Kereső toggle

Kormányszóvivő: „Nem véletlenül építjük a kerítést”

Kovács Zoltán, a Nemzetközi Kommunikációs Iroda vezetője

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Feszültség és kerítésépítés a magyar–szerb határon, újabb kormányzati plakátkampány, Lázár–Tarlós háború – interjú a kormányszóvivővel.

Miért „öltöztette” magyar trikolórba a Facebookon az arcképét akkor, amikor az Egyesült Államokban a Legfelsőbb Bíróság  melegházassággal kapcsolatos döntése miatt a közösségi portál a szivárványszínű szimpátiakampányt ajánlotta?

– Ha cinikus szeretnék lenni, akkor azt mondhatnám, hogy miért ne tehetném meg bármikor ezt a lépést. Mivel távol áll tőlem a cinizmus, inkább fricskának szántam azzal kapcsolatban, ami végigsöpört a világon. Kormányszóvivőként nem szeretném azt minősíteni, hogy a törvények megváltoztatása nélkül legális lett a melegházasság az Egyesült Államokban, hisz ez azt jelentheti, hogy eddig törvénysértő volt az amerikai alkotmány és az ország törvényi rendje. Mivel ez komoly vitát vált ki ma is Amerikában, ez legyen az ő dolguk.

A magánvéleményem viszont egybeesik azzal, amit Magyarország Alaptörvénye is mond: a házasság egy férfi és egy nő szövetsége. Nem mellesleg így vélekedik Angela Merkel német kancellár is. Azt vallom, hogy vannak az életünkben olyan dolgok, amelyeket nem kell és nem szabad megváltoztatni ahhoz, hogy az egyenlőség eszméje és gyakorlata valóság legyen. Létezik az életben olyan jellegű „pozitív diszkrimináció” vagy „privilégium”, amely például a társadalom reprodukciós képességét, fenntarthatóságát és jövőjét biztosítja. Ilyen a házasság is. Ez a privilégium nem mások jogait csorbítja. Amikor az LMBTQ-jogokért küzdő aktivisták ezeken a területeken akarnak – egyébként természetjogi értelemben megvalósíthatatlan – „teljes egyenlőséget”, akkor szerintem valójában nem tesznek jót a saját közösségeiknek. Ráadásul a melegházasság társadalmi elfogadásának erőltetése vagy például a „Pride” szerintem többet árt, mint használ a törekvéseiknek.

Nemzetközi szóvivőként tehet ilyen „provokatív” lépést?

– A közösségi média szabályai sokkal lazábbak, mint a hivatalos kommunikációs formáké. Ez a magánvéleményem, ami összhangban áll a magyar Alaptörvénnyel. Büszkén vallom, hogy Magyarországon minden embernek, így a melegeknek is egyenlő jogaik vannak. Minden ezzel ellentétes állítás nettó hazugság. Jogom van elmondani akár ilyen formában is a véleményemet. Azért ott ne tartsunk már, hogy a szabadságot hangsúlyozó liberalizmus jegyében megmondják, hogy miről mi lehet egy magánszemélynek vagy egy kormánynak a véleménye. Egyébként a szokásos „trollkodáson” kívül nem volt negatív visszhang. Jó lenne elkerülni, hogy ha valaki egy ilyen ügyben a nemzetközi főáramtól eltérő véleményt fogalmaz meg, arról megpróbálják bebizonyítani, hogy minden más ügyben is „diszkvalifikálja” magát. Sajnos  az úgynevezett liberális véleményformálóktól nem idegen az ilyen gondolkodás, de minimum furcsának tartanám azt a világot, ahol semmivel szemben sem lehet ellenvéleményt megfogalmazni.

Mi jut eszébe arról a számról, hogy nulla?

– Mire gondol?

Nem kínos, hogy Magyarország önkéntes alapon egyetlen menekültet sem fogad be, miközben az unió tagországai közül még a nálunk szegényebb országok is tettek ilyen felajánlást?

– Nem. Mert ebben az ügyben egészen máshonnan indultunk.  Kezdetben arról volt szó, hogy lakosságarányosan osztanak szét Európában menekülteket. Magyarország kormánya mind elvi, mind pedig gyakorlati értelemben joggal tiltakozott ez ellen az ötlet ellen, hiszen hazánk összeurópai mércével is kiemelkedően nagy terhet hordoz e téren. A minket érintő nyugat-balkáni migrációs útvonal helyzete az embercsempész bandák aktivitása miatt az egyik, ha nem a legkritikusabb Európában.

A kvótarendszer a lehető legrosszabb megoldás lenne, mert ösztönözné az illegális gazdasági bevándorlást, hiszen azt üzenné, hogy a végén Európában lehet maradni, a tagországok valamelyikében le lehet telepedni, noha a kontinensnek nincs szüksége ennyi gazdasági bevándorlóra. Ráadásul a migránsok jelentős része nem valódi politikai menekült. Bár keményen hangzik, de igaz: többségük visszaél az emberi jogi hagyományokra – sőt mára már dogmákra – épülő uniós bevándorlási és menekültügyi jogi felfogással. Magyarország az erején felül teljesít menekültkérdésben, ezért az ön által említett nulla szám teljesen félrevezető ebben a helyzetben, hisz már több mint százezren kértek idén Magyarországon menekültstátuszt.

Miért nem kezdeményezi a magyar kormány a dublini egyezmény megváltoztatását, amely szabályozza az uniós országok menekültügyi politikáját és kötelezettségeit, ha nem ért vele egyet?

– Sajátos csapdahelyzetben vagyunk. Orbán Viktor a migrációs ügyben tartott uniós csúcson kezdeményezte, hogy az egész menekültügyi és bevándorlási rendszert vizsgáljuk felül. Nemcsak a dublini szerződés, hanem a kialakult nemzetközi irányelvek sem alkalmasak a jelenlegi helyzet kezelésére. Nem életszerűek ugyanis egy olyan szituációban, amely már Európa civilizációs alapjait érinti. Az Európai Unió működését, például az elhúzódó vitákat ismerve nem tűnik reálisnak, hogy Brüsszel gyorsan megoldást talál erre a válságra, ezért hiába kérnénk a dublini szerződés reformját – ami önmagában egyébként is elégtelen lenne.

Három hónapig tartott annak elismertetése, hogy nemcsak a földközi-tengeri, hanem a nyugat-balkáni útvonal is súlyos migrációs kihívást jelent Európában. Lehet, hogy itt kevesebb a tragédia, mint a tengeren, de az embercsempész bandák miatt itt is kőkemény a helyzet. A magyar kormány nem jókedvéből, hanem kényszerből igyekszik új eszközökkel, szigorú intézkedésekkel, például kerítés emelésével megvédeni a határait. Ezek a határok, nem mellesleg, az Európai Unió schengeni határai – tehát az unió egészét is védjük.

A magyar kormánynak azért kell saját magának megtennie azokat a lépéseket, melyek képesek megvédeni az országot, mert az élet szinte naponta írja felül a korábbi gyakorlatot. Nem gondolta például senki Magyarországon, hogy már júliusban eléri a százezret a menedékkérők száma; 2012-ig nagyjából 2500 menedékkérő volt évente – most egy hétvégén többen lépik át illegálisan a határt.

A kerítés mit old meg?

– Nem megoldás, hanem egy eszköz arra, hogy a rendkívül túlterhelt, jelenleg más eszközökkel nem védhető határunkat biztonságos módon kontroll alatt tartsuk. Nem állíthattunk méterenként rendőröket, ellenben kerítést tudunk építeni. Izrael miért vette magát körül kerítéssel?

Azért ott terroristák ellen épült a fal.

– Nemzetközi biztonsági szervezetektől sorra kapjuk a konkrét információkat, hogy az illegális határátlépők áradata milyen biztonsági kockázatokkal jár, hogy terroristák akarnak ezen az útvonalon keresztül Európába szivárogni. Ez nem riogatás, hanem a valóság! A kerítés alkalmas arra, hogy a hivatalos határátkelőhelyek felé terelje az illegális migránsok áradatát, ahol már szűrni lehet az embereket.

Most az fog történni, hogy a kerítés elvezeti az embereket a határátkelőkhöz, ahol viszont már nem tudnak Magyarországra „bejelentkezni”, mert ahhoz a szerbeknek hivatalosan ki kellene léptetniük őket. Papírok, engedélyek és vízum nélkül ezt nem tehetik meg, így az igazi menekülteknek, például a szír vagy asszír keresztényeknek, akik a polgárháború vagy az Iszlám Állam elől menekülnek, sincs esélye menekültként biztonságba kerülni Magyarországon. Ők valódi üldözöttek, akiknek esélyük sem lesz bejutni hozzánk.

– Az ilyen eseteket a belügyi-diplomáciai intézményrendszer együttműködésében, illetve az egyházi-karitatív civil szervezetekkel és a nemzetközi szervezetekkel karöltve tudjuk kezelni. Higgye el, a tömeg jelentős része nem ilyen hátterű. Javarészt gazdasági menekültekből áll az a tömeg, aki be akar jutni Európába. Nem véletlenül dobálják, égetik el a papírjaikat Európa határainál, hanem azért, mert tudják, hogy hónapokig, évekig is eltarthat, amíg megállapítják a valódi személyazonosságukat, elbírálják Európában a kérelmüket, addig pedig kihasználhatják az európai szabályozás hiányosságait. Arra is van példa, hogy az derül ki, hogy a menekültkérelmet benyújtó olyan háborús és polgárháborús övezetből jön, ahol ő maga is aktív részese volt a konfliktusnak, részt vett a harcokban, esetleg embereket ölt. Ön szerint Európának kötelessége az ilyen, nemzetbiztonsági kockázatot is jelentő személyek befogadása?

A genfi egyezmény alapján Európában védelem illeti meg azokat, akikre hazájukban kínzás vagy halálbüntetés várna, ha visszatoloncolnánk oda őket.

– A genfi egyezmény alapján mindenhol a világban védelem illetné meg őket. Miért pont Európának kellene megoldania ezt a válságot? Miért nem a dúsgazdag arab országok irányába indulnak ezek a migránsok? Ráadásul minden eset más, személyes, emberi tragédiák sorolhatók sokak életében – de még a legmegengedőbb országokban is a menedékkérők több mint felét elutasítják, mert nem tartják megalapozottnak a kérésüket. Minden esetet külön kell megvizsgálni. Emlékeztetnék annak a palesztin kislánynak az esetére, akivel Merkel asszony beszélgetett, és akinek az elkeseredése sokakat elérzékenyített. Kiderült, hogy mégis maradhatnak, majd a Die Welt készített a kislánnyal egy megdöbbentő interjút, amelyből kiderült: abban bízik, hogy Izrael egy idő múlva nem lesz. Mindenki hozza magával a konfliktusait, civilizációs hagyományait és kultúráját, ami viszont szétfeszíti Európa alapjait. Ráadásul a menekültek láthatóan sokkal inkább ragaszkodnak szokásaikhoz, magukkal hozott kultúrájukhoz, mint az európaiak a sajátjukhoz.

A kerítés tehát mindenkit a hivatalos határátkelőhöz vezet, de mivel Szerbiából sem léphetnek ki legálisan, így nulla lesz a Magyarországra belépni kívánó menekültek száma. Ez a cél?

– A kerítés egyben eszköz arra is, hogy rávegye az összes érintett államot, hogy a kialakult helyzetben hatékony válaszokat adjon, és ösztönöz a valódi megoldások megtalálására is. A magyar kormánynak Magyarország érdekeinek a megvédése az elsődleges feladata, minden más ez után következik. Európában és mindenhol a világon a felelős kormányzat így gondolkodik. Az tarthatatlan, hogy mivel mondjuk a görög hatóságok nem végzik el a regisztrációs feladataikat, a probléma Magyarországon csapódik le.

Ugyanezt mondhatják a németek és az osztrákok is, hogy mivel nem végzik el a „peremországokban” a feladatukat, ezért ők is bekeményítenek. 

– Már itt tartunk. Nem véletlenül építjük a kerítést. Anglia is kerítést épít Calais-nál. A fizikai határzár eszköz a ellenőrizetlen tömeg féken tartásához.

Ami átvágható, átfúrható, és a szerb–magyar határ esetében Horvátország vagy Románia irányából megkerülhető.

– A kerítés megépítésével akkor is új helyzet áll elő, amire nemcsak a magyar belügyi szerveknek, hanem a környező országoknak is fel kell készülniük. Ráadásul a tél beállta előtt, ősszel óriási rohamra lehet számítani. A kormány a napokban döntött arról, hogy 22,2 milliárd forinttal egészíti ki az ideiglenes határzár építésére, valamint a migránsok átmeneti elhelyezésére fordítható költségvetési keretet. 

Igaz az az ellenzéki kritika, amely szerint azért kapnak vaktérképet a migránsok, azért küldözgetik az egyik településről a másikra őket, hogy bolyongjanak az országban, hogy a lakosság lássa azt, hogy itt vannak, alátámasztva a Fidesz belpolitikai célú kampányát?

– Marhaság. A nemzetközi sajtó minden nap arról ír, hogy modernkori népvándorlás előtt állunk. Amit most látunk, az csak a kezdet. Valódi problémáról van szó, a migránsok szabad mozgásukban – épp a baloldali politikusok által oly sokszor hivatkozott – európai szabályok okán egy idő után elvileg nem korlátozhatóak. A pályaudvarok környékén százával táborozó migránsok nem is akarnak a befogadó állomásokra menni – csak az alkalomra várnak, hogy a vágyott célországok felé vegyék az irányt.

A miniszterelnök és több kormánypárti politikus a menekültkérdés kapcsán arról szokott beszélni, hogy ez az ügy az európai baloldal Waterlooja. De mintha a Kelet–Nyugat törésvonal jelentősebb lenne, mint a bal- és jobboldal közötti. A baloldali vezetésű Franciaország és Olaszország, illetve a konzervatív irányítású Németország és Anglia is igyekszik összeurópai megoldást találni, hogy „szétdobják” a menekülteket Európában.

– Ez nem ellentmondás. Egyrészt idehaza létezik egy markáns, jelenleg nem feloldhatónak látszó különbség a liberális baloldal és a mi politikánk között. Ők dogmatikusan megengedőek, amit humanitárius és emberi jogi érvekkel támasztanak alá. Ez általában érvényes az európai baloldal nagy részére is, de azok, akik a kormányzás felelősségét hordozzák, már csak a józan ész alapján is kénytelenek eltérni ettől a baloldali krédótól. A kormányzati perspektíva ugyanis felülírja ezt a dogmatikus gondolkodást.

Ezt árnyalja még egy elem. A kelet-európai országoknak nem voltak gyarmataik, ahonnét a múlt század közepén kezdődő dekolonizáció folyamata során bevándorlók érkeztek volna. Másrészt a kommunista elnyomás miatt Kelet-Európában nem kísérleteztek a „multikulturalizmus” mesterségesen kialakított koncepciójával, amit a ’70-es-’80-as években Amerikából Nyugat-Európa átvett. Mára bebizonyosodott, hogy a multikulturalizmus koncepciója megbukott Európában, ezért a migrációs nyomás mellett identitásprobléma is sújtja az Európai Uniót.

Sajnos a politikai közbeszédben az úgynevezett politikai korrektség miatt olyan nyelvi kérgek alakultak ki mára Európában, amelyek akadályozzák a probléma valódi megoldását. Amikor mi, magyarok körülbelül 2-3 éve a romaintegráció ügyében kísérletet tettünk arra, hogy felhívjuk a problémára a figyelmet, akkor sokan ránk sütötték, hogy rasszisták vagyunk. Most is, migrációs ügyben sokan hamar ítélkeznek. Ez a gondolkodás és a mesterséges nyelvi közeg megölheti Európát.

Nem az áll a visszafogottság mögött, hogy a 20. század tapasztalatai nyelvi területen is óvatosságra intenek? Nagyon hamar stigmatizálni lehet közösségeket és etnikumokat, ami embertelen helyzetekhez vezethet.

– Ez igaz, de a félelem kezelésének nem az a módja, hogy nem beszélünk az igazi problémáról, hanem az, hogy megtaláljuk azokat a módokat, hogy őszintén, a lényeget megragadva legyen erre módunk. Ha ezt nem teszik meg azok, akik kormányon vannak, és a felelősségteljes politika hívei, akkor a szélsőségesek fogják megtenni.

És a „sikerkampányra” miért van szükségük? Rommá verték a politikai ellenfeleiket tavaly, mit akarnak bizonygatni az új, például magasabb minimálbért és gazdasági növekedést hírdető plakátjaikkal ? 

– Az elmúlt öt év eredményei nagyon sajátos környezetben jelennek meg ma Magyarországon. Az ellenzéki, főként internetes felületeken a kormányról rengeteg elképesztő, negatív hír és riogatás jelenik meg, miközben a – nemzetközi szervezetek által is méltányolt – gazdasági „makroszámok” azt mutatják, hogy az az út, amelyen a kormány halad, nemcsak járható, hanem sikeres is. Ezt nagyon nehéz tudatosítani egy ellenséges környezetben. Sok olyan kicsi eredményünk van, amelyet sokkal jobban meg kell becsülnünk, és tudatosítani kell a magyar társadalomban, hogy ezek mennyire fontosak. Éppen ezért ezt én nem siker-, hanem tájékoztatókampánynak nevezném.

A kritikusaik szerint a jó makroszámok mögött az húzódik meg, hogy a költségvetés kiegyensúlyozása tekintetében nem pepecseltek bonyolult műtéttel, hanem „amputáltak”. Ennek következtében a szegénység növekedett, az intézkedéseik inkább a középosztály felsőbb részétől felfelé hatottak. 

– A szocialistákkal ellentétes koncepcióval kezdtünk neki a szegénység problémájának kezeléséhez. Szerintünk jobb a segélynél a munka. Lehet, hogy nem nőtt a szociális célú előirányzat, de a közfoglalkoztatásra szánt összeg évről-évre jelentősen emelkedett, például a következő költségvetésben 340 milliárddal lesz több. Munkából magasabb jövedelemre lehet szert tenni, mint segélyből – már csak ezért is jobb, hogy valaki részt vesz a közfoglalkoztatásban, mint hogy otthon ül, és várja a jövedelempótló támogatást. Ha a közmunkásnak gyermekei vannak, és érvényesíti a családi adó- és járulékkedvezményt, akkor akár háromszoros jövedelme lehet, mintha segélyt kapott volna, hiszen akkor a bruttója egyben a nettója is. Mindeközben öt év alatt több mint egyharmadával nőtt a minimálbér is.

Szalai Júlia szociológus azt mondja, hogy a családok harmada rosszul jár a kormány családpolitikájával, 40 százaléknál semleges a hatás, a legfelső 30 százaléknak viszont kifejezetten előnyös. A szakember úgy látja, a szegények egyre rosszabb helyzetbe kerülnek, a gyermekszegénység nő.

– A mi adataink szerint megállt a 2008 óta tartó elszegényedési folyamat. Ma Magyarországon másfél millióra tehető a szegények száma, ezen belül 500-600 ezren élnek mélyszegénységben. Az elmúlt négy évben csaknem megdupláztuk a gyermekétkeztetésre szánt forrásokat, az általános iskolások 60 százaléka ingyen kapja a tankönyvet. Persze ez egy megnyerhetetlen számháború, éppen ezért mi arra a célra helyezzük a hangsúlyt, hogy mindenkinek legyen munkája és jövedelme, amiből képes eltartani a családját. Ez a szegénység elleni küzdelem egyetlen eredményes módja.              

Miként hat a kormány működésére a Tarlós–Lázár ellentét? Tarlós István azt nyilatkozta a Heteknek, hogy Lázár János BKV-ügyben valótlan adatokat közölt egy Kormányinfón. Mi az igazság?

– Nagyon sokrétű tárgyalássorozat zajlik a kormány és a főváros között, amely során többféle szám is elhangozhatott. Nem személyek, hanem intézmények párbeszédéről beszélünk. Lázár Jánosnak sokkal komplexebb módon kell az érdekeket összehangolnia, mint a főpolgármesternek, hisz neki például a fejlesztési források elosztásánál az ország egészének adottságaiból és lehetőségeiből kell kiindulnia. A BKV fenntartása sok pénzbe kerül, iszonyatos költség, amiben nagy valószínűséggel vannak még „tartalékok”. Ezt nem Lázár János vagy én mondom, hanem a területtel foglalkozó szakemberek. A kormány méltányos hozzáállását mutatja, hogy befejezte a 4-es metrót, átvállalta a főváros adósságát, illetve több tízmilliárdos összegben garanciát vállalt a 3-as metró felújítására.

Ön ott ül a kormányüléseken?

– Igen, miért?

Mert Tarlós azt állította, és előbb idéztem is, hogy olyan támogatási összegekről beszélt egy ilyen ülést követően Lázár miniszter úr, amely ellentétes, kevesebb mint amiben megegyeztek vele más miniszterek.

– A miniszter pontosan azt a számot mondta be, amelyről a kormány döntött. Nyilván vannak még nyitott kérdések, támogatási összegek, amelyekről később születik, születhet döntés.

Olvasson tovább: