Kereső toggle

Meleghelyzet

Hogyan nem nyomják el a homoszexuálisokat Magyarországon

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Pride-hónap befejező rendezvényén a homoszexuális kisebbség épp egyenlő jogokért és esélyekért masírozik az Andrássy úton, holott saját beszámolóik szerint hétköznapjaik során nem szenvednek hátrányt.

Magyarországon még nem zárult le a társadalmi vita a melegek elfogadásáról, a politikai közbeszéd terén igazából még el sem kezdődött a diskurzus. A kormány viszont az európai trenddel szemben (ahol a melegeket és az úgynevezett szivárványcsaládok támogatását tolják előre) egyértelműen a hagyományos, egy férfi és egy nő szövetségén alapuló családmodellt támogatja.

A többségi társadalom egyet is ért ezzel, de azért az elmúlt években egy lassú „felmelegedés” tapasztalható a melegházasság és örökbefogadás terén. Míg az Eurobarometer 2006-os felmérése szerint a magyarok 18 százaléka értett egyet a melegházasság bevezetésével, a fél évvel későbbi mérések (Medián) szerint már a lakosság 30 százaléka támogatná azt.  A mostani adatok (Integrity Lab, 2016) alapján az azonos neműek házasságát kifejezetten ellenzők száma is jelentősen csökkent, a közel 70 százalékról 56-ra. Az örökbefogadáshoz való jog támogatása is magasabb, mint korábban: a megkérdezettek 46 százaléka nem zárná ki a homoszexuális párokat ebből a lehetőségből.

A hazai társadalom tradicionális-konzervatív gondolkodásmódját viszont jól jelzi az Európai Társadalmi Elemzések című kutatás (2017), melyből kiderül, hogy a magyarok 44 százaléka szégyellné, ha közeli rokona leszbikus nő vagy meleg férfi lenne. A részt vevő európai országok közül csak Oroszországban és Litvániában nyilatkoztak elutasítóbban a kérdésről.

Ezek alapján úgy tűnik, hogy hazánkban a heteroszexuálisok felé billen a mérleg: a melegek társadalmi elutasítottsága elég magas, és törvényi szinten sem történt áttörés, az azonos neműek nem házasodhatnak, nem fogadhatnak örökbe, nem vállalhatnak közösen gyermeket. 

A valóság viszont rózsásabb, meleg-szempontból legalábbis. Lehet, hogy jogok szintjén még nincs lehetőségük házasodni vagy örökbefogadni, a gyakorlatban viszont egyre több homoszexuális pár nevel közösen gyereket, tartanak itt is esküvőszerű ceremóniákat, műttetik férfiból nővé vagy fordítva magukat TB-támogatással. Amennyiben pedig a társadalom gondolkozásmódja megváltozik, a jogi korlátok is teljesen eltűnnek majd.

Bejegyzett élettársi kapcsolat

A melegjogi aktivisták célkitűzései között elsőként szerepel az azonos neműek házasságának bevezetése. Hazánkban ennek elég erős jogi korlátja van, hiszen az Alaptörvény kizárja a házasság fogalmából a homoszexuálisokat, férfi és nő szövetségeként definiálva azt. A magyar jogrend viszont biztosít egy hasonló intézményt, a bejegyzett élettársi kapcsolatot.

A bejegyzett élettársi kapcsolat egy olyan családjogi intézmény, melyet két 18 év feletti azonos nemű személy köthet anyakönyvvezető előtt. Néhány kivétellel megilletik őket mindazok a jogok és kötelezettségek, mint a házastársakat. A főbb eltérés a két kategória között az, hogy a bejegyzett élettársak nem vehetik fel egymás nevét, valamint nem gyakorolhatják közösen a szülői jogokat (nem fogadhatnak közösen örökbe, nem vehetnek részt mesterséges megtermékenyítésben, valamint az anya bejegyzett élettársa nem lesz automatikusan a születendő gyermek szülője). Minden másban a házasságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni rájuk. Például már az alapvető jogok biztosa is kimondta egy jelentésében, hogy a bejegyzett élettársak a házassággal azonos kategóriába tartoznak adóügyi kérdésekben (igaz, az alapvető jogok biztosának jelentése nem kikényszeríthető, de a jogalkalmazás során azért figyelembe veszik).

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: