Kereső toggle

Párttá alakulás előtt a Momentum

Bbelépő után

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

266 151. Az elmúlt két hétben a legtöbbet emlegetett szám, amely hat napig totális zűrzavart okozott a Fidesz vezérkarában. A látszólag a semmiből néhány hete előbukkant Momentum Mozgalom hatalmasat ünnepelt, de már a jövőt tervezik. 2018-ban Parlamentbe kerülnének, 2022-ben kormányt váltanának. De kik is ők?

„Az hozott össze minket, hogy politikai árvák voltunk…” – ezt nyilatkozta Hajnal Miklós, a Momentum elnökségi tagja a Mandinernek január elején. Fekete-Győr András elnök pedig egy másik interjúban mondta el, hogy ő 2010-ben a Fideszre szavazott, de kiábrándult belőlük. Bár a Momentum a Nolimpia néven az olimpiarendezésről szóló népszavazás kiírása érdekében indított aláírásgyűjtése kapcsán vált ismertté, kezdettől fogva a politikába való belépés motiválta őket. „Az olimpiaellenes kampány csak egy jó téma volt az ismertség megszerzésé­hez, de számos más fontos ügy van, amelyekben hallatni akarjuk a hangunkat” – mondta a Heteknek Orosz Anna, a Momentum vezetőségi tagja.

Nyitott társadalom

A Momentum csaknem két éve, 2015 tavaszán alakult. „Az azt megelőző időkben társadalmi műhelyekben kezdtek a legégetőbb kérdésekről vitatkozni amolyan világmegváltó módon” – mondta a Heteknek egy fiatal, aki a Momentum tágabb, szimpatizánsi körébe tartozik. A beszélgetések során arra kerestek választ, hogy milyen eszközökkel lehetne megváltoztatni ezeket a közügyeket. Folyamatosan diskurálnak – vitakörökben, az interneten, különféle fórumokon. Még 2015-ben Momentán címmel nyári tábort szerveztek, ahol már az egyre növekvő érdeklődői kört is bevonták ezekbe a vitákba.

A moz­galmat ugyan kilencen alapították, ma 143, főleg egyetemista vagy nemrég végzett, fiatal felnőtt tagja van. (A mozgalom tagsága egy ideig nem fog növekedni, ugyanis tagfelvételi moratóriumot rendeltek el.) Köréjük szerveződött egy jelenleg 1700 fős támogatói-aktivista csoport, akikkel folyamatosan kapcsolatban állnak. Velük vitatják meg az újonnan felmerülő témákat, amelyek a hétköznapi élet számos elemét érintik az egészségügytől az adókon vagy éppen az ügynökakták nyilvánosságra hozatalán át a melegházasságig, amit mint a mozgalom elnökségi tagja, Hajnal Miklós a Heteknek elmondta, a Momentum éppúgy támogat, mint a gyermekek homoszexuális párok általi örökbefogadását.

Ami a mozgalom álláspontját illeti a nagy társadalmi és politikai kérdésekről, az Index szerdai összeállításából egy ízig-vérig liberális párt képe rajzolódik ki. A portál Fekete-Győrt kérdezte a Momentum álláspontjáról egy sor kérdésben a paksi bővítéstől az abortuszon át a magyar–amerikai kapcsolatokig. Az összeállításból kiderül: a melegházasság engedélyezésén kívül az abortuszszabályok liberalizálását is támogatja a Momentum, csakúgy, mint a „könnyűdrogok” használatának legalizációját. Ugyanakkor – és ez megkülönbözteti őket a 2010 után felbukkant zöld-újbalos mozgalmaktól – migráció-ügyben nem osztják a baloldali NGO-k álláspontját a bevándorlók korlátlan befogadásáról, nem feltétlenül tárgyalnák újra a Paks2-ről szóló megállapodást (ugyanakkor nagyobb nyilvánosságot követelnek a projektnek, és segítséget ajánlottak az LMP-nek az aláírásgyűjtéshez), továbbá nem mentek bele Donald Trump mostanság a baloldalon divatos szidalmazásába sem, mivel mint Fekete-Győr kifejtette, az amerikai elnök személyétől függetlenül jó kapcsolatokat szorgalmaznak Magyarország és az Egyesült Államok között.

A válaszok mindenesetre – főként az életmódkérdésekkel kapcsolatosak – visszaigazolni látszanak a miniszterelnök néhány nappal korábbi szavait, amelyek a Momentumot „új SZDSZ”-nek minősítették. Orbán szavaira egyébként a Momentum ennyivel reagált: „Nem a Momentum kezdte az SZDSZ ifitagozataként a politikai karrierjét, hanem a Fidesz. Nem a Momentumnak voltak az SZDSZ-szel közös jelöltjei, hanem a Fidesznek.”

Ami a Momentum szakmai és politikai hátterét illeti: a mozgalomban részt vevők bevallása szerint dolgozik körü­löttük egy tudományos szakértői hálózat, állításuk szerint ismert, vezető tudósokkal, ám kilétüket – más ellenzéki pártokhoz hasonlóan – a momentumosok sem kívánják felfedni. Haris Évát, az MSZP korábbi választmányi elnökhelyettesét emlegették többen egyikükként, aki ellen Szanyi Tibor intézett ezért indulatos kirohanást a Pesti Srácok című hírportálon. Haris kikérte magának a híresztelést, bár a Momentumról áradozott Szanyinak írt válaszában. Azt írta: „meglepődtem a profizmusukon, a stratégiai készségükön, a műveltségükön, az elszántságukon és az összetartásukon”.

Nem véletlenül, a mozgalomra rálátó forrásunk szerint igazi multikulturális, globalizmusbarát társaságról van szó, akik közül szinte mindenki tanult külföldi egyetemeken. (Fekete-Győr András például Erasmus-ösztöndíjjal két szemesztert járt a heidelbergi Ruprecht-Karls Egyetem jogi karára, Hajnal Miklós elnökségi tag jelenleg is Oxfordban tanul, Orosz Anna vezetőségi tag Berlinben tanult.)  Közös gondolkodásokon a „nyitott társadalom” az egyik kedvenc idea. A tagok közül többen a külföldi tanulmányok során is már bekapcsolódtak különböző ügyeket támogató mozgalmakba, azonban minden megnyilatkozásuk során elutasítják, hogy bármilyen Soros-alapítvánnyal, háttértámogatással összehozzák őket.

Obama a példakép

Tény, a mozgalomszervezést ma már az interneten is professzionális szinten el lehet sajátítani, a Momentum pedig – Obama kétezres években indult mozgalmához hasonlóan – az internetre támaszkodva alakítja a mozgalmat. Nem véletlen a párhuzam, Barack Obama ugyanis Fekete-Győr elnöknek és a mozgalom számos tagjának egyik példaképe. Donald Trump novemberi győzelme után sokan sírtak, néhányan „csaknem eret vágtak magukon”, napokig teljes volt a letargia – jellemezte az amerikai választás utáni helyzetet a mozgalmat belülről ismerő forrásunk.

Adománygyűjtésben is a volt amerikai elnök a példa: „a közösségi finanszírozás segítségével mintegy 18 millió forintot gyűjtöttünk össze” – mondta a Heteknek Orosz Anna. A vezetőségi tag ismertetője szerint a legtöbben néhány ezer, esetleg tízezer forint adománnyal támogatták a Nolimpia-kampányt. Az amerikai példához hasonlóan a kommunikációjuk is profi. Forrásunk megerősítette az Index írását, miszerint belső körben tesztelték, hogy kik nyilatkozzanak az aláírásgyűjtésről, aki elbukott a vizsgán, nem állhatott a kamerák elé. Az egyik ismert marketingügynökség vezetője szerint a népszavazási kampány felépítése és kommunikációja is profi volt. Az elején lelkesítették az embereket, ahogy kell, majd a közepén azzal vonzották a szimpatizánsokat a pultokhoz, hogy alábbhagyott a lendület, gyerünk aláírni. Ezzel egyúttal altatták az ellendrukkereket is. A végén pedig azzal pörgették fel jól a hajrát, hogy nem árulták el, mennyi hiányzik a végső célhoz. Ezt a hírzárlatot – a magyar politikában egyedül a Fidesz­től megszokott módon – profin meg is tartották az utolsó pillanatig. A leadás előtti este szivárogtattak ki az egyik portálnak annyit, hogy akár 200 ezer is lehet a végső szám, majd másnap robbant a hír a 266 ezer szignóról – elemezte a gyűjtés kommunikációját a szakember, majd arra a kérdésre, hogy ez spontán vagy apró részletekig megtervezett, professzionálisan kivitelezett kommunikáció volt-e, az utóbbi mellett tette le a voksát. Vélhetően erre jött rá a Fidesz vezérkara is, ahol akkora pánik tört ki a leadott aláírás-mennyiség hallatán, hogy hat napig nem tudták rendezni a soraikat.

Zavar az erőben

A miniszterelnök a leadás után hat nap alatt legalább kétszer egyeztetett személyesen Tarlós István főpolgármesterrel, a Fidesz prominensei eközben egymásnak homlokegyenest ellentmondó ötletekkel álltak elő a helyzet kezelését illetően. Nem véletlen, hogy a teljes kormánypárti gépezet – politikusok, kormánypárti médiumok, megmondóemberek – igyekeztek a jól ismert fogalmakkal minősíteni a Momentumot. Orbán Viktor egy héttel az ívek leadása után álomgyilkosoknak, új SZDSZ-nek nevezte a mozgalmat, ami, mint láttuk, ideológiai szempontból nem áll különösebben távol a valóságtól. Orbán azt is valószínűsítette, hogy a Momentum – csakúgy, mint annak idején az SZDSZ – az MSZP-vel lépne koalícióra, ha módja lenne rá. Ez viszont ma nem tűnik valószínűnek.

Az biztos, hogy a Momentum pártként, a jelenlegi baloldali ellenzék riválisaként képzeli el a következő éveit. Orosz Anna már az aláírásgyűjtés alatt bejelentette az ATV Startban, hogy rövid időn belül párttá alakulnak, Soproni Tamás alelnök pedig a leadás napján kijelentette: a Momentum 2018-ban indul a választáson, bejut a parlamentbe és szerinte a mérleg nyelve lesz. A mozgalom elnöke pedig már korábban leszögezte: igazi céljuk a 2022-es választás, amikor kormányváltásra készülnek. A Hetek információi szerint azonban már a jövő évi parlamenti választást is komolyan veszik: Budapest választókörzeteiben már elkezdődött az egyéni jelöltjeik kiválasztása, a népszavazási kampány után vidéki körútra indultak, hogy helyi szervezeteket – ahogy mondják: „a cselekvés köreit” – alapítsanak. Úgy látják, hogy az ellenzék vidéken gyenge. Miskolc, Szeged és Komárom után Balassagyarmat lesz a következő állomás, ahol fontos helyi ügyekről beszélgetnek, szimpatizánsokat gyűjtenek.

Kérdés, hogy az aláírásgyűjtést követően lecseng-e a Momentummal kapcsolatos lelkesedés, vagy lesznek-e olyan ügyek, amelyek mentén szavazókat szerezhetnek a több milliós bizonytalan táborból, vagy a pártok lemorzsolódó támogatóiból. Nyilatkozataik alapján egyik létező politikai erővel sem szeretnének összefogni a következő választásokon, sőt az egész jelenlegi politikai elit eltakarítását tűzték ki célul. Annyi biztos, hogy bár még csak Mozgalomként működik a Momentum, a közvélemény-kutatók máris 1-2 százalékra teszik a támogatottságát.

Olvasson tovább:

  • A Kék bálna-átverés és az öngyilkos tinik

    A kamaszok körében terjedő, Kék bálna névvel fémjelzett internetes öngyilkossági hullámra, amely állítólag Európa-szerte terjed, különböző szervezetek, szakemberek, sőt a politika is rámozdult. A bulvármédia által erősen kiszínezett hír azonban, úgy tűnik, nem teljesen megalapozott, és felesleges...
  • Visszavonták a „rabszolgatörvény” tervezetét

    A Munka Törvénykönyve módosításának visszavonását kezdeményezte a héten az Országgyűlés gazdasági bizottsága, így az egyéni módosító lekerült a napirendről, és – fordított sorrendiségben – jövő héten a kormány és a versenyszféra egyeztető fóruma elé kerül. Bírálók szerint a tervezet, amely mögött...
  • A 7,2 milliós határ

    A kormány nemzetbiztonsági okokból tartja fontosnak a külföldről támogatott nem-kormányzati szervezetek (NGO-k) tevékenységének újraszabályozását. A bírálók szerint a tényleges nemzetbiztonsági kockázatot jelentő szerveződések kiszűrésére ez a módszer teljesen alkalmatlan.