Kereső toggle

Mi a jó nyugdíjrendszer titka?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Mindenki vágyik anyagi stabilitásra, és szeretne gondtalanul élni nyugdíjas éveiben. Ehhez képest Európa – és benne hazánk – olyan demográfiai és pénzügyi problémákkal küzd, amelyek nem sok jót ígérnek a jövő nyugdíjasainak. De mitől sikeres egy nyugdíjrendszer? És melyek a leginkább fenntartható rendszerek a világon?

A Natixis 2016-ra vonatkozó Globális Nyugdíj Indexe azt vizsgálja, mely országokban a legjobb nyugdíjasnak lenni. Nem meglepő módon egy skandináv állam vezeti a listát: Norvégia. Utána következik Svájc, Izland, Új-Zéland, Svédország, Ausztrália, Németország, Hollandia, Ausztria és Kanada. Az Egyesült Államok csak a 14. helyet foglalja el. A közép-európai országok közül Csehország a 18., Szlovákia a 26., míg Magyarország csak a 33. helyen szerepel – derül ki a Portfolio.hu összefoglalójából.

A rangsor összeállításánál a Natixis elemzői négy tényezőt vettek figyelembe: az elérhető pénzügyi szolgáltatásokat, az általános anyagi jólétet az adott országban, az egészségügyi rendszer színvonalát, valamint az életminőséget. John Hailer, a befektetési vagyonkezelő cég amerikai és ázsiai részlegének vezetője kiemelte, hogy az idősödő társadalom, valamint a gazdasági nehézségek miatt fenntarthatatlanná váltak a korábbi nyugdíjrendszerek, azonban a rangsor élén szereplő országok innovatív módon alkalmazkodtak az új körülményekhez, példát állítva más nemzetek elé. Az Eurostat adatai alapján 2014-ben az Európai Unió lakosságának 19 százalékát tették ki a 65 éven felüliek, ám az előrejelzések szerint 2080-ig arányuk tovább növekszik (29 százalékra).

A Natixis elemzői a nyugdíjbiztonság terén négy területet említettek, ahol a listát vezető országok kiemelkedően teljesítenek. Alapfeltétel, hogy a kormányok és a munkáltatók biztosítsák az egyéni vagy foglalkoztatói nyugdíj-megtakarítási lehetőségeket. Az egyéneknek nyújtott kedvezményekkel várhatóan növelhető az öngondoskodásra való hajlandóság. Ilyen kedvezményeknek tekinthetők többek között az adójóváírások és egyéb kedvezményes adózási lehetőségek. A munkavállalók automatikus beléptetése a vállalati nyugdíjprogramokba a megfelelő tájékoztatás mellett szintén elősegítheti a nyugdíjas évekre való felkészülést.

A nyugdíjbiztonság szempontjából meghatározó szerepet kap a demográfiai változásokkal számoló felelős monetáris, fiskális és egészségügyi politika.

A mintaként szolgáló Norvégia nyugdíjrendszere három pilléren nyugszik: az első az államháztartás és a szénhidrogén-jövedelmekre épülő állami vagyonalap, a második a munkáltatói nyugdíjprogramok, a harmadik pedig az egyéni megtakarítások. A második helyen szereplő Svájc a legjobb részeredményt az életminőség mutató tekintetében érte el, köszönhetően a levegő minőségének, a biodiverzitásnak és a lakosság boldogságának. A rangsorban harmadik Izland az anyagi jólét szempontjából másodikként szerepel, és az életminőség, illetve az egészségügy tekintetében is bekerült az első tíz közé. Gazdasága a bankszektor csődje után talpra állt. Új-Zéland és Ausztrália a kötelező befizetésen alapuló vállalati nyugdíjprogramokkal tűnnek ki a mezőnyből. Annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban magas az egy főre jutó jövedelem, alacsony az infláció és a munkanélküliségi ráta, a listán hátrébb szorult, részben a jelentős jövedelemkülönbségek eredményeképpen, továbbá amiatt, hogy a foglalkoztatottakhoz képest növekszik a nyugdíjas korúak aránya, ami a meglévő nyugdíjrendszer fenntarthatósága ellen hat.

Egy másik elemzés, a Melbourne Mercer Globális Nyugdíj Index legutóbbi elemzésében 2015-ben Dániát hozta ki elsőként a nyugdíjrendszer megfelelési mutatója, fenntarthatósága, valamint integritása szempontjából. Az északi EU-tagország rendszere állami alapnyugdíjra, egy tőkefedezeti pillérre, illetve egy önkéntes kölcsönös pillérre épül. A második helyezett Hollandia, ahol az alap állami nyugdíjat részben kötelező foglalkozatói jövedelemarányos nyugdíj egészíti ki. A szintén dobogós Ausztráliában állami nyugdíj, kötelező magánnyugdíjpénztári- és önkéntes nyugdíjpénztári tagság képezi a nyugdíjrendszer alapját. Az Egyesült Államok ezen a ranglistán a negyedik helyen végzett a szövetségi társadalombiztosítási rendszerének (Social Security) köszönhetően, amely progresszív nyugdíjjáradékot biztosít. A Mercer rangsoron az első tízbe bekerült Finnország (6.), Chile (8.), az Egyesült Királyság (9.) és Szingapúr (10.) is. A dél-ázsiai országban lakás- és egészségügyi kiadások céljából bizonyos feltételek mellett a nyugdíjaskor elérése előtt bármikor hozzáférhetők a nyugdíjmegtakarítások. A Mercer elemzői általános javaslatokat fogalmaztak meg a nyugdíjrendszerekkel kapcsolatban. Egy jól működő nyugdíjrendszer nélkülözhetetlen eleme a szegények részére folyósított alapnyugdíj. Az aktív korúak 70 százalékának magánnyugdíjszámlával kellene rendelkeznie. Az 55-64 év közöttiek legalább 65 százalékának részt kellene vennie a foglalkoztatásban a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának megőrzése érdekében. Fontosnak tartják továbbá a világos szabályozást és felügyeletet, valamint a tagok felé történő rendszeres kommunikációt és kimutatások készítését. Az elemzők még a rangsor élén szereplő országokkal kapcsolatban is kiemelik a csalásokkal szembeni hatékonyabb intézkedések bevezetését. Valamennyi ország esetében szükséges lenne az egyéni megtakarítások növelése.

Olvasson tovább: