Kereső toggle

Itt dőlhet el a választás

Billegő körzetek az utolsó hajrában

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása
Márki-Zay Péter

A választás esélyese egyértelműen a Fidesz-KDNP, a részvételi arány és az átszavazási hajlandóság azonban növeli a bizonytalanságot. A végeredmény az úgynevezett billegő egyéni körzetekben dőlhet el. 

A Hetek információi szerint a nagyobbik kormánypártban úgy számolnak, hogy „ha a vártnál nehezebben is, de behúzzuk”, azaz nyernek, a kétharmados többséget azonban nem tartják valószínűnek. Egy magas rangú politikusuk szűk körben 120 fős frakcióval kalkulált, ami 40 listás és 80 egyéni mandátumból állna össze. (2014-ben a Fidesz–KDNP 37 listás és 96 egyéni mandátumot szerzett, így lett meg a 133 fős, kétharmados többsége.) Az ellenzéki oldalon viszont a kormányváltás lehetőségéről beszélnek, egyes számítások szerint ehhez nem is kell minden körzetben koordinálni a jelölteket. De mit mutat a választási matematika?

A közvélemény-kutató cégek országos támogatottságot mérnek, ami a pártlistákra leadott szavazatok arányát jelenti, ám a 199 parlamenti mandátumból 106-ot az egyéni választókörzetekben lehet elnyerni. Az országos listás szavazatok nagyjából arányosan eredményeznek parlamenti széket, és mivel a legtöbb kutatásban a Fidesz–KDNP 45 százalék körül áll, a listáról megszerezhető mandátumok 45 százalékával, nagyjából 42-46 képviselői hellyel számolhat. Ami egyben azt is jelenti, hogy a teljes ellenzék szintén a listás helyek felével kalkulálhat, ebből pedig egyértelmű, hogy a választás végeredménye döntő mértékben az egyéni körzetekben dől el. Az egyéni körzetek jelentős részében viszont nagy a bizonytalanság: még mindig folyik az ellenzéki huzakodás – igaz, erre akár április 7-ig is időt ad a jogszabály – márpedig amíg nem látható világosan, végül hány valódi jelölt indul el, nehéz megjósolni az eredményt is. Mivel számos olyan körzet van, ahol két vagy több ellenzéki kihívó esetén biztos kormánypárti győzelem várható, „egy-egy elleni” küzdelemben viszont fordulhat az eredmény, érdemes végignézni az úgynevezett billegő körzeteket.

Biztos itt, biztos ott

A kormányváltás érdekében több csoportosulás, például a V18, a Közös Ország Mozgalom, illetve Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester is az egyéni körzetekre fókuszáló méréseket, illetve becsléseket végzett.

A V18 szerint 41 körzetben biztos kormánypárti győzelem várható, jellemzően Dél-Magyarországon (Bács-Kiskun, Baranya, Békés és Zala megyében), Nyugat-Magyarországon (Vas, Győr-Moson-Sopron), északon (Komárom-Esztergom, Pest) és Budapest 4-5 körzetében.

25 körzetben prognosztizálnak ellenzéki mandátumot: ebből 11 körzet Budapesten van, ahol vagy a DK, az MSZP–Párbeszéd vagy az Együtt jelöltje győzhet. A maradék 14, általuk várt ellenzéki győzelemből 11 a Jobbiké lehet: Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 5, Hevesben 3 körzetben futhat be a párt jelöltje, és esélyesek lehetnek Veszprém, Jász-Nagykun- Szolnok és Zala megyében is 1-1 mandátumra. Vidéken összesen 1 „biztos” baloldali és 1-1 független, de ellenzéki egyéni mandátum várható.  

A „maradék” 40 körzet izgalmas igazán: kormánypárti győzelemhez elég lenne ebből 13-14-et megnyerni, ám az ideológiailag sokszor összebékíthetetlen ellenzéki pártok még az utolsó napokra is kölcsönös visszalépéseket és megegyezéseket ígérnek. Szerdán részben be is váltották ígéretüket: a baloldali pártok több mint egy tucat körzetben léptek vissza egymás javára. A legfrissebb információk birtokában Budapesten 5 olyan billegő körzet van, ahol összefogással vagy visszalépéssel az ellenzék nyerhet: ilyen a Belváros, ahol lapzártánkkor még 2 kihívó, az LMP, illetve a Jobbik jelöltje áll Hollik Istvánnal szemben. Csepelen a szocialista Bangóné Borbély Ildikó végül visszalépett az Együtt színeiben induló Szabó Szabolcs javára, e nélkül ugyanis szinte biztosan a kormánypárti Németh Szilárd nyert volna. Így most kétesélyes a körzet. Billegő körzet a fővárosi 6-os is, ahol Kocsis Máté józsefvárosi polgármester a kormánypárti jelölt. Nem véletlen, hogy Orbán Viktor másfél hónapos intenzív kampánykörútja során az egyik első állomás éppen Kocsis körzete volt. 

Orbán Viktor kampányol Egerben.

A miniszterelnök többször is világossá tette, hogy a választás tétje szerinte az, megmarad-e Magyarország magyar országnak, vagy bevándorló ország leszünk. Legutóbbi közrádiós interjújában azt mondta, 1990 óta a legfontosabb választás az idei, mivel a „sorosisták” győzelme esetén visszafordíthatatlan folyamatok kezdődnének a tömeges migráció támogatása miatt.

Orbán szerint a billegő körzetek

Orbán Viktor február közepétől több mint 20 helyi kampányba kapcsolódott be. A kiválasztott helyszínek mutatják, melyeket tarthat bizonytalan kimenetelű térségeknek. Mivel a miniszterelnök által meglátogatott körzetek szinte teljes egészében lefedik egymást az esélylatolgató civilek által kétesélyesnek becsült körzetekkel, minden bizonnyal tényleg itt dőlnek el a dolgok április 8-án. (A kormányfő már hetekkel ezelőtt kifejtette, hogy szerinte az ellenzék végül országos méretekben előállítja a hódmezővásárhelyi modellt, vagyis hogy a kormánypárti jelölttel szemben egy ellenzéki indul majd.)

Orbán járt Egerben, ahol Nyitrai Zsolt a kormánypárti jelölt (Heves 1.), az esélyesnek tartott kihívó pedig a jobbikos Mirkóczki Ádám. Dunaújvárosban (Fejér 4.) négy évvel ezelőtt alig 36 százalékkal tudott győzni a fideszes Galambos Dénes, idén itt is a jobbikos kihívó a legesélyesebb ellenzéki. Miskolcon (Borsod 1.) Csöbör Katalin 34 százalékkal vitte a mandátumot 2014-ben, nem meglepő, hogy a miniszterelnök ebbe a körzetbe is ellátogatott. Orbán Bicskén is kampányolt a fideszes Tessely Zoltán körzetében (Fejér 3.), ami viszont meglepő, mivel ezt a körzetet abszolút többséggel, 50 és fél százalékkal hozta négy éve Tessely. A már említett fővárosi 1-es körzetben is kampányolt a miniszterelnök Hollik István mellett, ami arra utal, hogy számított rá, az utolsó pillanatban mégiscsak megegyeznek az ellenzéki pártok az esélyes kihívó személyében.

Szabolcsban 3 körzet is kétesélyes, Orbán legalábbis személyesen állt ki Szabó Tünde (Szabolcs 1-es körzet), Vinnai Győző (2.) és Simon Miklós (6.) mellett. Somogy megyében négy körzet is billeg, Szászfalvi Lászlót (Somogy 2.) és Móring Józsefet (3.) jobbikos kihívó, Gelencsér Attilát (1.) és Witzmann Mihályt (4.) jobbikos vagy baloldali jelölt szorongathatja meg. A Hetek információi szerint a 4-es körzetben az MSZP-s Magyar Györgyöt annak ellenére esélyesnek tartják, hogy a Jobbik nem lépteti vissza a saját jelöltjét, mivel a párt alig kampányol. Ez a stratégia akár további 4-5 körzetben is megvalósulhat, ami tovább fokozza a bizonytalanságot. Ami pedig a legkevésbé prognosztizálható – és ebben szinte minden szakember megegyezik – az a választási részvétel.

Fideszes forrásból úgy értesültünk, hogy 60-65 százalék közötti részvétel esetén nincs miért aggódniuk, 65 százalék felett viszont kezd izgalmassá válni a helyzet. A közvélemény-kutatók szerint valójában 70 százalékos részvételnél húzódik ez a határ, komoly meglepetéssel pedig csak 75 százalékos részvételtől felfelé lehet kalkulálni. Ennek azonban kicsi az esélye, legalábbis ha felidézzük, hogy hazánkban az eddigi legmagasabb szavazói aktivitás a 2002-es választás második fordulójában mért 73,5 százalék volt – egy rendkívül kiélezett helyzetben, ami most kevésbé látszik.

Olvasson tovább: