Kereső toggle

Törvénygyár

Vitatott kérdések rendezésére vállalkozna a Fidesz

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A szeptemberrel nemcsak a tanév, hanem az új törvényhozási ciklus is kezdetét veszi. Erősen indul az őszi ülésszak: a tudományos világ átszabása, az egyházügyi törvény módosítása és az abortuszügy is szerepel a kormány tervei között.

A Fidesz nem késlekedik, ha jogszabályalkotásról van szó. Míg a kétharmad megszerzése után tavasszal a Stop Soros törvénycsomag elfogadása volt az első, ősszel több, minősített többséget igénylő témakörben tervez módosításokat. Egészen pontosan 39 témában. Komoly vitákat válthat ki a tudományos élet kereteinek átrendezése (Kíváncsiság szabadsága – Vita a tudományos élet jövőbeli finanszírozásáról. Hetek, 2018. július 6.), a rendvédelmi feladatokat ellátók szolgálati viszonyának szabályozása ( Védtelenül – Leszerelési hullám a rendvédelemben. Hetek, 2018. augusztus 10. ), valamint az egyházügyi törvény módosítása.

Egyházpolitika

A rendszerváltáskor elfogadott, vallásszabadságról szóló törvény több mint húsz évig volt hatályos, fontos szerepe volt a legalapvetőbb emberi jogok egyikének magyarországi biztosításában. A Fidesz első kétharmados győzelme után egyértelművé tette, hogy célja az egyházalapítás megszigorítása, amit a jogalkotó az úgynevezett bizniszegyházakkal szembeni fellépéssel indokolt.

A jelenlegi egyházügyi törvény már keletkezésekor heves viták tárgyát képezte, majd az elmúlt időszakban az Alkotmánybíróság több döntésében meg is semmisítette a törvény bizonyos rendelkezéseit, illetve a Velencei Bizottság és a strasbourgi Európai Emberi Jogok Bírósága is megfogalmazta aggályait a jogszabállyal kapcsolatban. A bírálók szerint az egész szabályozás legproblémásabb pontja az, hogy egy adott közösségnek az egyházi státuszát nem egy független szervezet ismeri el, hanem egy politikai szervezet, azaz a parlament „adja”.  Emellett az Alkotmánybíróság nemzetközi szerződésbe ütközőnek minősítette a létszámra és az időbeliségre vonatkozó követelményeket (10 ezer fő, 20 év hazai vagy 100 év nemzetközi vallási tevékenység), valamint a személyi jövedelemadó 1 százalékától való elesést. „Biztosítani kell az adózók számára, hogy rendelkező nyilatkozatuk kedvezményezettjeként valamennyi közösséget választhassák, ne csak a bejegyzett egyházakat” – írta a taláros testület.

A kormány figyelembe véve az egyházügyi törvényt érő kritikákat, négy különböző formájú vallási szervezetet vezetne be. A módosító javaslatnak sarokpontja, hogy nem az „egyházak elismeréséről” szólna, hanem a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek bírósági nyilvántartásba vételéről. Így nem lenne az egyházi státusz politikai döntés függvénye.

Az új formák közül az első a vallási közösség lenne, amely a leglazább szervezeti mód. „Minden magát bármilyen néven vallási közösségként definiáló közösség jogosult mindazon alkotmányos védelemre, valamint belső szervezeti, működési autonómiára, amelyet az Alaptörvény a vallási közösségeknek a szabad vallásgyakorlás keretében biztosít”– írja a kormány módosítási koncepciójában. Az állam tiszteletben tartja a vallási közösségeknek az autonómiáját, de anyagi támogatásra nem tarthatnak igényt.

A második kategória a vallási egyesület – ez már jogi személyiséggel bír, sőt, kérheti közhasznú szervezetként való elismerését is. A hatályos szabályozáshoz képest a legnagyobb újdonsága az, hogy jogosult az adó 1 százalékára (igaz, csak egyesületi 1 százalékra) és közfeladat ellátásához egyedi állami támogatásban részesülhet. Nyilvántartásba vétele bírósági eljárásban, kérelemre történik.

A harmadik kategória teljesen új, a strasbourgi bíróság döntése bírta rá a kormányt a bevezetésére.  A nyilvántartásba vett egyház nevet viselő, sajátos státusszal rendelkező vallási közösségnek legalább 1000 fős taglétszámmal kell rendelkeznie és legalább 5 éve jogszerűen vallási egyesületként kell működnie. Hitéleti tevékenységüket az állam adókedvezményekkel (egyházi személyek szja és tb kedvezménye) támogatná, valamint megkapnák az egyházi 1 százalékot és annak kiegészítését is. Emellett enyhébb számviteli szabályokat kellene alkalmazniuk, továbbá bizonyos saját bevételei (adomány, perselypénz) az állami ellenőrzésen kívül esnének.

A hierarchia csúcsán pedig a bejegyzett egyházak állnának – azok a vallási közösségek, amelyek nagy társadalmi elfogadottsággal, legalább 10 ezer fős taglétszámmal és időtálló módon (20 év magyarországi vagy 100 év nemzetközi működés) tevékenykednek az országban. A nyilvántartásba vett egyházakhoz képest további privilégiumokat élveznének – ilyen például a tábori lelkészség, a hitoktatás, a felsőoktási intézmények működtetése. A jelenleg bevett egyházak listáján szereplő felekezetek automatikusan átkerülnének a bejegyzett egyházak kategóriájába.

Abortuszügy

A közvélemény figyelmét egészen elkerülte, hogy abortuszkérdésben is tervez módosítást a kormány. Az atv.hu írt arról augusztus végén, hogy egy általánosabb egészségügyi törvénymódosító csomag részeként a javaslat már a parlamenti honlapon is szerepel. Emellett a kormány által benyújtott program nagyon szűkszavúan fogalmaz a terhességmegszakítás módosításáról: „A törvényjavaslat pontosítani kívánja a terhességmegszakítással kapcsolatos szabályokat is, továbbá a jogalkalmazás során felmerült módosítási igények kezelését célozza.” Kormányzati források szerint a pontosítás nem jelent szigorítást, inkább technikai jellegű szabályokat.

Dúró Dóra, a jobbikosként parlamentbe kerülő, jelenleg a Mi Hazánk Mozgalom politikusa viszont jobbról akarja előzni a kérdésben a Fidesz–KDNP-t. A Dúró által benyújtott javaslat a magzat szívhangjának meghallgatására kötelezné az abortusz végrehajtása előtt álló nőket. Dúró javaslatára reagálva Gulyás Gergely kancelláriaminiszter azt közölte a kormányinfón, hogy a kormány nem tervezi az abortuszszabályozás módosítását. Ez ügy-ben az önmagát világnézeti pártként definiáló KDNP sem aktivizálta magát: Harrach Péter frakcióvezető az ATV Egyenes Beszéd Kontrában az abortusz betiltása vagy nagyon erős szigorítása kapcsán feltett kérdésekre azt mondta, hogy ismerve a társadalmi véleményt, és az azt leképező parlamentet, nincs meg ez a lehetőség. Ettől függetlenül neki, mint keresztény embernek az a véleménye, hogy az élethez való jog a magzati fázisban is érvényes – tette hozzá. Ennek oka valószínűleg az, hogy az abortuszvita eldöntött Magyarországon, a társadalom többsége (a polgárok 52 százaléka) elfogadhatónak tartja, támogatja a mostani szabályozást, azaz, hogy a magzatot 12 hetes koráig a várandós nő súlyos válsághelyzetre hivatkozva bármikor elvetetheti. A Policy Solutions idén nyáron közzétett kutatása ennél is sokkolóbb adatokkal szolgált: a felvetést, miszerint „a nem kívánt terhességét egy nő szabadon megszakíthassa”, 78 százalékban támogatták a megkérdezettek. Ezért a várható társadalmi harag miatt nagyon óvatosan kíván hozzányúlni a terhességmegszakítás témájához a kormány.

Újságírói kamara

A kormány 39 javaslatot tartalmazó tervezete közel sem teljes: időközben – erről szintén az atv.hu írt a múlt héten – felmerült az újságírói kamara megalakításának ötlete is. A honlap információi szerint az erről szóló kezdeményezés egyéni képviselői indítvány formájában kerülhet ősszel a törvényhozás elé. Az ötletgazda Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője az újságírók érdekvédelmével indokolta az elképzelést.

A kamarával kapcsolatban azt emelik ki, hogy létrejöttével az újságírók csak bejelentve dolgozhatnának, ami kötelező kamarai tagságot is jelentene.  A kamarai tagság pedig képzettséghez és szakmai tapasztalathoz lenne kötve. A Magyar Újságírók Szövetsége szerint ezzel csak nagyobb állami kontrollt akarnak gyakorolni, és az újságírói szakma esszenciáját, a szabadságot kívánják korlátozni. A MÚOSZ felhívta a kormány figyelmét a hatályos médiatörvény előírására, miszerint „Magyarországon a médiaszolgáltatások szabadon nyújthatók, a sajtótermékek szabadon közzétehetők”.

Szintén Gulyás Gergely mondta már idézett nyilatkozatában erről a kérdésről, hogy az újságíróknak kell eldönteniük, szükség van-e kamarára, nem pedig a kormánynak.

Egy biztos, nagyon mozgalmas ősz elé nézünk. A választott témákban sok esetben maga a Fidesz is megosztott, ezért még sok minden változhat a végleges szabályok megalkotásáig. A kétharmad megvan, így nincs olyan külső akadály, mely korlátozná a kormányt terveinek keresztülvitelében.

Egyház és állam

A szakirodalomban állam és vallási közösségek viszonya tekintetében négy fő szabályozási modellt szokás elkülöníteni:
– Államegyházi modell: megtörténik ugyan az állam és egyház formális elválasztása, működésük azonban a politikai, vallási és társadalmi közegben erősen összefonódik, így hatva a közgondolkozásra. Példa: Görögország.
– Formális államegyház: csak elméletben létezik az államegyház, a gyakorlatban széles körű toleranciával párosul. Példa: Dánia, Norvégia, Finnország.
– Állam és egyház teljes szétválasztása: itt egyházi és állami feladatok teljesen elkülönülnek egymástól. A  más néven szekularizáció elvének a politikai és jogi doktrínája, amely szerint állam és egyház egymástól külön és függetlenül kell, hogy működjenek. Példa: Amerikai Egyesült Államok, Franciaország.
– „Együttműködési” vagy „kapcsolódó” modell: az állam és az egyház szétválasztása mellett a közjó előmozdítása, a közfeladatok megvalósítása érdekében az állam és egyházak szoros együttműködésére épít. Példa: Magyarország.

Olvasson tovább: