Kereső toggle

Változás az oktatásban?

Irreálisnak tartják a NAT 2019-es bevezetését

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nyilvánosságra került a NAT legújabb tervezete, melyről társadalmi vitát kezdeményezett az Emmi. Az egyeztetések eredményessége amiatt is kérdéses, mivel a „vitairatot” még a kormány is véleményezni fogja. A szakmabeliek egyik fő problémája, hogy az új NAT továbbra sem csökkenti a rendkívüli esélyegyenlőtlenségeket.

Egy száz fős szakértői csoport Csépe Valéria miniszteri biztos vezetésével tavaly ősszel kezdte el a 2013-as Nemzeti Alaptanterv (NAT) – törvényben is előírt – ötévenkénti felülvizsgálatát. Az oktatásügyi államtitkárság akkor azt ígérte: az új NAT-ban foglalkozni fognak az országos tüntetések legfőbb követeléseivel, azaz a diákok magas óraszám- és tananyagterhelésével is. (Ennek megvalósulása vitatott, legalábbis a Tanítanék Mozgalom vezetői szerint az új NAT-tervezetben némelyest csökkent ugyan az óraszám, de a tananyagmennyiség érdemben nem változott, miközben megmaradt a kötelező hit- és erkölcstanóra és a napi tesióra is.)

Kezdettől felmerültek aggályok az idő rövidsége miatt is: egy új NAT bevezetéséhez ugyanis – ideértve a kötelező kerettantervek, illetve az illeszkedő tankönyvek kidolgozását, sőt tesztelését is – legalább két évre van szükség. Bár nemrég kiszivárgott, hogy az új NAT-ot készítő szakemberek is irreálisnak tartják annak 2019-es bevezetését, az Emmi közleménye szerint erre jövő ősszel sor fog kerülni – felmenő rendszerben, az első és ötödik évfolyamtól. A Népszava értesülése szerint – amit nem cáfolt az Emmi – a kormány elképzelései szerint az új NAT-hoz alapvetően kétféle, állami és egyházi, keresztény szemléletű tankönyvek fognak készülni, s ezek közül kell majd választani.

Az új NAT tervezetét az Emmi augusztusban kapta meg, véleményezte, majd augusztus 31-én „széles körű társadalmi és szakmai egyeztetésre” bocsátotta a www.oktatas2030.hu portálon szeptember 30-ai határidővel. A kormány által is jóváhagyott változat várhatóan még az őszi ülésszakban a parlament elé fog kerülni. Jelenleg tehát a tervezet párhuzamos véleményezése zajlik, ami Nahalka István oktatáskutató szerint – mint azt a PDSZ Országos Tantestületi Értekezletén kifejtette – elég átláthatatlan helyzetet teremt.

Mindenesetre szakmai és érdekvédelmi szervezetek a héten nekiültek a 312 oldalas anyag részletes elemzésének annak ellenére is, hogy a korábbi rossz tapasztalatok alapján van némi bizonytalanság afelől, hogy a végső változatban mennyire fog megjelenni a szakma véleménye.

Az biztosra vehető, hogy a kormány részéről még érdemi változtatások lesznek a tervezetben. Kásler Miklós szakminiszter a IX. Nemzeti Tanévnyitón a várakozásokkal ellentétben nagyon visszafogottan nyilatkozott a NAT-tal kapcsolatban, bár megjegyezte: „a legkiválóbbak készítették elő a szakmai javaslatokat”. Előtte viszont Gulyás Gergely a kormányinfón többször kihangsúlyozta: ez még nem a végleges változat, csak egy vitairat, amely jelenlegi formájában biztosan nem fog életbe lépni. Gulyás szerint komoly változtatásokra van szükség a történelemre, irodalomra, természettudományos képzésre vonatkozó részeken. 

Nem tudni pontosan, mire gondolt Gulyás, de például a Történelemoktatók Szakmai Egyesülete gyorselemzésében kifejezetten üdvözölte az új NAT rájuk vonatkozó részét. Szerintük a tervezet „átgondolt, koherens koncepciónak tűnik, ami a történelemoktatás jónéhány jelenlegi problémáját orvosolhatja”. Egyebek közt kiemelik a valós tananyagcsökkentést, a kompetenciafejlesztés nagyobb lehetőségét, a tananyag spirális elrendezését, ami a gyerekek életkori sajátosságaihoz igazodik. Figyelmeztetnek viszont arra, hogy a lényegi részletek a kerettantervekből fognak kiderülni, másrészt az újítások sikeréhez az érettségi követelmények jelentős átalakítására, alkalmas tankönyvekre és a kollégák megfelelő felkészítésére is szükség lesz.

Az új NAT tervezetével kapcsolatban első látásra több szakértő is azt fogalmazta meg a PDSZ rendezvényén, hogy a paradigma nem változott, az új koncepció lényegében nem sokban különbözik az előző, 2012-es NAT-tól, amely lefektette a központosított, egyentankönyves, egyentanrendes rendszert. Sokan hiányolták azt is, hogy nem történt meg az eddigi NAT eredményeinek törvényben előírt elemzése. Az igaz, hogy az új koncepció nyelvezetében sokkal modernebb, szakmaibb kifejezéseket használ, mint a korábbi: például többször is előfordul benne az esélyegyenlőség kifejezés, de Nahalka szerint ez csak lózung, hiszen – azon túl, hogy a NAT középiskolás része leginkább a gimnazistákra van szabva, szerinte tehát aligha „nemzeti” – a rendszer továbbra is gátja a differenciált oktatásnak.

Radó Péter oktatáskutató egyenesen arról nyilatkozott a narancs.hu-nak, hogy „az egész világon az a trend, hogy az állam kivonul a tantervi szabályozásból, csak kimeneti követelményeket rögzít, és hatalmas szabadságot ad ahhoz az iskoláknak, hogy a saját gyerekeiket felkészítsék ezekre a követelményekre”. Szerinte a sokszínű gyerektársadalomra sehol nem alkalmazható egy központi elvárásrendszer.

Ami a részleteket illeti, az új NAT legfontosabb újításai között szerepel az iskolai felkészítő nulladik évfolyam bevezetése, amelynek igénybevételéről az illetékes szülők döntenének. A 3. évfolyamig szöveges értékelést javasolnak, ami egyben a buktatás lehetőségét is megszüntetné. Egyszerűsödne a tananyagmennyiség a felső tagozatos kémia esetében, illetve összevont természettudományos tantárgyat vezetnének be az 5–6. évfolyamon. Komoly változás továbbá, hogy visszahoznák a részletesen előíró, kötelező kerettanterveket.

Óriási a tanárhiány

A Klebelsberg Központnál összesített statisztikai adatokból, melyek az Index birtokába kerültek, az derült ki, hogy augusztus végén 4325 betöltetlen álláshely volt általános iskolákban és gimnáziumokban. A tanárhiány más területeken is észlelhető: a kevés tanár miatt sok iskola nem tud csoportbontásokat csinálni, sok a túlóra, a kémia vagy a fizika szaktanári kar vészesen öregedik, sok helyen pedig csak nyugdíjas tanárokkal tudják megoldani a tanítást. Az arányokat nézve leginkább iskolai gyógypedagógusból van hiány. Az állami iskolákat fenntartó Klebelsberg Központ igazgatója nemrég azt nyilatkozta: nincs országos pedagógushiány, de betöltetlen álláshelyek vannak.

Olvasson tovább: