Kereső toggle

Tarlós lenne a magyar Ciprasz?

Évek óta tart a főpolgármester és Lázár János háborúja

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az utóbbi idők végtelenített show-műsorává vált Lázár János és Tarlós István üzengetése. Szinte nem telik el hét, amikor ne szólna be egymásnak a Fidesz két meghatározó politikusa, ám a múlt héten a konfliktus új szintre került. Lázár és Tarlós nyílt színen becsmérelte egymást, ennek során a főpolgármester részéről a miniszter értelmi képessége, illetve politikai teljesítménye is szóba került.

„Tarlós István rendszeresen hülyéz le politikusokat, ebbe a táborba kerültem én is… a nyilatkozatait tisztelettel veszem, nem tudok változtatni a szellemiségemen, apámhoz és anyámhoz tudom irányítani a főpolgármestert” – ezt Lázár János mondta Tarlós Istvánról a múlt csütörtöki Kormányinfón.

„Egyszer valamikor berepült a Parlamentbe Rapcsák András esernyőjén, mint a csudálatos Mary Poppins, és az utóbbi egy évben eléggé próbára teszi a képességeit az a feladattömeg, amit a nálánál jóval nagyobb szellemi kapacitású miniszterelnök kiszignált rá” – ezt pedig a főpolgármester nyilatkozta néhány nappal korábban az Origónak a Miniszterelnökséget vezető miniszterről. Az utóbbi hetekben szinte már hozzászokott a közélet iránt érdeklődő nagyérdemű, hogy a két vezető kormánypárti politikus a készséges sajtón keresztül újra és újra ilyen nyilatkozatokkal szórakoztatja őket.

A Tarlós és Lázár közötti üzengetés nem az utóbbi hetekben lángolt fel, hanem egy éve, amikor Magyarország benyújtotta az Európai Bizottságnak a következő hétéves uniós ciklusban tervezett beruházások listáját. Ekkor derült ki, hogy Lázár János az összes budapesti közlekedésfejlesztési beruházást törölné, arra hivatkozva, hogy a budapesti régió fejlettsége miatt ide sokkal kevesebb pénz jut. Érvelése szerint Magyarország sokkal hatékonyabban pályázhatna az elmaradottabb vidéki régiók fejlesztésére. A két politikus vitája azonban még csak nem is tavaly, hanem évekkel korábban kezdődött.

Vita a BKV miatt

Lázár János 2011-ben – akkor még Fidesz-frakcióvezetőként – a 2012-re tervezett takarékossági intézkedésekkel kapcsolatban arról beszélt, hogy a főváros 700 milliárdos költségvetésén 10 százalékot lehetne spórolni, és ebből lehetne javítani a BKV működésén. A felpaprikázódott Tarlós erre úgy reagált: a főváros jóval kevesebből, 500 milliárdból gazdálkodik, amiből képtelenség a BKV működtetésére bármekkora összeget átcsoportosítani, hiába várja el ezt Lázár János. Majd kijelentette: „Remélem, hogy csak az év végi törvénykezési hajsza zavarhatta meg a frakcióvezető urat.” Ekkor már látszott, ha a pénzről van szó, egyikük sem ismer tréfát. A vita 2012-ben is folytatódott, amikor egy februári frakcióülés után Lázár azt nyilatkozta: „a Fidesz–KDNP parlamenti képviselőcsoportja arra kéri Tarlós István főpolgármestert, hogy ne csak tartsa a markát, hanem álljon elő a BKV helyzetét rendező megoldási javaslatokkal is.”

A főváros és benne a BKV finanszírozási nehézségei az elmúlt években rányomták a bélyegüket a két politikus kapcsolatára. A helyzetet Tarlós szempontjából nehezítette, hogy Lázár János időközben a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, majd a 2014-es győztes választás után miniszter lett. 2014 nyarán pedig, mint láttuk, kiújult a két politikus konfliktusa, amely idén tavasszal azért kapott új lendületet, mert a BKV finanszírozása ismét terítékre került. Tarlós Orbán Viktornál próbált lobbizni, hogy a főváros több pénzt kapjon a BKV működtetésére, ez nem sikerült. Igaz, előzőleg a kormány bejelentette, hogy az állam átvállalja a BKV teljes, 52,3 milliárd forintos adósságát.

Főváros kontra vidék

Az uniós forrásokat 2014. január elsejétől a Lázár János vezette minisztérium koordinálja, miután megszüntették a korábban erre létrehozott Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget. A volt hódmezővásárhelyi polgármester ezzel a 2014–2020-ig tartó uniós ciklusban 12 ezer milliárdnyi fejlesztési forrás kezelőjévé is vált. Lázár nem csinált titkot abból, hogy nem szeretné számolatlanul Budapestre „önteni a pénzt”. Amikor a miniszter tavaly szeptemberben bejelentette a következő uniós fejlesztési ciklusra vonatkozó terveket, kijelentette, hogy az unióval folytatott egyeztetéseken bizonyos szempontokat sikerült markánsan érvényesíteni. Így például azt, hogy „a vidéki életformát, a vidéken élő emberek boldogulását és a fiatalok helyben maradását segítő gazdasági eszközök kiemelt figyelmet kapjanak”.

Bár a Fidesz Budapest-ellenességéről szóló (az 1998 és 2002 közötti időszakra gondolva egyáltalán nem alaptalan) fővárosi félelmeket a miniszterelnök Tarlós István 2010-es főpolgármesterré választása után többször is igyekezett eloszlatni, Lázár János nyilatkozatai alapján a feszültség nagyon is létezik. Erre utalhatott Tarlós a Magyar Hírlapnak a 2014-es választás után, amikor a kormánnyal való viszonyáról azt mondta: „ideális viszony legfeljebb férfi és nő között lehet, az ország és a főváros kapcsolatában ez elképzelhetetlen”. Azt azért hozzátette: úgy látja, a miniszterelnökben van hajlandóság az arányos és életszerű párbeszédre.

A jelek szerint ez Tarlós stratégiája a „Lázár-féle forrásblokkolás” kivédésére – a főpolgármester mintegy a minisztert megkerülve rendszeresen Orbán Viktorral egyeztet Budapest forrásairól. Egy Lázár János környezetében dolgozó forrásunk szerint érthető Tarlós törekvése, ám Lázár „csak jót röhög” a próbálkozásain. Mutatja ezt az is, hogy a legutóbbi Kormányinfón Lázár kijelentette: „Tarlós István úgy tesz, mintha nem értené, mi történik, és azt akarná bizonyítani, hogy a miniszterelnök Budapest ellen van, pedig a kormány már nagyon sokszor segített a fővárosnak”.

Egymásba vesztek

A pénzügyekkel kapcsolatos vita tehát személyeskedésbe csapott át, és bár a felek rendszeresen kijelentik, hogy „semmi bajuk nincs egymással”, ezt egyre kevesebben hiszik el.

Lázár-közeli forrásunk szerint a miniszter részéről ez nem személyes konfliktus, és a feszültséget alapvetően Tarlós István gerjeszti. A főpolgármester számára fontos ugyanis, hogy milyen eredményeket tud felmutatni, ám ezek a kormány támogatása nélkül vajmi kevéssé megvalósítható célok, így amikor Tarlós István Lázár Jánost támadja, az – a miniszter környezete szerint – az Athén és Brüsszel közötti konfliktust idézi: a görögök pénzt szeretnének az uniótól, ám Brüsszel igényeinek csak nehezen hajlandóak eleget tenni. Ráadásul Lázár láthatóan élvezi, hogy a sajtót érdekli a konfliktus, szeret konfrontálódni, ezért a szokásos csütörtöki médiaszereplésében előszeretettel hullajt „gyöngyszemeket” az arra éhes újságírók elé. Tarlós viszont nem hagyja annyiban és hol a médiában, hol közlemények formájában vág vissza. Egy fővárosi forrásunk szerint a főpolgármester presztízskérdést csinál belőle, hogy megmutassa: át tudja vinni akaratát a főváros érdekében a kormányon.

Két nagyon eltérő életút

Lázár János a ’90-es évek végén Rapcsák András polgármester személyi titkáraként szerzett ismertséget a hódmezővásárhelyi önkormányzatban, majd Rapcsák halála után polgármester és képviselő, majd frakcióvezető, államtitkár és miniszter lett, gyors, de tipikusan pártpolitikusra jellemző karrierutat bejárva. Tarlós István ezzel szemben 1990-ben SZDSZ–Fidesz közös jelöltként, majd az SZDSZ-ből kilépve a jobboldal által támogatott független politikusként volt 2006-ig a III. kerület polgármestere. 2006-ban a négy évvel korábban leszerepelt Schmitt Pál örökébe lépve a Fidesz támogatásával ő indult a főpolgármesteri címért, amelyet akkor nem sikerült elnyernie, 2010-ben viszont már igen.

Azóta többször is kijelentette: Budapest érdekeinek képviseletét tartja a legfontosabbnak, ezért – mint az annyiszor kiderült – konfrontálódni is kész.

Tarlóst sok politikustársa önjáró embernek tartja, aki sokszor nem a párt elvárásai szerint dolgozik. Többen úgy látják: nem könnyű irányítani, de a Fidesz – megfelelő budapesti káder híján – 2006-tól „rászorult” a szolgálataira. Tarlós ezt ki is használta, hiszen a tavaly őszi önkormányzati választás előtt meglebegtette, hogy csak bizonyos feltételek teljesülése esetén folytatná a városvezetést (természetesen akkor is Lázárra volt kiakadva).

Kérdés persze, hogy Tarlós nem válik-e hosszú távon kényelmetlenné a Fidesz, vagy akár személyesen Orbán Viktor számára. A miniszterelnök tavaly júniusban, mikor miniszterei közt a Parlamentben bemutatta Lázár Jánost, egy rövid mondattal érzékeltette a kettejük közti feladatmegosztást: „Fiatalok a csatába, öregek a tanácsba”. Vagyis Lázár János a miniszterelnök meghosszabbított karjaként végzi el a feladatait. Orbán így – szükség esetén – arra is használhatja Lázárt, hogy erodálja a túlságosan autonóm főpolgármestert, ő maga pedig – mint aki megsegíti a rendszeresen hozzá folyamodó főpolgármestert – Budapest afféle jótevőjeként tűnhet fel. Mindenesetre Tarlós számára nem jelent sok jót, ha a miniszterelnök komolyan veszi a Lázár bemutatásakor elmondott másik mondatát: „a Miniszterelnökséget vezető miniszterre irányított ólmot és vasat valójában a miniszterelnöknek szánják”.

Emlékezetes beszólások

Lázár János:
„Valószínű, hogy Brüsszel azért nem támogat bizonyos projekteket, mert nem ismeri Tarlós Istvánt. Továbbra is javaslom, hogy a főpolgármester úr többet küzdjön Brüsszelben Budapestért. Az állatkerti fejlesztések ügyét személyesen is fogom támogatni, már csak Tarlós István barátom miatt is” – válaszközlemény Tarlós Istvánnak 2014 szeptemberében.
„Mint eddig az elmúlt 5 évben mindig, segítettünk most is. Azonban nem tudunk főpolgármesterkedni Tarlós István helyett”
– Kormányinfó 2015 júliusában.
„Tarlós István úgy tesz, mintha nem értené, mi történik, és azt akarná bizonyítani, hogy a miniszterelnök Budapest ellen van, pedig a kormány már nagyon sokszor segített a fővárosnak” – Kormányinfó 2015 júliusában.
„A kormány nyitott a főpolgármester minden kezdeményezésére, de előre akarta rögzíteni az állami támogatás mértékét… ezt Tarlós István vérnyomása miatt mondtam” – Kormányinfó 2015 júliusában.
„Tarlós István rendszeresen hülyéz le politikusokat, ebbe a táborba kerültem én is… a főpolgármester nem csak le szokta hülyézni az embereket, de le is szokta nézni… a nyilatkozatait tisztelettel veszem, nem tudok változtatni a szellemiségemen, apámhoz és anyámhoz tudom irányítani a főpolgármestert” – Kormányinfó 2015 júliusában.

Tarlós István:
„Nem tudom, Lázár Jánostól mit lehetett konkrétan hallani. Ami elhangzott állítólag tőle, személy szerint nem hallottam. Egyébként is, János a keresztneve, nem pedig Mindenható!” – az uniós fejlesztések leállításáról 2014 szeptemberében.
„Remélem, hogy csak az év végi törvénykezési hajsza zavarhatta meg a frakcióvezető urat” – a hvg.hu-n 2011 decemberében.
„Lázár János örülne annak, ha csak annyi lenne a vérnyomása ennyi idősen, mint most nekem” – az Origónak adott interjúban.
„Egyszer valamikor berepült a parlamentbe Rapcsák András esernyőjén, mint a csudálatos Mary Poppins, és az utóbbi egy évben eléggé próbára teszi a képességeit az a feladattömeg, amit a nálánál jóval nagyobb szellemi kapacitású miniszterelnök kiszignált rá” – az Origónak 2015 júliusában.
„Lázár János tehetséges ember, de ha annyira szereti Budapestet, amennyire hangsúlyozza, inkább arra kérem, gondoskodjon róla, hogy fontos fővárosi fejlesztések ne heverjenek hetekig-hónapokig az általa vezetett minisztérium asztalán.  Ha ebben meg tudunk egyezni, akkor barátok leszünk” – az Origónak 2015 júliusában.

Olvasson tovább: