Kereső toggle

Budapestről kisöprik a Jobbikot és az LMP-t

Teljes az átrendeződés a fővárosi ellenzékben is

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Összeomlott a magyar politikában az a centrum, amelynek kialakítására 2015 után Simicska Lajos birodalma erőforrásait fordította, és amelyre Vona Gábor és a Jobbik Sneider–Gyöngyösi-féle vezetése, valamint Puzsér Róbert a stratégiáját építette.

„21. századi pártok” pólusa anélkül szűnt meg a magyar politikában, hogy valójában létrejött volna, miután világossá vált, hogy a jobbközépen nincs hely egyszerre Orbán- és Gyurcsány-ellenes pártok számára, amelyek ráadásul 2018 tavaszán elvesztették frontembereiket. Az elmúlt néhány napban aztán kiderült, hogyan néz ki ez az összeomlás a gyakorlatban. Pillanatok alatt eltűnhet Budapestről a Jobbik és az LMP maradéka is az EP-választás nyomán – legalábbis erre enged következtetni az ellenzéki pártok fővárosi mozgása a május 26-i EP-választást követően.

Megállapodás áprilisban

Mint ismert, április elején a fővárosi MSZP, DK, Párbeszéd és Momentum megállapodott egymással arról, hogy az ősszel közösen indulnak a fővárosban és a kerületekben az önkormányzati választáson. Az ellenzéki megállapodást április 6-án jelentette be Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke; Gy. Németh Erzsébet, a DK országos elnökségének tagja; Béres András, a Párbeszéd elnökségi tagja és Donáth Anna, a Momentum alelnöke.

A megállapodásból kihagyták a Jobbikot és az LMP-t, bár elvben nyitva hagyták a megegyezés lehetőségét velük is. Ők azonban csalódottan vették tudomásul a nélkülük tető alá hozott megállapodást. Ezt mind a két párt, mind az általuk támogatott független főpolgármester-jelölt, Puzsér Róbert Sétáló Budapest mozgalma nehezményezte – elsősorban nem is az MSZP, a Párbeszéd és a DK, hanem a Momentum részvétele miatt.

A Sétáló Budapest szerint az MSZP–P–DK–Momentum pártszövetséggel „nem lehet leváltani a Fideszt, hiszen éppen ők okozták a kétharmadot”, ráadásul „számos esetben a mai napig helyi szinten kollaborálnak a narancsuralommal”. Külön kárhoztatták a Momentumot, amiért az csatlakozott a „régi baloldal” pártjaihoz. „A Momentum szavazói centrumszavazók, a Momentumnak a centrumpártokkal kellene együttműködnie, ahogy erre vidéken számtalan példa van. Sajnáljuk, hogy a kapzsiság győzött az elvek felett” – írták.

Az áprilisi megállapodás szerint a 23 budapesti kerületből 9-ben az MSZP állít ellenzéki polgármesterjelöltet (az ő tizedik jelöltjük Szabados Ákos pesterzsébeti független polgármester), 5-ben a DK, 2-ben a Párbeszéd és 4-ben a Momentum.

Május 26-a után

Az LMP Budapesten a teljes eljelentéktelenedés útjára lépett.

Általános meglepetésre a DK és a Momentum, amelyek a fenti arányoknál mind országosan, mind Budapesten lényegesen jobban szerepeltek, az EP-választás után nem mondta fel a fővárosi együttműködést. „A szavunkat adtuk” – szó szerint ezt mondta Gyurcsány Ferenc és Fekete-Győr András is az ennek okát firtató kérdésekre.

Ám a hírek szerint ez a nagyvonalúság nem vonatkozik az áprilisi megállapodásból kimaradt két „centrumpártra”. Az LMP-közeli Azonnali értesülése szerint a baloldali pártok kíméletlenül benyújtották a számlát a zöldpárt botrányosan gyenge szereplése után. Az LMP konkrétan olyan ajánlatot kapott az áprilisi megállapodást tető alá hozó pártoktól, amelyben az szerepel, hogy nulla (!) polgármesterjelölti hely mellett minden kerületben állíthat egy (!) képviselőjelöltet, akit a többi párt támogat. Cserébe viszont június közepéig el kell köteleznie magát, hogy minden kerületben jelölőszervezetként támogatja az ellenzék közös polgármesterjelöltjeit és az ellenzéki előválasztás majdani győztesét is. Ez utóbbi biztosan nem az eredetileg az LMP és a Jobbik által támogatott független Puzsér Róbert lesz, mert ő az EP-választást követően kiszállt az előválasztásból, jelezve egyúttal, hogy októberben viszont rajthoz áll Tarlós István és az előválasztás majdani győztese ellen. Puzsér visszalépése után az LMP megvonta tőle a támogatást; maga Puzsér viszont a Jobbikkal szakított, mivel megítélése szerint az egykori szélsőjobboldali párt is betagozódik az immár Gyurcsány Ferenc vezette ellenzékbe.

Egy szakítás előzményei

Előzőleg Puzsér Hódmezővásárhelyen, Márki-Zay Péterrel közös fórumán deklarálta a korábban Vona Gábor által megálmodott, később általa képviselt, a Jobbikból és az LMP-ből álló politikai centrum végét.

Puzsér szerint a Jobbikkal és az LMP-vel folytatott együttműködésének a célja (saját budapesti indulásán kívül) az volt, hogy identitást adjon a két, a 2018-as választás során identitását a szavazatmaximalizálás oltárán feláldozó pártnak. Egyúttal azt is elismerte, hogy ez a kísérlet kudarcot vallott, mivel a Jobbik és az LMP „ugyanazt a gyáva, megalkuvó politikát folytatták, mint amit addig”, sőt ugyanazt a politikát, amit a „baloldal rendszerpártjai”, legfeljebb az MSZP-nél és a DK-nál hangosabban, meggyőzőbben akarták szidalmazni a Fideszt.

Ezenfelül Puzsér szerint a „centrumpártok” maguk is hozzájárultak Gyurcsány Ferenc nagy visszatéréséhez azzal, hogy a Jobbik és az LMP politikusai a parlament lépcsőjén odaálltak a DK elnöke mellé, amikor az ellenzéki képviselők esküt tettek, ám ők maguk nem mondták el az eskü szövegét, hanem zavartan álltak a baloldali képviselők mellett. Puzsér szerint a Jobbik és az LMP vezetői négy évig biztosított egzisztenciát reméltek annak fejében, hogy beállnak Gyurcsány és az MSZP mellé szidalmazni a Fideszt „sokkal kevésbé meggyőzően és sokkal kevesebb sajtótámogatással”.

Puzsér szerint az volt az oka a centrum bukásának, hogy az LMP és a Jobbik képtelen volt „határozottan, keményen ütni jobbra és balra is”, meg akarták úszni a politizálást, így most a Jobbik és az LMP azt eszi, amit főzött – azt a 2, illetve 6 százalékot, ami ezért jár.

Nincs harmadik pólus

A Puzsér Róbert által emlegetett centrum bukása a gyakorlatban úgy néz ki, hogy az MSZP–DK–Párbeszéd–Momentum megállapodáshoz történő csatlakozással a fővárosban az LMP megszűnik az ellenzék önálló pólusának lenni, hiszen minden kerületben az MSZP–DK–P–Momentum szövetség jelöltjei mögé sorakozik fel, képviselői is elenyésző számban vesznek részt a helyi közéletben. A Jobbik – szintén az Azonnali információi szerint – egyetlen polgármesterjelöltet állíthat a fővárosban, méghozzá Soroksáron, ahol a kerületet annak megalakulása óta irányító független Geiger Ferencet támogató civil szervezetek és a Fidesz alkotja a helyi közéletet, az ellenzéki pártok gyakorlatilag nem léteznek, így nyilván ősszel sem rúg labdába a Jobbik jelöltje.

Miközben a baloldal Budapesten tünteti el a Jobbikot és az LMP-t, vidéken a Mi Hazánk startolt rá az egykori Jobbik- és LMP-bázisra. Októberben kiderül, mekkora sikerrel.

Olvasson tovább: