Kereső toggle

Újra divatba jött a házasság

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A hazai népesedési trendek nagyban egybecsengenek az uniós tendenciákkal: közel száz év óta mindenhol csökken a csecsemőhalandóság, a gazdasági válság okozta mélyrepülés után növekedni kezdett a születésszám, és – Magyarországon különösen – megnőtt a házasságkötések száma is.

Pozitív folyamatot tükröznek a demográfiai adatok nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte is, ami a szakemberek szerint egyértelműen azt tükrözi, hogy lecsengőben van a gazdasági válság hatása. Hazánkban tavaly 93 200 gyermek született, 51 800 házasságot kötöttek, valamint tovább csökkent a csecsemőhalandóság. A legszembeötlőbb a házasságkötések számának a megugrása. A válások száma 2013 óta 20 ezer körül mozog, ez a szám a hatvanas években volt utoljára ilyen alacsony, igaz, akkoriban majdnem kétszer annyian házasodtak, mint ma.

„Az elmúlt 80-100 évben a csecsemőhalandóság folyamatos csökkenése figyelhető meg, ami a fejlett országokban általános tendencia. Ez elsősorban az egészségügyi ellátás – azaz a szülés körülményeinek, és az újszülött ellátás – korszerűbbé válásának köszönhető” – mondta el lapunknak Makay Zsuzsanna, a KSH NKI tudományos titkára. 

A születésszám 2010–2013 között mélypontra zuhant: a gazdasági válság hatására az évi 96 400-ról (2009-es adat) a 90 ezres lélektani határ alá esett. A válságból való kilábalással egyidejűleg, 2014-től lassú emelkedés indult el, aminek következtében tavaly már 93 100 baba született, azaz csökkent a népességfogyás üteme. Az élveszületések száma egyébként unió-szerte hasonlóan alakul: a lejtmenet után lassú emelkedés tapasztaltható – jegyezte meg a demográfus.

Kérdésünkre hozzátette: a jobb mutatókban közrejátszhat a gazdasági helyzet javulásán túl az európai viszonylatban is bőkezű magyarországi családtámogatási rendszer (gyed extra, családi adókedvezmény, CSOK stb.), a munka és gyereknevelés összeegyeztethetőségére irányuló kormányzati törekvések (például a bölcsődei férőhelyek bővítése) is. „Bár a családalapítást ösztönző intézkedések első sorban egy szűkebb középosztálybeli réteget érintenek, a közérzetjavító hatásuk vitathatatlan. Már csak azért is, mert a fiatalok túlnyomó többsége házasságban és gyerekkel képzeli el a jövőjét, azaz a magyar társadalom – európai viszonylatban különösen – máig konzervatív értékrendet képvisel” – mondta Makay Zsuzsanna.

Hogy hosszú távon tartós lesz-e a javuló tendencia, és kiket érint leginkább, az Makay szerint 5-6 év viszonylatában válik láthatóvá.

„A gyermekvállalási hajlandóságot alapvetően a szülőképes korú nők száma befolyásolja, ami évről évre csökken, emiatt áttörő születésszám emelkedésre nem számítunk a jövőben. Egy szülőképes korú nőre átlagosan a korábbinál több (1,3 helyett 1,44) gyerek jut. A népesség-csökkenés megállításához fejenként legalább 3 átlagos gyerekszám kellene, nálunk viszont mindmáig a kétgyerekes modell számít ideálisnak, de ennek realizálásától is messze vagyunk” – mondta a szakember. Manapság a legnagyobb gyermekvállalási hajlandóság a magas, valamint az alacsony végzettségűek körében tapasztalható. A házasságkötés és a házasságon belüli gyermekvállalás viszont leginkább a diplomásokra jellemző, feltehetően a középosztálybeli értékrendből fakadóan.

Az iskolázottság mellett figyelemre méltó szempont a területi eloszlás is, mivel a termékenység különösen a roma lakosság által felülreprezentált régiókban, így Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön, Pest megyében és Dél-Dunántúlon magas.  A házasságkötések aránya viszont a fővárosban, Észak- és Dél-Dunántúlon kimagasló. Budapest egyike a legmagasabb házasodási kedvű régióknak, ám egyben a legkisebb születési arányúak között is van.

A hazánkban élő nemzetiségek, így a romák termékenységi adatairól a 2011-es népszámlálás alapján tett közzé adatokat a KSH NKI. A 315 ezer, magát roma nemzetiségűnek valló személy adatai alapján megállapították, hogy – szemben a magyar vagy német népességgel – a romák korfája klasszikus piramis alakú, azaz bővített reprodukciót jelez: viszonylag magas a születésszám, magas a halandóság, rövid a várható élettartam. A roma lakosság 43 százaléka 20 év alatti, a magyaroknál ez az arány feleakkora, a németeknél még kisebb. A negyvenes éveikben járó gyermekes nők között a romák átlagosan 3,2 gyermekkel, a magyar nők 1,9 gyermekkel fejezik be termékenységüket. (A roma nők családnagysága egyébként csökkent, korábban 4,4 volt a gyermekátlag.) „Általában jellemző, hogy minél korábban alapít valaki családot, annál több gyereket vállal. Országosan 28 év a nők szülési átlagéletkora, a roma népességnél ez biztos, hogy alacsonyabb, amit befolyásolhat, hogy a fiatalok iskolai végzettsége növekszik” – fűzte hozzá Makay.

A romák gyermekvállalását tekintve nem meghatározó, hogy a szülők házastársi kapcsolatban élnek-e, mivel náluk a fiatalkori összeköltözés egyenértékű a házassággal. A magyar nemzetiségűek esetében viszont van különbség. A KSH adatai szerint hazánkban a 18 év alattiak körében a házasságból született gyerekek vannak többségben, bár arányuk egyre csökken. Évtizedek óta nő a házasságon kívül születő gyerekek száma világszerte, arányuk Magyarországon is 48 százalék. Nálunk az első gyerekek jellemzően élettársaktól, a többedik gyerekek inkább házaspároktól születnek.

Elképzelhető, hogy a házasságon kívüli születési arány csökkenni fog az elkövetkező években, tekintve, hogy 2015-ben jelentősen megnőtt a házasságkötések száma: a 2009–2013 közti, évi mintegy 36 ezerről 2015-ben 46 ezerre, majd 2016-ra 51 800-ra ugrott a szám. (1989-ben 67 ezer volt.)

Az esetek 70 százalékában az első házasságot kötik meg, a nők átlagéletkora 29,7 év, a férfiaké 32,5 év. Nemcsak a fiatal gyermektelen, hanem a gyermekes párok is nagyobb arányban házasodnak ma. Az összeházasodó felek egyharmadának van gyereke (nem feltétlenül egymástól), s arányuk dinamikusan nő. Makay Zsuzsanna szerint egyre valószínűbb, hogy a házasságon kívül születő gyerekek szülei előbb-utóbb összeházasodnak.

Érdekes adalék a fentiekhez a külföldön élő magyarok termékenysége. A fővárosi kormányhivatal adatközlése szerint 2010 és 2016 között 78 ezer gyermek magyar anyakönyvezését kérték magyar állampolgárságú szülők. Makay Zsuzsanna szerint ez reálisnak vehető a külföldön született gyerekek száma tekintetében. Mint elmondta, a 78 ezres szám a világszerte megszülető (nem határon túli) gyerekekre vonatkozik. „Ez évente átlagosan 11 ezer babát jelent, de ha megnézzük közelebbről, akkor 2009 óta egy erősen növekvő tendenciát láthatunk. Tavaly már 14 ezer külföldön született babát anyakönyveztek” – fűzte hozzá a demográfus, aki maga is készített számításokat a kinti statisztikák alapján, ezek szerint a fő célországokban, Németországban és Nagy Britanniában 2015-ben 2-2 ezer gyerek született, háromszor annyi, mint 2010-ben.

Olvasson tovább: