Kereső toggle

Baljós árnyak

Népszámlálás, ami nem felejt

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A következő, 2021 tavaszán tartandó népszámláláskor a nevünket is kötelesek leszünk megadni. Az adatvédelmi biztos aggályait fejezte ki a törvénymódosítás miatt.

Ezentúl a nevünket és a születési adatainkat is kötelező lesz megadni a népszámlálási kérdőíven – ezt tartalmazza a népszámlálásról szóló törvény módosítása, amit nemrég fogadott el az Országgyűlés Gulyás Gergely indítványára. A népszámláláson – miként eddig is – kötelező lesz a részvétel és a valós adatszolgáltatás, illetve 2021-ben is választani lehet majd az internetes vagy papír alapú kérdőív kitöltése között.

Továbbra sem lesz kötelező megadni a vallásra, a nemzetiségre, az anyanyelvre és a családi, baráti közösségben beszélt nyelvre, az egészségi állapotra, valamint a fogyatékosságra vonatkozó adatokat.

A népszámlálás során az életvitelszerűen hazánkban élő emberek, valamint a lakásállomány összeírására kerül sor. A most elfogadott jogszabály úgy rendelkezik, hogy „a 2021. évi népszámláláskor szükséges megkérdezni azt a lakcímet is, amelyet a személy tényleges lakóhelyének tekint, függetlenül attól, hogy oda bejelentkezett-e vagy sem. A népszámlálás során felvett lakcímadatokat a KSH összeveti a személyiadat- és lakcímnyilvántartásában lévő lakcímadatokkal, így javítva az adatok minőségén”. Az intézkedés összefügg azzal, hogy „papíron”, azaz a KSH adatai szerint rengeteg, 560 ezer lakás áll üresen, mivel a korábbi összeíráskor – egy kérdezőbiztos szerint – többnyire ebbe a „gyűjtőkategóriába” estek bele a válaszmegtagadók, a fellelhetetlen lakók, illetve a feketén albérletezők is.

Az adatvédelemnek csak jogi garanciái vannak, legalábbis a törvény kimondja, hogy a gyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra használhatók, és személy-azonosítható módon senkinek nem adhatók át, „különös tekintettel az egyedi adat büntető-, polgári peres, nemperes eljárás, hatósági, adóigazgatási eljárás során történő felhasználásra”. A jogszabály szerint a feldolgozás lezárásakor létrejött adatállományt teljesen anonimizálják, azaz megszüntetik az adatok kapcsolatát az adatszolgáltatókkal. Az indoklás szerint 2011-ben Európa-szerte kizárólag hazánkban volt anonim a népszámlálás. Másrészt az azonosíthatóság lehetővé teszi az adatok lehető legszélesebb körű statisztikai felhasználhatóságát, valamint EU-szerte a regiszter alapú online adatgyűjtés kialakítását. Az azonosító adatokat a feldolgozás után „le kell választani vagy törölni kell”. Az indoklás részét képezi egy KSH-kutatásra való hivatkozás is, mely szerint a magyarok 80 százalékának nem jelentene gondot a név megadása.

Mi több, a javaslat parlamenti vitájában Farkas Félix roma nemzetiségi szóvivő a név mellett a nemzetiség és az anyanyelv megadását is kötelezővé tette volna, a kisebbségek hatékonyabb érdekvédelme érdekében. Farkas felvetése a hazai németség oldaláról Brenner Koloman képviselő részéről erőteljes elutasításba ütközött. Farkas érvelése azért is vitatható, mert kérdéses, hogy a név és a születési adatok megadásának kötelezettsége hogyan hat majd az érzékeny adatok megadásának alakulására. Már az anonim népszámlálásoknál is megfigyelhető volt a válaszmegtagadók számának növekedése például a vallási közösséghez tartozást firtató kérdésre, amire 2001-ben 1,1 millióan, 2011-ben pedig már 2,7 millióan nem adtak választ.

A népszámlálási adatok biztonságát egyébként eddig is kizárólag jogi garanciák biztosították. Az adatok beazonosítása technikai értelemben bármikor lehetséges volt, mégpedig a lakcímlistához, valamint a személyi és lakáskérdőíves adatokhoz tartozó kódok alapján (Lásd: Kozmetikázott adatok – Hetek (XV/45) szám, 2011.nov.11.) A mostani módosítás a lehető legkonkrétabb azonosítást teszi lehetővé.

„Sajnos a magyar történelemben volt már példa arra, hogy állami nyilvántartásokat használtak fel jogsértő módon etnikumok kollektív büntetésére, elég csak a zsidók, majd a svábok második világháborús üldöztetésére gondolni. Senki nem tudja garantálni, hogy ilyen nem fordul elő többet. Egyetlen garancia van: ha nem gyűjtenek olyan adatokat, amivel vissza lehet élni” – mondta el kérdésünkre egy jogi szakértő. Utalt arra, hogy ma már pusztán a név és születési adatok alapján bárkiről teljes profil alakítható ki a közigazgatási nyilvántartásokból. A népszámlálás nevesítése számos más intézkedéssel együtt – ilyen például a Belügyminisztériumnak az a terve, hogy összekapcsolja egy rendszerbe a biztonsági kamerákat – egy totális kontroll kiépítésének az irányába mutat szerinte. Hozzátette: a személyiségi adatok védelme a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hivatal (NAIH) illetékessége, csak kérdéses, hogy az állami szervnek van-e megfelelő apparátusa és törvényi felhatalmazása arra, hogy folyamatosan ellenőrizze az intézményes adatfelhasználást, és megfelelően szankcionálhassa a visszaéléseket.

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos, a NAIH elnöke a tervezet októberi véleményezése során a technikai és a jogi feltételek hiányosságaira hívta fel a figyelmet. Mint írta, bizonyosnak tartja, hogy a tervezett adatkezelés során végzett adatkezelési műveletek (például az online adatgyűjtő rendszer működése, vagy az adatok biztonságos szétválasztása a központi adatbázisban) magas kockázattal fognak járni az érintettek személyes adatainak védelmét illetően. Ezért mellőzhetetlennek tartja a kötelező adatvédelmi hatásvizsgálat lefolytatását már a jogszabály-előkészítés során, illetve a törvény ennek megfelelő felülvizsgálatát. Mint írja: „már most kimondható, hogy a korábbi, anonim népszámlálások adatbiztonsági rendszere nem lesz elégséges, hanem az alapoktól kezdve meg kell újítani és erősíteni azt”. Ezért a törvény alkotóit és a népszavazás lebonyolítóit terheli a felelősség. Péterfalvi szerint a különleges adatok közül elsősorban a nemzetiségre és vallásra vonatkozó adatok kezelése fokozott kockázattal jár, ezért a pótösszeírás után „helyreállíthatatlanul meg kell szüntetni” a szóban forgó adatok érintetthez kapcsolhatóságát.

Olvasson tovább: