Kereső toggle

Meleghelyzet

Hogyan nem nyomják el a homoszexuálisokat Magyarországon

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Pride-hónap befejező rendezvényén a homoszexuális kisebbség épp egyenlő jogokért és esélyekért masírozik az Andrássy úton, holott saját beszámolóik szerint hétköznapjaik során nem szenvednek hátrányt.

Magyarországon még nem zárult le a társadalmi vita a melegek elfogadásáról, a politikai közbeszéd terén igazából még el sem kezdődött a diskurzus. A kormány viszont az európai trenddel szemben (ahol a melegeket és az úgynevezett szivárványcsaládok támogatását tolják előre) egyértelműen a hagyományos, egy férfi és egy nő szövetségén alapuló családmodellt támogatja.

A többségi társadalom egyet is ért ezzel, de azért az elmúlt években egy lassú „felmelegedés” tapasztalható a melegházasság és örökbefogadás terén. Míg az Eurobarometer 2006-os felmérése szerint a magyarok 18 százaléka értett egyet a melegházasság bevezetésével, a fél évvel későbbi mérések (Medián) szerint már a lakosság 30 százaléka támogatná azt.  A mostani adatok (Integrity Lab, 2016) alapján az azonos neműek házasságát kifejezetten ellenzők száma is jelentősen csökkent, a közel 70 százalékról 56-ra. Az örökbefogadáshoz való jog támogatása is magasabb, mint korábban: a megkérdezettek 46 százaléka nem zárná ki a homoszexuális párokat ebből a lehetőségből.

A hazai társadalom tradicionális-konzervatív gondolkodásmódját viszont jól jelzi az Európai Társadalmi Elemzések című kutatás (2017), melyből kiderül, hogy a magyarok 44 százaléka szégyellné, ha közeli rokona leszbikus nő vagy meleg férfi lenne. A részt vevő európai országok közül csak Oroszországban és Litvániában nyilatkoztak elutasítóbban a kérdésről.

Ezek alapján úgy tűnik, hogy hazánkban a heteroszexuálisok felé billen a mérleg: a melegek társadalmi elutasítottsága elég magas, és törvényi szinten sem történt áttörés, az azonos neműek nem házasodhatnak, nem fogadhatnak örökbe, nem vállalhatnak közösen gyermeket. 

A valóság viszont rózsásabb, meleg-szempontból legalábbis. Lehet, hogy jogok szintjén még nincs lehetőségük házasodni vagy örökbefogadni, a gyakorlatban viszont egyre több homoszexuális pár nevel közösen gyereket, tartanak itt is esküvőszerű ceremóniákat, műttetik férfiból nővé vagy fordítva magukat TB-támogatással. Amennyiben pedig a társadalom gondolkozásmódja megváltozik, a jogi korlátok is teljesen eltűnnek majd.

Bejegyzett élettársi kapcsolat

A melegjogi aktivisták célkitűzései között elsőként szerepel az azonos neműek házasságának bevezetése. Hazánkban ennek elég erős jogi korlátja van, hiszen az Alaptörvény kizárja a házasság fogalmából a homoszexuálisokat, férfi és nő szövetségeként definiálva azt. A magyar jogrend viszont biztosít egy hasonló intézményt, a bejegyzett élettársi kapcsolatot.

A bejegyzett élettársi kapcsolat egy olyan családjogi intézmény, melyet két 18 év feletti azonos nemű személy köthet anyakönyvvezető előtt. Néhány kivétellel megilletik őket mindazok a jogok és kötelezettségek, mint a házastársakat. A főbb eltérés a két kategória között az, hogy a bejegyzett élettársak nem vehetik fel egymás nevét, valamint nem gyakorolhatják közösen a szülői jogokat (nem fogadhatnak közösen örökbe, nem vehetnek részt mesterséges megtermékenyítésben, valamint az anya bejegyzett élettársa nem lesz automatikusan a születendő gyermek szülője). Minden másban a házasságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni rájuk. Például már az alapvető jogok biztosa is kimondta egy jelentésében, hogy a bejegyzett élettársak a házassággal azonos kategóriába tartoznak adóügyi kérdésekben (igaz, az alapvető jogok biztosának jelentése nem kikényszeríthető, de a jogalkalmazás során azért figyelembe veszik).

Gyerekvállalás

Homoszexuálisként sokkal könnyebb gyerekhez „jutni”, mint azt sokan gondolják. Vitán felül áll, hogy biológiailag utódok nemzéséhez továbbra is egy férfira és egy nőre van szükség. Bár a meleg párok általi örökbefogadás, valamint a béranyaság és hasonló gyakorlatok nem engedélyezettek hazánkban, az azonos nemű kapcsolatban élők nem várnak az állam engedélyére. Szakértők szerint az elmúlt tíz évben egyre több szivárványcsalád jött létre, és számuk fokozatosan emelkedik. Az interneten böngészve az érdeklődők rengeteg információhoz juthatnak, hogy a kiskapuk kijátszásával hogyan lehet gyereket „szerezni”.

Az egyik legkézenfekvőbb, ha korábbi heteroszexuális kapcsolatból született gyerek, és őt neveli közösen a természetes szülő az új, azonos nemű élettársával. Ez leggyakrabban leszbikusoknál fordul elő, Magyarországon ez a legelterjedtebb formája a szivárványcsaládoknak.

A mesterséges megtermékenyítés szintén elérhető, mind meddőségi klinikákon, mind otthoni körülmények között. A klinikákon kezelésen egyedülálló nőként vehetnek részt a gyerekre vágyók, és orvosi igazolással kell bizonyítaniuk, hogy koruknál fogva ez az egyetlen lehetőségük az utódvállalásra. Az otthon végzett megtermékenyítés során pedig egy férfi ismerősük segítségét kérhetik – itt a szülő nő automatikusan megkapja a szülői jogokat, azonos nemű társa viszont jogilag semmilyen módon nem kötődik a gyerekhez. Egyre gyakoribb a társszülőség. Ilyenkor vagy egy azonos nemű pár és egy egyedülálló, vagy akár két homoszexuális pár vállal közösen utódot. A születéskor keletkeznek természetes szülők, viszont a valóságban az ilyen gyerekeknek három vagy akár négy nevelőszülője is lehet.

Hazánkban tiltott a béranyaság és a dajkaterhesség is (anyagi javak ellenében vállalják a terhességet), viszont a szívességi típusú pótanyaság nem ütközik törvénybe. Bár gyakorlati kivitelezése elég nehezen elképzelhető.

Az utolsó lehetőség pedig az örökbefogadás. Sokan azt gondolják, hogy ez az egyetlen út a melegek előtt a gyerekvállalásra, holott a legtöbb beszámoló alapján elsődlegesen ők is saját gyereket szeretnének. Közös örökbefogadásra nincs lehetőség, viszont egyedülállóként van. Maga a folyamat ingyenes, nehézsége, hogy az egyedülállókat a házaspárok mögé helyezik, viszont nem érhet hátrány senkit szexuális irányultsága miatt. Ha bebizonyosodik, hogy valakit mégis megkülönböztetnek emiatt az örökbefogadási eljárás során, akkor az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH) fordulhat – a hatóság pedig az esetek nagy részében nekik ad igazat.

Az örökbefogadási eljárással kapcsolatban amúgy pozitív tapasztalatokról számolnak be az azonos nemű párok. „Nem sok szivárványcsalád van itthon, de egyre több és több, és ez szerintem jó. Ma Magyarországon kiterjedt jogai vannak a meleg társadalomnak, hiszen házas vagyok, illetve örökbefogadtunk”– jellemezte helyzetét Márton, akit a melegjogokért küzdő Háttér Társaság képviselt abban, hogy bejegyzett élettársával igénybe tudják venni a gyedet.

Melegjogi aktivisták szerint a szülőség fogalmát is újra kell gondolni ahhoz, hogy teljes jogegyenlőség valósuljon meg hetero- és homoszexuális szülők között.  Álláspontjuk szerint meg kell különböztetni genetikai, szülés szerinti, jogi és gyermeket ténylegesen nevelő szülőt. A jognak lehetővé kellene tennie, hogy ezek összekapcsolódjanak, de olyan helyzeteket is megfelelően kellene kezelnie, amikor ezek szétválnak.

Nyugati szél

Ha azt gondoljuk, hogy csak Amerikában születnek melegek irányában elfogult döntések, akkor tévedünk. A nyugati világban látható folyamatok lassan hazánkba is begyűrűznek, bár intenzitásuk még elmarad az amerikai cukrászokat meghurcoló példáktól.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál sorra születnek az államot diszkrimináció miatt elmarasztaló döntések. Az egyenlő bánásmódról szóló törvény itthon is tilt mindenféle megkülönböztetést az állami szervek részéről az egyén védett tulajdonságai alapján, és a szexuális orientáció is ezek közé tartozik. Egy nemrég elbírált esetben a Háttér Társaság a Szivárványcsaládokért Alapítvány nevében kezdeményezett eljárást a hatóságnál az EMMI-–vel szemben.

Az EMMI vétke az volt, hogy az általa üzemeltetett csalad.hu oldalon nem tüntette fel a homoszexuális szülőket és gyerekeiket segítő Szivárványcsaládokért Alapítványt, valamint információs anyagaiban elmaradt annak ismertetése, hogy a bejegyzett élettársak is jogosultak a házastársakhoz hasonló adókedvezményekre. Az EBH szerint ez esetben valóban sérült az egyenlő bánásmód követelménye, ezért kötelezte az EMMI-t a jogsérelem 30 napon belüli orvoslására. A Szivárványcsaládokért Alapítvány üdvözölte a döntést: „Örülünk a hatóság döntésének, hiszen hiába biztosít a magyar jogrendszer már ma is számos jogot a szivárványcsaládoknak, ha az érintettek erről nem is értesülnek”  – mondta Faix-Prukner Csilla, az alapítvány kurátora.

Gondolkozásmód formálása

Az LMBTQI-közösségek rájöttek arra, hogy a magyar társadalmat lassan és csendesen kell megpuhítani, nem egyből leforrázni a melegjogok kérdésével. Mert egyből nem vált ki olyan ellenérzést a melegházasság, ha a szomszédban egy kedves és segítőkész azonos nemű pár lakik, az óvodában aranyos a leszbikus szülők gyereke, vagy ha minden sorozatban feltűnik egy szerethető meleg karakter. Az azonos neműek házasságát támogató réteg növekedése is ezt jelzi. Senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy ha a társadalmi ellenállás csökken, mint a kés a vajban, úgy fog keresztülmenni a meleglobbi a jogrendszerünkön, és az Alaptörvény sem fog komoly akadályt jelenteni ebben. Ezért fontos tematizálni a közbeszédet, és tisztázni, hogy nem jogegyenlőségről szól a harc, hanem a gondolkozásunk leuralásáról.

Olvasson tovább: