Kereső toggle

Elsétáló devizaadósok? - Végrehajtás után mentőövet kaphatnak

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A kilakoltatási moratórium meghosszabbítása mellett ismét megígérte az állam az elsétálási jog lehetőségét a devizahitel-károsultak számára. Eszerint a végrehajtás után fennmaradó banki tartozásokat elengednék. Ez könnyebbség lenne az érintetteknek, de a lakásproblémájukat nem oldaná meg.

A következő fél év alkalmat teremthet az úgynevezett elsétálási jog hazai bevezetésére” – jelentette ki Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke a Magyar Időknek. Schadl szerint a tengerentúlon alkalmazott módszer lényege, hogy ha az adós minden érdemi vagyontárgyát értékesítik, akkor az érintett – bizonyos feltételek mellett – mentesül az esetleg még fennmaradó tartozása alól. Schadl szerint a végrehajtási törvény vonatkozó módosítását hazánkban szigorú feltételek mentén kellene bevezetni, így csak azokra a régi devizahitelesekre vonatkozna, akik banki hitelüket legalább részben törlesztették, más tartozásuk nincsen, és minden erőfeszítésük ellenére a lakásuk kalapács alá kerül.

Az új szabályt a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmaznák, tehát azokra is vonatkozna, akik túl vannak már a végrehajtáson, de még tavaszig a lakásukban maradhatnak. A parlament nemrég fogadta el azt a KDNP-s indítványt, miszerint ezentúl a kilakoltatási tilalom időszaka meghosszabbodik: a kezdete december 1-ről november

15-re, a vége pedig március 1-ről április 30-ra módosul. Schadl szerint a törvénymódosítás következtében több száz kilakoltatást halasztottak el április végére. Az árveréseken elkelt lakások átadásának időszaka ugyanis – érthető módon – az utolsó pillanatra, november második felére koncentrálódott.

A KSH 2017 első félévében összesen 883 devizaalapú lakáshitelt tartott nyilván. Schadl becslése szerint a korábbi, évi félmillió végrehajtás idén 350 ezerre csökken, mert a devizahitelek lassan kifutnak.

Az elsétálási jogot a KDNP már tavasszal is feldobta, amikor a parlament elfogadta a párt módosítását arról, hogy a végrehajtás során a lakóingatlant egy évig csak az értékének 100 százalékáért, utána pedig minimum a 90 százalékáért lehet értékesíteni, hacsak a felek másképp nem egyeznek meg. „Korábban 70 százalékig lehetett lemenni, az emelés óta viszont még nehezebb eladni a lakásokat, különösen itt, az észak-keleti régióban” – mondta el kérdésünkre Stoff László, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete miskolci irodájának munkatársa. Hozzátette: felkapott településeken, például Miskolctapolcán elárverezhetők a lakások úgy, hogy akár adósság se maradjon utánuk. Ám a szegényebb vidékek devizahiteleseit, akiknek eladhatatlan az ingatlana, és akik beleragadtak egy kilátástalan adósságspirálba, aligha érinti az elsétálási jog.

Stoff szerint a kilakoltatási moratórium meghosszabbításával elkerülhető lett, hogy sok száz család még a tavaszi választások előtt utcára kerüljön, az elsétálási jog ígéretével pedig egy részük előtt felcsillan az adósságmentesítés lehetősége is. „Mindez arra jó, hogy elaltassa a háborgó kedélyeket jövő áprilisig. S ha még be is vezetnék addig az elsétálási jogot, az alapprobléma, azaz a kisemmizettek lakhatása továbbra is megoldatlan marad” – fogalmazott Stoff László.

„A károsultak, akiket először a hitelek devizára váltásával, majd később a forintosításával vertek át – amikor nem a felvételkori, hanem az átváltáskori árfolyamot érvényesítették –, a végrehajtások felfüggesztéséért harcolnak” – tette hozzá. Emlékeztetett: hét hazai ügy is eljutott az Európai Bíróságig, amely várhatóan jövőre dönt arról, hogy a devizahitel-szerződéseknek az árfolyamkockázatot kizárólag a fogyasztókra hárító rendelkezése nem minősül-e tisztességtelen, s így semmis feltételnek.

Olvasson tovább: