Kereső toggle

Erdogan minaretje tőrré válna

Szigetváron nem múzeumot, hanem iszlám központot akarnak a törökök

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Múlt heti számunkban írtunk arról, miért nemzeti múltunk arculcsapása, ha a Zrínyi-emlékévben a Magyarország ellen hét hadjáratot indító agresszorról, Szulejmán szultánról emlékeznénk meg. A tervek között szerepel a szigetvári dzsámi és a török által emelt csonka minaret újjáépítése is. Ez utóbbi nemcsak a történelmi emlékezet meghamisítása miatt lenne probléma, hanem teret nyitna Magyarországon az iszlám vallási hódítás előtt. Néhány érv ennek alátámasztására.

  1. A szigetvári Szulejmán dzsámi már önmagában is egy minden muszlim igénynek megfelelő több száz éves épület. Emellé építenék fel a minaretet, ami által egy teljes muszlim vallási komplexum jönne létre egy olyan magyar kisvárosban, ahol még jelentéktelen muszlim közösség sincsen.
  2. A dzsámi több száz éves épületét ma is használják muszlimok imahelyeként. Török turistacsoportok és az országot meglátogató török politikusok rendszeresen felkeresik Szigetvárat, hogy az egyébként múzeumként üzemelő épületben imádkozzanak.  Így ha egy minarettel is kiegészítenék ezt a műemléket, ez még inkább erősítené az épület vallási jellegét a múzeumi szereppel szemben.
  3. Ez a dzsámimaradvány nemcsak egy a sok egykori muszlim imahely közül, hanem nagyon szimbolikus jelentőségű épület. Itt tartották Szigetvár és környékén az első muszlim imaszertartást. Itt adtak hálát Allahnak a Szigetvár fölötti győzelemért, és itt mondták ki Szigetváron először a hutbét, amellyel kinyilvánították azt is, hogy Szigetvár örökké a dar-al iszlam, azaz az iszlám földje.
  4. Később maga a dzsámi is szimbólummá vált a törökök szemében, amely Szulejmán nevét kapta meg, mivel az emberek emlékezetében úgy maradt meg, hogy a szultán rendelte el a felépítését. Ezért ez a dzsámi azt volt hivatott hirdetni, hogy Szigetvár végérvényesen oszmán és iszlám fennhatóság alá került.
  5. Szigetváron halt meg Szulejmán, az Oszmán Birodalom és az iszlám történelem egyik legnagyobb uralkodója, hadvezére és egyben kalifája, vallási vezetője. Ez a dzsámi ezért Szulejmánnak is emléket állított, aki ráadásul úgy él a muszlim történelmi emlékezetben, mint aki gáziként, azaz hitharcosként a hitetlenek elleni harcban halt meg. Ezért aztán utódai a későbbiekben kiemelt fontosságúnak tartották azt, hogy ezt a dzsámit tökéletesen karbantartsák és ápolják. Szultáni rendeletre Szulejmán halála után néhány évvel teljesen újjá is építették az egykor faszerkezetű dzsámit.
  6. A dzsámi az Oszmán Birodalomban jelentősége miatt zarándokhellyé is vált, amelyet bizonyítanak a falán máig fennmaradt írások, amelyeket az idelátogatók véstek fel évszázadokkal ezelőtt. Evlia Cselebi 17. századi török történetíró elmondása szerint ez a dzsámi mindig tele volt imádkozókkal.
  7. A szigetvári Szulejmán dzsámival kapcsolatban Törökország már az 1980-as évek óta próbálkozik, hogy valamilyen Szulejmán emlékművet vagy muszlim intézményt hozzon létre benne. 2012-ben a török állam két millió eurós támogatást ígért annak érdekében, hogy az egykori dzsámiból újra impozáns muszlim imahely váljon és „megnyíljon szertartások céljára”.

Mindezek alapján legalábbis erősen megkérdőjelezhető a török állam hivatalos álláspontja, miszerint a minaret felépítése csak azt a célt szolgálná, hogy az idelátogató turisták ne egy csonka dzsámit lássanak Szigetváron. A Zrínyi-emlékévben különösen oda kellene figyelni arra, hogy a több száz éve katonai agresszió által ide importált, és a magyar lakosság tömegeinek szenvedést okozó vallási ideológia ne éledhessen újjá, a „békés egymás mellett élés” álarca mögött. Ne feledjük: Recep Tajjip Erdogan török elnök 1997-ben még isztambuli polgármesterként egy beszédében büszkén hirdette: „A mecsetek a mi laktanyáink, a kupolák a sisakjaink, a minaretek a bajonettjeink, a hívek a katonáink.”

Olvasson tovább: