Kereső toggle

Lakberendezés másképpen

Játék a színekkel

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

"Úgy használd a színeket, mint a jó szakács a fűszereket!" (Lena Proudlock belsőépítész)

Ha lakberendezésről beszélünk, sokaknak azonnal valami luxusszolgáltatás jut eszébe, ami csak a gazdagok kiváltsága vagy a túl sok idővel és kreativitással rendelkező hölgyek hóbortja. Pedig ha belegondolunk, személyes, testközeli életterünk igen nagy hatással lehet lelkiállapotunkra, tehát alapvető szükségünkről beszélhetünk. 



A barátságos pasztellek 

Gondoljuk csak el, menynyivel szebben indul a nap pusztán azért, mert az ablakon beáradó reggeli napsugarak barátságos, meleg színbe burkolják még a zord napokon sötétnek és lehangolónak ható berendezési tárgyainkat, helyiségeinket is. A fények és azok hatására megjelenő színek érzelmeket, hangulatokat tudnak közvetíteni, amelyek pozitív vagy negatív hatást gyakorolhatnak közérzetünkre, ami azután akár szellemi, testi teljesítőképességünket is befolyásolhatja. Persze nem érdemes hisztérikusan menekülni a színek elől, már csak azért sem, mert például, a legritkább esetben szólhatunk bele, hogy a főnökünk milyen színűre festeti az irodánkat. Ahol viszont megtehetjük, otthonunkban, éljünk ezekkel a vizuális eszközökkel!

Álljon itt egy szemléletes példa e szükség igazolására! Kísérletekkel kimutatták, hogy két olyan helyiség között, melyek egyike kékeszölddel, másika vörösesnaranccsal volt kifestve, az ott tartózkodók három-négy foknyi hőmérsékletkülönbséget éreztek. A kékeszöld teremben a 15 fokos belső hőmérsékletet már hidegnek érezték, a vörösesnarancs teremben viszont csak 11-12 foknál kezdtek el fázni.

A színek mint eszköztár a lakberendezők körében igen előkelő, sokaknál első helyet foglalnak el. Egy mondás szerint: "Szerencsés, aki láthatja a színeket, kétszeresen szerencsés, aki élvezi társaságukat, és háromszorosan az, aki jó érzékkel bánni tud velük." Sokan legyintenek, és beletörődnek abba, hogy a jó ízlés és harmóniakialakítási képesség számukra egyszerűen nem adatott meg, pedig mint minden kultúra, a vizuális kultúra is tanulható és fejleszthető. A színek világában már csak azért is érdemes elmélyedni, mert a helyesen megválasztott színek alkalmazásával viszonylag olcsón a leggyorsabb pozitív eredményt érhetjük el a lakásátalakításban, ugyanakkor – vigyázat! – a leggyorsabban teremthetünk bábeli zűrzavart is magunk körül, ha nem vagyunk elég körültekintőek. 



Színvalóságból színhatás



A színeket, főképp a belső terekben, nem fizikai-kémiai valóságukban, azaz elemezhető pigmentállományuk szempontjából kell vizsgálnunk, hanem színhatásukban. Egy színnek sok színhatása lehet körülményektől függően. Ugyanazt a fehér (színvalóság) fotelt egy piros szőnyegen kicsit rózsaszínesnek láthatjuk, míg egy acélkék szőnyegen inkább szürkésnek tűnhet. Színhatást és nem színvalóságot vizsgálni egyrészt nehezebb és összetettebb, mert sokféle külső körülmény alakítja – mint a fények erőssége, színe, a körülvevő színek befolyása –, másrészt egyszer?bb, hisz egyéni érzékelésből fakadóan szubjektív az értékelés. Még az egyénen belüli érzékelés sem mindig ugyanolyan, mert például ha fáradtak vagyunk, minden érzékszervünk, a szemünk is becsaphat bennünket. Színválasztásunkat még sokféle érzelmi, asszociációs tényező is befolyásolhatja. Ilyen lehet egy gyermekkori rossz élmény egy színnel kapcsolatban, vagy a reklámok, divattrendek befolyása is. Érdemes ezeket a szempontokat is tudatosítani, hiszen józanul végiggondolva, ha egy színt gyönyörűnek találtunk egy évvel ezelőtt, az még idén is gyönyörű, függetlenül a keresletet erőszakosan gerjeszteni törekvő trendtől. 



A domináns színeket hagyjuk meg főszereplőnek

Természetesen szubjektivitástól mentes törvényszerűségek is működnek a színek világában, amelyekkel érdemes felvértezni magunkat, mielőtt például falszínt választanánk. 

A teljesség igénye nélkül vegyünk sorra egy párat ezekből!

A szín és a fény szoros kölcsönhatásban vannak egymással. Fény hatására a színek láthatóvá válnak, kivilágosodnak, majd a sötétben elhalványodnak, sötétednek, s végül eltűnnek. Egy belső térben a fények folyamatosan változnak a természetes fénytől a mesterségesig, s ezek keveredhetnek is. A természetes fény is más és más a nap különböző szakaszaiban, különböző időjárási viszonyoknál, különböző országokban. Ezek mellett a levegő tisztasága is befolyásolja a színvalóságok adott körülmények közötti színhatását. Egy szín azért népszerű a világ egyik részén, mert "jól állnak neki" a helyi körülmények. Régen bizonyos színeket azért használtak előszeretettel, mert jó hatást keltettek gyertyafénynél. Ugyanaz a szín viszont teljesen másképp hat lámpafénynél. Ezek miatt a szempontok miatt tanácsos a választandó színt a tervezett hely jellemző körülményei között megvizsgálni. Ne restelljünk a kinézett hálószobafalszínéből hazavinni egy literes mintát, és felgurítani a falra, mert este a lámpafénynél lehet, hogy meggondoljuk magunkat.

A másik fontos, figyelembe veendő szempont a reflekció, azaz a szomszédos színek visszatükröződése; ez a hatás az adott helyen szintén meglepően megváltoztathatja a festék- vagy textilboltban olyan tökéletesnek tűnő színt. Fordított esetben, ha egy domináns, agresszívebb színt viszünk be a térbe, az ugyan nem változik, viszont a környezetére nagymértékben hatással lesz. Ilyen szín például a vörös. Tehát, ha megveszünk egy vörös kanapét, számoljunk azzal, hogy a körülötte lévő falszínt, ha az egy semlegesebb szín, erőteljesen megváltoztatja, ha pedig az is egy nagyon karakteres szín, akkor vetekedni kezdenek, és egy erős vibráló hatást keltünk.

Egy másik jó példa ezekre a hatásokra az a hölgy, aki elégedetten tér haza legújabb zsákmányával az áruházból, otthon mégis csalódnia kell, mert a boltban, ideális körülmények között kiállított ruha a fürdőszobatükör előtt mégis egy kicsit sápasztja. 

A lakberendezésben a hármas színhangzatnak van nagy jelentősége. Általában az egyik színt hangsúlyossá tesszük, míg a másik kettőt kísérőként alkalmazzuk. Bizonyos színeknél a túlhangsúlyozás nem szerencsés, kísérőként is épp eléggé hangsúlyosak, nagy felületen inkább már tolakodónak, nyomasztónak tűnnek. Az erősebb zöldek is ilyenek.



Színhatásból térhatás



A színek térhatás-alakító képességét is ajánlatos figyelembe venni. Általánosságban elmondható, hogy a sötétebb színek optikailag szűkítik, a világosabbak tágítják a teret, a meleg színek szintén zárják, a hidegek pedig megnyitják. A körülményektől függ, hogy épp milyen hatásra törekszünk, mert amíg az esetek többségében nyomasztó a sötét mennyezet, addig egy pici alapterületű, de nagy belmagasságú helyiségnél pontosan erre van szükség, hogy a tér csőhatását ellensúlyozzuk.

Falnézeteknél a színek egymásra is térképző hatással vannak. Sötét háttérrel valamennyi világos szín a maga világossági fokozatának mértékében lép előre. Fehér háttérnél e hatások megfordulnak, a világos színek megmaradnak a fehér háttér síkjában, a sötétek pedig fokozatosan előretolódnak. Egyenlő világosság esetén a hideg és meleg színek úgy viselkednek, hogy a meleg színek az előtérbe, a hidegek pedig a háttérbe törekszenek. Ezekbe a térhatásokba a minőségi és mennyiségi jellemzők is beleszólhatnak. Ha adott esetben kis szobáról van szó, szerencsésebb a világos fal elé egy szintén világos komódot állítani, hogy tömegében szinte a fal síkjában maradjon, és ne csökkentse az amúgy is kicsi teret. Ha viszont a tér elég nagy, akkor a világos fal elé is nyugodtan választhatunk egy sötétbarna berendezési tárgyat, mert nem lesz zavaró, sőt, így tud igazán "szereplőjévé" válni a térnek.



A barnák és a fehér laza eleganciája

Természetesen a színhatá-sok és térélmények számtalan variációja létezik még. 

A színelméleti alapismeretek hasznosak, felhasználásuk azonban nem kötelező. Nyugodtan bízzuk magunkat ösztöneinkre is, és bátran párosítsuk a színeket belátásunk szerint, mégiscsak mi töltjük el életünk minimum egyharmadát az otthonunk falai között!


Színtani alapismeretek

Johannes Itten-féle színkör

A színek kapcsolatrendszerét általában színkörrel illusztrálják. Az alapkategóriák a következők: elsődleges színek a vörös, kék, sárga. Elvben minden szín előállítható belőlük. A másodlagos színek két elsődlegesből jönnek létre, a harmadlagosak pedig egy elsődleges és egy másodlagos színből. Ismert még két további csoportosítás is a tónusértékek alapján: a világos színárnyalat, amely fehér hozzáadásával keletkezik, és a sötét színárnyalat, amelyhez feketére van szükség. Fontos alapfogalom a komplementer (kiegészítő) színek, amelyek a színkörben egymással szemben helyezkednek el. Összekeverve kioltják egymást, semleges szürkét adnak. Egymás mellé helyezve viszont kölcsönösen fokozzák egymás telítettségét, így élénk kontrasztot képeznek. Diszharmonikusnak általában azokat a színeket érezzük, amelyeknek közös tulajdonságaik vannak, például az élénk rózsaszín és a gesztenyebarna – mindkettő a vörös származéka. Egy diszharmonikus színt használhatunk egy másik kiemelésére, de nagy felületen inkább ütik egymást.

Megkülönböztetünk még meleg, illetve hideg színeket, amelyeket elválasztó tengely a sárgát és ibolyát összekötő egyenes. A legmelegebb szín a vörösesnarancs, a leghidegebb a kékeszöld.

Olvasson tovább: