Kereső toggle

Így fogadta az amerikai közönség a Szegedi Csanádról szóló filmet

Maradj csendben!

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Szegedi Csanád sorsfordulata mára világhírű lett. Maradj csendben! címmel brit filmesek készítettek dokumentumfilmet az egykori antiszemita politikusból mára ortodox hívővé vált ex-jobbikos történetéről. A filmet tavaly New Yorkban mutatták be először, legutóbb pedig a világ egyik legnagyobb zsidó filmes seregszemléjén, az Atlantai Zsidó Filmfesztiválon láthatta az amerikai közönség. A filmmel kapcsolatos kérdéseinket emailben küldtük el Köves Slomónak és Vona Gábornak. Válaszaikat keretes írásainkban olvashatják.

„Mocskos zsidók!” – zengett a néhány éve még jobbikos rendezvényekről ismert rigmus az amerikai moziban, angol felirattal. A közönség felszisszen, feszeng. A popcornos papírzacskók csörgése is elhalkul. Tapintható az értetlenség. Levegőben lóg a kérdés, hogy a 21. század elején, Budapest szívében, magyar nyelven, mindez mégis hogyan történhet meg, különös tekintettel a történelmi előzményekre. A felvétel a manapság középre igyekvő párt néhány évvel ezelőtti gyűlésén készült. Akkor, amikor még Szegedi Csanád a párt alelnökeként maga is a félelemkeltés generátora volt. A Jobbik korábbi frontembere a róla készült dokumentumfilmben mondja el, hogy a párt arculatának kialakításakor igenis tudatosan használtak nyilasokra emlékeztető szimbólumrendszert. Mindezt úgy, hogy ha kell, letagadható legyen, ám a náci ideológia hívei mégis megszólítva érezzék magukat. Céljuk a megfélemlítés volt. Tudatosan, szisztematikusan építkeztek. „Ott voltam a kezdeteknél a Jobbikban, amikor elkezdtük kitolni a határokat. De a legnagyobb kárt azzal okoztuk, hogy a társadalomban feszültséget gerjesztettünk. És én voltam az egyik fő indulatgerjesztő” – ismeri el a róla készült filmben Szegedi Csanád.

Mint ismert, a stratégia bevált: néhány év alatt a friss politikai alakulat az ismeretlenségből 2009-ben az Európai Parlamentbe, majd 2010-ben harmadik legerősebb pártként a Magyar Országgyűlésbe került. Ezt a pozíciójukat erősítették a 2014-es választásokon is. 

A Jobbik sikerszériája végül Szegedi Csanád bukását hozta, miután „kiderült” róla, hogy ő maga is zsidó. Származását az egyik Jobbik-közeli félkatonai szervezet tagja hozta nyilvánosságra. A dokumentumfilmben Ambrus Zoltán bemutatja azt a hangfelvételt, amelyen Szegedi Csanáddal folytatott telefonbeszélgetését rögzítette. Az nem derül ki, hogy az egykori skinhead honnan szerezte be a Szegedi Csanád felmenőire vonatkozó információkat. Az ex-jobbikos politikus ezután személyesen is felkereste Ambrust, majd saját szüleit és nagymamáját kérdezte a zsidó gyökerekről. Végül a nagymama „elismerte”, hogy megjárta a haláltábort és a család jelentős része odaveszett Auschwitzban. Unokája kérdésére, miszerint mit lehet tenni zsidóként Magyarországon, azt tanácsolja, amit maga is évtizedekig gyakorolt: „csendben maradni”. A dokumentumfilm ezzel magyarázza, hogy Szegedi Csanád miért nem tudott se származásáról, se arról, hogy családja nagy része odaveszett a vészkorszakban, illetve hogy nagymamája holokauszttúlélő.

***

A film címévé is vált „maradj csendben!” hozzáállás számtalan haláltábort megjárt túlélő életfilozófiája lett a második világháborút követően. Sokan közülük csak idősebb korukban kezdenek el a koncentrációs táborok borzalmairól beszélni. Ahogy a filmben szereplő Bobby néni is tette, aki Szegedi Csanáddal együtt, vonattal utazott el Auschwitzba. Eva „Bobby” Neumannt 1944 tavaszán 14 évesen szüleivel és két öccsével együtt deportálták Auschwitz–Birkenauba. A koncentrációs táborba érkezve édesanyját és testvéreit különválasztották és egyenesen a gázkamrába vitték. Édesapját később munkaszolgálat közben végezték ki. A filmben, több mint 70 évvel a szörnyűségek után, Szegedi Csanáddal együtt áll az auschwitzi krematórium mellett, és nem érti, hogy miért pont ő az, aki mindezt túlélte. „Az ember megszokja és él vele, és muszáj élni vele, de ez megmarad, és nem lehet elfelejteni. És nem akarom elfelejteni” – mondja Bobby néni. Szegedi Csanád a krematórium mellett jut sokkoló felismerésre, amiről elcsukló hangon beszél: „Elérkeztünk a krematóriumhoz, az szíven ütött… amikor ott volt az a terem, ahol elgázosították őket… ott álltam a krematóriumnál, hogy ez az ő sírjuk.”

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható.

Olvasson tovább:

  • Karesz atya megáldott, sosem felejtem

    Óriási kárt okoznak a pécsi katolikus egyházi botrányhoz hasonló esetek: a papok által elkövetett szexuális bűnök nemcsak a közvetlen áldozatokat, de teljes családokat tesznek tönkre, az ügyek és az eltussolásukra tett – többnyire sikeres – kísérletek pedig az egész kereszténység hitelét rombolják...
  • „Édesanyja hibáit nem tárja fel”

    Wildmann János katolikus teológus, az Egyházfórum című lap alapítója néhány évvel ezelőtt több egyházi szexuális visszaélést próbált feltárni, ám mint a Heteknek elmondta, mindig falakba ütközött. Interjú.
  • Kipakolt egy magyar hírszerzőtiszt

    Politikai nyomásra a magyar titkosszolgálatok szemet hunynak az orosz titkosszolgálatok egyre nagyobb magyarországi befolyása felett, ezért egyebek mellett a migránsokról és az Európai Unióról szóló kamuhírekkel és manipulációkkal vezethetik félre a magyar közvéleményt a Kreml ügynökei – állította...