Kereső toggle

Olimpia után Paks2

Az LMP is felszállt a referendum-vonatra

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az LMP szerint tartható népszavazás a paksi atomerőműről, a lapunknak nyilatkozó alkotmányjogász szerint nem. Az ellenzéki pártok támogatnák a referendumot és beszállnának az aláírásgyűjtésbe is. A politikai paletta jelentős szereplői közül alig akad, amely ne fordult volna 180 fokot korábbi álláspontjához képest.

Országos népszavazást akar a paksi atomerőmű bővítéséről az LMP, mert a zöldpárt szerint a Momentum olimpiaellenes akciója bebizonyította, hogy a társadalom nem akarja, hogy bizonyos kérdésekben a kormány az emberek megkérdezése nélkül döntsön.
Orbán Viktor 2014. január 14-én írta alá a Paksi atomerőmű két új blokkal történő bővítéséről szóló szerződést Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, miután egy nappal korábban – a közvélemény számára váratlanul – Moszkvába utazott. Utóbb kiderült, már 2013 nyara óta folytak az előkészületek a két fél között. A beruházás értéke mintegy 3000 milliárd forint.
Az LMP szerint az atomerőmű bővítése az olimpiarendezésnél is kockázatosabb. A Hetek megkeresésére Ungár Péter elnökségi tag elmondta: terveik szerint csütörtök reggel benyújtják népszavazásra szánt első kérdésüket a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB). Azért hangsúlyos az „első”, mert az LMP biztosra akar menni, ezért összesen öt kérdést nyújt majd be. Politikailag azonban célszerűbbnek tartják külön-külön nyilvánosságra hozni és beadni a kérdéseket, mert egy elnyújtott akció révén hosszabban napirenden tarthatják Paks ügyét. Az LMP első kérdése így szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelenleg üzemelő atomerőművi blokkok kapacitásánál nagyobb összesített áramtermelő kapacitással Magyarországon atomerőművek ne legyenek üzembe helyezhetőek?”
A második kérdés, melyet lapzártánkkor hoztak nyilvánosságra, ez: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelenleg üzemelő paksi atomerőművi blokkok leállását követően Magyarországon atomerőműben ne termeljenek áramot?”
Ungár szerint amennyiben az összes kérdésüket elutasítaná az NVB, az azt üzenné a társadalomnak, hogy népszavazást csak a kormánynak kedves témákban lehet tartani. Ungár bízik benne, hogy valamelyik kérdésük zöld lámpát kap. Tény, hogy Paks2 megépítése nemzetközi szerződésből származó kötelezettségeken alapul, és ilyenről, vagyis magáról a kötelezettségről nem lehet referendumot tartani. Ungár viszont úgy vélekedik, hogy a nemzetközi szerződéshez való csatlakozásról, vagy éppen annak felmondásáról, igenis lehet népszavazást tartani, elég, ha a NATO-hoz, vagy az EU-hoz való csatlakozásra gondolunk.
Lövétei István alkotmányjogász nem ad sok esélyt a paksi népszavazásnak. Mint lapunknak kifejtette, mivel az orosz-magyar államszerződést a felek már megkötötték, utólag nem támadható referendummal. Erre elvben Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor szóbeli megállapodásának bejelentése után, de még az írásbeli szerződés aláírása előtt lett volna lehetőség. Az Ungár által említett NATO-, illetve EU-csatlakozási hasonlat Lövétei szerint ott sántít, hogy azokban az esetekben előbb volt a szavazás és aztán a szerződés, ráadásul az a két népszavazás a maga idejében nem volt alkotmányba ütköző.
Mindenesetre az NVB-nek a kérdés benyújtása után 30 napja lesz eldönteni, hogy „átengedi-e” a kérdést. Az LMP úgy kalkulál, hogy jó esetben akár májusban elkezdődhet az aláírásgyűjtés. Mivel országos népszavazást akarnak, legalább 200 ezer érvényes aláírás kell, amihez – a tapasztalatok alapján – 250-300 ezret össze kell szedni, hogy az érvénytelenek kiszórása után is meglegyen a törvényben meghatározott mennyiség. Ungár azt mondta lapunknak, szerinte a kormány beleállna egy referendumba, mivel a hitelesnek tartott felmérések szerint a társadalom többsége nem ellenzi a paksi bővítést. Az LMP viszont biztos benne, hogy nyerhető egy népszavazás. Az aláírások összeszedése azonban nem kis feladat:
A Nolimpia kampányból az LMP 23 ezer aláírással vette ki a részét, biztos tehát, hogy segítségre lesz szüksége.
A Hetekhez eljutott információk szerint a párttá alakulás előtt álló Momentum nem zárkózott el a kéréstől: bár értesüléseink szerint kifejtették, hogy nem atomenergia-ellenesek, sőt, biztonságos és hazánk számára rövidtávon nélkülözhetetlen energiaforrásnak tartják az atomenergiát, a paksi beruházást azért ellenzik, mert szerintük ez egy politikai befolyásszerzési-kísérlet Oroszország részéről. A Momentum tehát segít az aláírásgyűjtésben. Hasonlóképpen beszáll a Paks2 elleni akcióba és az aláírásgyűjtésbe az MSZP is, ami egyrészt azért érdekes, mert az LMP néhány nappal ezelőtt visszautasította Botka László szocialista miniszterelnök-jelölt ajánlatát a 2018-as választási összefogásról, másrészt az MSZP eléggé megosztott atomkérdésben, másfél éve még nyílt színen üzengettek egymásnak az „atomstoppos” budapesti, illetve az atompárti baranyai szocialisták.    
A Jobbik nem vesz részt az aláírásgyűjtésben. Vona Gáborék 2014-ben még kifejezetten támogatták a paksi beruházást és az orosz részvételt. Megkeresésünkre a párt sajtófőnöke azt mondta, álláspontjuk változatlan, rövid és középtávon nem tartják lehetségesnek a nukleáris energia kiváltását.  
A DK szintén támogatja a népszavazást és beszáll az aláírásgyűjtésbe is. Ami azért érdekes, mert Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként még támogatta, sőt kezdeményezte a Paksi atomerőmű bővítését.
Az ellenzékben még harciasan oroszellenes Fidesz viszont most természetesen támogatja a bővítést, emellett pedig – úgy tűnik – az atomenergia „versenytársait”, a megújuló energiafelhasználást is igyekszik visszafogni: mint az ATV kiderítette, a szélerőművek különadója után most a nagyteljesítményű napelemes rendszerekre is adót vetne ki a kormánypárt.

Olvasson tovább: