Kereső toggle

Merkel és a V4-ek

Tojástánc az aknamezőn

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Lapzártánkkor pontosan egy éve ígérte meg a német közvéleménynek Angela Merkel kancellár, hogy országa megbirkózik a növekvő migrációs nyomással. Hogy a „megoldás” még várat magára, ezt az is mutatja, hogy Merkel utóbbi hete a migrációs krízis és a közép-európai államok ezzel kapcsolatos elégedetlenségének kezelése körül forgott.

Az Európai Unió jövőjéről tárgyaltak pénteken Varsóban a visegrádi négyek kormányfői és a német kancellár. Merkel, továbbá Beata Szydlo lengyel, Orbán Viktor magyar, Robert Fico szlovák és Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök a találkozó előtt külön nyilatkozatban tájékoztatták az újságírókat az általuk képviselt álláspontokról. Orbán szerint például az unió minden dimenzióban elvesztette adaptációs készségét, illetve a már létező szabályait sem tartja be – például a határvédelem vagy a költségvetési fegyelem terén.

A miniszterelnök négy javaslatban foglalta össze a problémák megoldására vonatkozó magyar álláspontot. Elsőként azt tanácsolta, hogy az unió tartsa fenn az európai gazdaságpolitika szigorú költségvetési fegyelemre, szerkezeti átalakításra és gazdasági stabilitásra irányuló politikáját.

Másrészt – mint mondta –, az unióban „első helyre” kellene sorolni a biztonság kérdését, és hozzá kellene kezdeni egy közös európai hadsereg felállításához.

Harmadik javaslatának értelmében az európai intézményeknek vissza kellene térniük rendeltetésükhöz. „Az Európai Tanács vezesse, és csak ő vezesse az Európai Uniót. Az Európai Bizottság a politikai szerepjátszást fejezze be, és térjen vissza az alapszerződésben rögzített feladatához” – hangsúlyozta Orbán Viktor.

A közös szakpolitikákat illetően a magyar miniszterelnök javaslata az volt, hogy az EU őrizze meg a régi, bevált politikákat, mint amilyen a kohéziós és az agrárpolitika, és alkosson „szükséges új politikákat”, például a digitalizáció kérdésében, ugyanakkor a migráció és a szociális kérdések ügyét ne vonja be a közös politikákba.

Angela Merkel azt hangsúlyozta, hogy a brit uniós tagság megszüntetésével kialakuló helyzetben azokra az ügyekre kell összpontosítani, amelyek összekötik az Európai Unióban maradó 27 országot.  Merkel központi jelentőségű ügyként említette az EU külső és belső biztonságát. A belbiztonság területén közös projektek egész sora vár megvalósításra – mutatott rá Merkel, kiemelve a tervezett közös schengeni ki- és beutazási nyilvántartási rendszer kiépítését.

Merkel „migrációs partnerségnek” nevezi a kvótát

Merkel nyomatékosította: a migráció ügyével is foglalkozni kell, különösképpen azzal, hogy milyen „humanitárius felelősségvállalásra” van szükség az EU részéről, és milyen „migrációs partnerséget” kell kialakítani afrikai országokkal, illetve hogy miként kell folytatni az együttműködést Törökországgal. A kancellár szerint a második nagy téma a gazdasági fejlődés, amely azért fontos, mert az emberek Európában csak akkor fogják elfogadni az EU-t, ha az „a jólét ígéretét jelenti”.

„Az Európai Unióban komoly vitára van szükség a biztonsági kérdésekről, reagálni kell a terrorizmussal és a migrációs válsággal összefüggő kihívásokra” – vélte Beata Szydlo lengyel kormányfő.

Robert Fico szlovák miniszterelnök szerint a jövőben meg kell változtatni a kommunikációt az Európai Unió intézményei és a tagállamok között. Fico szerint az is elengedhetetlen, hogy az Európai Unió visszaszerezze globális szerepét a világpolitikában és a gazdaságban. A szeptember 16-ai „pozsonyi csúcstalálkozón mindezt meg kell vitatni. Tudatosítani kell, hogy hosszú távú folyamatokról van szó, de el kell őket indítani” – hangsúlyozta a szlovák kormányfő, akinek országa jelenleg az unió tanácsának soros elnöke.

Csehország számára az európai biztonság megerősítése, valamint az európai unió nyugati és keleti országai közti gazdasági és életszínvonal gyorsabb kiegyenlítése jelenti azokat a prioritásokat, amelyeket fel kíván vetni az Európai Unió szeptemberi pozsonyi csúcstalálkozóján – jelentette ki Bohuslav Sobotka cseh kormányfő. Sobotka rámutatott, hogy továbbra is nagy különbségek vannak a nyugati és a keleti tagállamok állampolgárainak a jövedelme között, miközben a megélhetési költségek egész Európában nagyon közelednek egymáshoz. „A gazdaság és az életszínvonal gyorsabb kiegyenlítése új fejlődési szakaszt indíthat be az Európai Unióban” – jegyezte meg.

„Szükség van az EU külső és belső biztonságának megerősítésére. A témán belül vitát kell nyitni a közös európai hadsereg felállításáról is” – vélekedett.

Kemény hangnem

A találkozó viszonylag konstruktív légköre ellenére vasárnap Merkel már egészen más hangot ütött meg, élesen bírálva azokat az európai országokat, amelyek kijelentik, hogy nem fogadnak be muszlim menekülteket. A német kancellár az ARD televíziónak adott interjújában ragaszkodott a menekültek elosztására vonatkozó kvótarendszerhez is. Merkel reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió tagjai megegyezésre jutnak majd a migrációs válságból adódó, megoldásra váró kérdésekről, köztük arról, miképp osszák el igazságosan a menedékkérőket az unió 28 tagországa között.

„A maga részét mindenkinek meg kell tennie” – mondta –, ugyanakkor nem zárta ki, hogy egyes országok kevesebb migránst fogadjanak be, ha ehelyett pénzügyileg nagyobb szerepet vállalnak.

A megoldás mikéntjének kérdésében van „néhány ország, amely nem annyira akar ebben részt venni, és mások, akik nyitottak” – mondta a kancellár, aki szerint „az azonban nem fog menni, hogy egyes országok kijelentik, hogy egyáltalán nem akarunk muszlimokat az országunkban. Függetlenül attól, hogy az humanitárius szempontból szükséges-e vagy sem.”

Konrad Szymanski lengyel külügyminiszter-helyettes ezt a nyilatkozatot úgy értékelte, hogy az az európai konszenzustól történő távolodást jelent.

Őszinte-e az önkritika?

Egy évvel az után, hogy megoldást ígért a németeknek és Európának a migrációs krízisre, Merkel újra önkritikus hangot ütött meg. A Süddeutsche Zeitungnak adott interjújában elismerte, hogy

Németország sokáig nem foglalkozott megfelelően a menekültek témájával és a schengeni külső határok védelmével, pedig, mint mondta, már 2004-ben és 2005-ben is sok menekült érkezett, de Németország Spanyolországra és a külső határokon fekvő más országokra hagyta a gondot, és ellenállt „a menekültek arányos elosztásának”.

Tagadhatatlan, hogy Németország a balkáni háborúk idején befogadott sok menekült után „nagyon örült” annak, hogy „a témát főleg másoknak kell megoldaniuk” – jegyezte meg a kancellár, azt állítva: „mély meggyőződésből” mondta egy éve berlini nemzetközi sajtótájékoztatóján, hogy „sikerülni fog, megoldjuk”, és annak tudatában, hogy nagy és nehéz feladatról van szó. A „német egység gyermekeként” világos volt számára, hogy ismét új utakra kell lépni, és le kell győzni a bürokratikus akadályokat.

A kancellár szerint kormánya tudatosan törekedett arra, hogy minden, amit a menekültekért tesznek, ne azok kárára történjék, akik mindig is itt éltek, vagy nagyon régen itt élnek. Ezzel lehet jelezni, hogy ők „ugyanannyira fontosak, mint eddig”, aminek révén az emberek félelmeinek legalább egy részét el lehet oszlatni.

A menekültek beáramlása és a terrorizmus összefüggésére vonatkozó kérdésre válaszul kiemelte: a hatóságok „természetesen” észrevették, hogy nem minden menekült jó szándékkal érkezik, és azt is tapasztalják, hogy iszlamista csoportok megpróbálják a menekültekbe sulykolni nézeteiket. Azonban szerinte „egyszerűen nem igaz, hogy a terrorizmus a menekültekkel érkezett, hiszen már korábban itt volt a legkülönbözőbb formákban”. A menekültek „nagyon nagy többsége az erőszak, a gyilkosság, a bombák és a terror elől” menekült Németországba, és „semmi mást nem kíván, csak nyugalmat és egy új esélyt az életre” – mondta. Ennek ellenére elismerte: a fenyegetettségről nyíltan kell beszélni, és következetesen fel kell lépni a biztonság megőrzéséért. Nyíltan kell beszélni arról is, hogy Kölnben szilveszterkor „teljességgel elfogadhatatlan bűncselekmények” történtek. „Köln drámája” éppen az volt, hogy „az a benyomás keletkezhetett”, hogy valamit el kell hallgatni, vagy nem a súlyának megfelelően kell beszélni róla – mondta a német kancellár.

Olvasson tovább: