmik sokaságát tartalmazza: többek között eredeti, Zippo-stílusú, horzsolt acél úti sprayt és űrkabin formájú, rázkódásnak ellenálló, gumírozott piperetáskát. A táskába helyezték el a parfümöt, a hozzá illő sampont, a borotválkozás utáni arcszeszt, a testápoló zselét és egyéb kellékeket. Fejjegye: coriander, yuzu, mandarin, zsálya, verbena. Szívjegye: sáfrány, kék vízililiom, geránium, fahéj, szerecsendió. Alapjegye: mósusz, szantálfa, ámbra, vetiver (75 ml: 15 900 Ft). A Le Feu D\'Isseyt szintén Cavallier alkotta, melynek vibráló, meleg, érzelmes, fűszeres-fás kompozíciója rendkívül nőies – vitalitással és optimizmussal ajándékozza meg "hordozóját". A tenyérbe simuló, vidám kis gömb alakú flakont Gwéna¸l Nicolas tervezte, mely különleges m?anyagból készült. Úgy fest, mintha üveg lenne, mégis meleg az érintése. Az átlátszó gömbön belül két narancsszín? kúp található, melynek együttes látványa a nevéhez méltóan egy tűzcsóvát juttat eszünkbe, valamint a lemenő nap szikrázó fényeit. A Le Feu D\'Isseyt megízlelve, képzeletben mintha egy egzotikus tájba csöppennénk, ahol a virágzó fák illatában és a naplementében fürdő táj különleges hangulatában gyönyörködhetünk. Az illatkompozíció egy kiszakadás, egy eltávolodás a mindennapok zajától. Egy ünnep, egy nyári utazás, amelynek során feltöltődhetünk új hangok, zajok és más kultúrák élményével. Ez a feltöltődés nem unalmas, hanem tele van életlendülettel, tűzzel és nevetéssel. Magunkra fújva, a hétköznapokban is úgy érezhetjük majd magunkat, mintha folyton nyaralnánk.
A "gondtalanság" illatában a bolgár rózsa, a koriander, a tejes ámbra, az arany japán liliom, a benzoin, a szecsuani bors, a guajakfa és a mósusz összhatása adják ki azt a dinamizmust, mely alapjellemzője a kompozíciónak. A Le Feu D\'Issey Lightban ugyanezek az összetevők találhatók meg, sőt belekeverték a bergamottot és a friss szegfűszeget is, hogy még egzotikusabbá tegyék az illatot (50ml: 15 900 Ft). Készletben is lehet kapni, melyhez tartozik még a ginszenget, teacserjeolajat és borókát tartalmazó fürdőzselé és testápoló, melyeket foszforeszkáló zöld, illetve narancssárga flakonban forgalmaznak.
