Kereső toggle

Sok kicsi kevésre megy

Keveseknek jó üzlet a mezőgazdaság

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„A mezőgazdaság, valamint a rá épülő és hozzá kapcsolódó gazdasági ágazatok nemcsak a múlt, hanem a jövő magyar gazdaságának is egyik alappillérét jelentik.” „A magyar mezőgazdaság romokban hever, ráadásul a rendszerváltás óta elvesztegetett három évtized alatt behozhatatlan hátrányba került a külföldi versenytársakhoz képest.” Az első idézet a Földművelésügyi Minisztériumtól, a második agrárszakemberektől származik. De mi a valóság?

Mivel egyedi történetek – szárnyaló családi gazdálkodás vs. a multik miatt eladhatatlan hazai termés – mindkét álláspont alátámasztására felhozhatók, a mezőgazdaság helyzetének megismeréséhez érdemes a nagy számokat alapul vennünk.   

„Sajnálatos tényként kell elkönyvelnünk, hogy a magyar mezőgazdaság súlyos hanyatláson ment keresztül a rendszerváltás után. Míg a világ mezőgazdasági termelése 1990 és 2010 között 60 százalékkal bővült, a magyarországi termelés 35 százalékkal visszaesett. 2010 után ezt a kedvezőtlen folyamatot sikerült megállítani és visszafordítani” – olvassuk a „Magyarország élelmiszergazdasági koncepciója 2017-2050” című tekintélyes tanulmányban, melyet a Földművelésügyi Minisztérium készített, tehát ez a hivatalos kormányzati álláspont. Varga Péter, az IVSZ – Szövetség a Digitális Gazdaságért Agrárinformatika Munkacsoport vezetője az utolsó megállapítást kivéve – de ezzel majd később foglalkozunk – egyetért a megállapítással. Sőt, teszi hozzá, azon túl, hogy az ágazat 1990-hez képest lényegesen alulteljesít, az uniós támogatásokat nem számítva, évente 100 milliárd forint veszteséget termel. A probléma egyik oka mennyiségi – kevés a tömegtermelésre alkalmas üzem –, a másik ennél is komolyabb: nem a nemzetközi piacok igényeihez igazodunk. 

A nyereséges mezőgazdaság egyik legfontosabb ismérve, hogy teljes folyamatokat ölel fel: a lánc a vetőmag elvetésétől kezdve a növények, állatok felnevelésén majd feldolgozásán keresztül egészen a késztermék előállításáig és értékesítéséig tart. Mindez valamikor – a hatvanastól a nyolcvanas évek végéig – hazánkban is így működött, ám a rendszerváltás után különféle megfontolásokból egyszerűen szétverték a mezőgazdasági rendszert, a jól bejáratott piacokról pedig – elsősorban a Szovjetunióból – kivonultunk. 1990-ben kétezerötszáz termelőszövetkezetben (tsz) zajlott földművelés, állattenyésztés, élelmiszerfeldolgozás. A rendszer szétveréséért a hozzáértők szinte egyöntetűen az egykori kisgazdapártot és az Antall-kormányt teszik felelőssé, amely a tsz-rendszer előtti tulajdonosoknak kívánta visszajuttatni a közösbe vitt földet. Tény, hogy 1990 után a termőföldek 60 százaléka olyan tulajdonosokhoz került, akik nem értettek a földműveléshez és nem is akartak mezőgazdasággal foglalkozni. Az állami tulajdonú földek privatizációja révén a területek 90 százaléka milliárdosok, úgynevezett zöldbárók kezébe került, miközben a hazai feldolgozóipar – cukorgyártás, konzervipar, húsipar – gyakorlatilag megszűnt. Ezzel rombolták le a nagyipari termelés alapját az élelmiszeriparban. Az ágazatban dolgozók száma is csökkent, ráadásul a mezőgazdasági átlagbér a nemzetgazdasági átlagbér kétharmadát sem éri el.  

Csirke, disznó, marha, tehén 

A 2016-os adatok szerint Magyarország baromfiállománya 49 millió darab volt, ami óriási növekedés a rendszerváltáskor regisztrált 29 millió darabhoz képest. A baromfihús-kibocsátás 782 ezer tonna, ami a hazai hústermelés 52 százaléka. A szektor 95 százaléka magyar tulajdonban van, az ország önellátottsága 140 százalék körüli, tehát baromfihús exportőrök vagyunk. 

A sertésállomány viszont erősen lecsökkent: 1980-ban érte el a csúcsot 8,3 millió állattal, de még 1991-ben is közel hatmillió sertés volt az országban. A tsz-rendszer szétverésével azonban a hozzá kapcsolódó háztáji gazdaságok is hanyatlásnak indultak, így a folyamatos csökkenés eredményeképpen ma csupán 2,9 millió sertés van hazánkban. 2015-ben a vágósertéstermelés 587 ezer tonna volt, ami nem fedezte a hazai húsipar igényeit, – más szóval sertéshúsból importra szorul az ország.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: