Kereső toggle

Párttá alakulás előtt a Momentum

Bbelépő után

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

266 151. Az elmúlt két hétben a legtöbbet emlegetett szám, amely hat napig totális zűrzavart okozott a Fidesz vezérkarában. A látszólag a semmiből néhány hete előbukkant Momentum Mozgalom hatalmasat ünnepelt, de már a jövőt tervezik. 2018-ban Parlamentbe kerülnének, 2022-ben kormányt váltanának. De kik is ők?

„Az hozott össze minket, hogy politikai árvák voltunk…” – ezt nyilatkozta Hajnal Miklós, a Momentum elnökségi tagja a Mandinernek január elején. Fekete-Győr András elnök pedig egy másik interjúban mondta el, hogy ő 2010-ben a Fideszre szavazott, de kiábrándult belőlük. Bár a Momentum a Nolimpia néven az olimpiarendezésről szóló népszavazás kiírása érdekében indított aláírásgyűjtése kapcsán vált ismertté, kezdettől fogva a politikába való belépés motiválta őket. „Az olimpiaellenes kampány csak egy jó téma volt az ismertség megszerzésé­hez, de számos más fontos ügy van, amelyekben hallatni akarjuk a hangunkat” – mondta a Heteknek Orosz Anna, a Momentum vezetőségi tagja.

Nyitott társadalom

A Momentum csaknem két éve, 2015 tavaszán alakult. „Az azt megelőző időkben társadalmi műhelyekben kezdtek a legégetőbb kérdésekről vitatkozni amolyan világmegváltó módon” – mondta a Heteknek egy fiatal, aki a Momentum tágabb, szimpatizánsi körébe tartozik. A beszélgetések során arra kerestek választ, hogy milyen eszközökkel lehetne megváltoztatni ezeket a közügyeket. Folyamatosan diskurálnak – vitakörökben, az interneten, különféle fórumokon. Még 2015-ben Momentán címmel nyári tábort szerveztek, ahol már az egyre növekvő érdeklődői kört is bevonták ezekbe a vitákba.

A moz­galmat ugyan kilencen alapították, ma 143, főleg egyetemista vagy nemrég végzett, fiatal felnőtt tagja van. (A mozgalom tagsága egy ideig nem fog növekedni, ugyanis tagfelvételi moratóriumot rendeltek el.) Köréjük szerveződött egy jelenleg 1700 fős támogatói-aktivista csoport, akikkel folyamatosan kapcsolatban állnak. Velük vitatják meg az újonnan felmerülő témákat, amelyek a hétköznapi élet számos elemét érintik az egészségügytől az adókon vagy éppen az ügynökakták nyilvánosságra hozatalán át a melegházasságig, amit mint a mozgalom elnökségi tagja, Hajnal Miklós a Heteknek elmondta, a Momentum éppúgy támogat, mint a gyermekek homoszexuális párok általi örökbefogadását.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható.

Olvasson tovább:

  • Karesz atya megáldott, sosem felejtem

    Óriási kárt okoznak a pécsi katolikus egyházi botrányhoz hasonló esetek: a papok által elkövetett szexuális bűnök nemcsak a közvetlen áldozatokat, de teljes családokat tesznek tönkre, az ügyek és az eltussolásukra tett – többnyire sikeres – kísérletek pedig az egész kereszténység hitelét rombolják...
  • „Édesanyja hibáit nem tárja fel”

    Wildmann János katolikus teológus, az Egyházfórum című lap alapítója néhány évvel ezelőtt több egyházi szexuális visszaélést próbált feltárni, ám mint a Heteknek elmondta, mindig falakba ütközött. Interjú.
  • Kipakolt egy magyar hírszerzőtiszt

    Politikai nyomásra a magyar titkosszolgálatok szemet hunynak az orosz titkosszolgálatok egyre nagyobb magyarországi befolyása felett, ezért egyebek mellett a migránsokról és az Európai Unióról szóló kamuhírekkel és manipulációkkal vezethetik félre a magyar közvéleményt a Kreml ügynökei – állította...