Kereső toggle

Megszűnt a segély

Úton a munkaalapú társadalom felé

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Március 1-jétől átalakul a szociális ellátások rendszere, ami egyesek szerint azt jelenti, hogy a maradék szociális biztonság is megszűnik. A lakásfenntartási, az adósságkezelési támogatás, a méltányossági ápolási díj vagy a közgyógyellátás folyósítása ezentúl az adott önkormányzattól függ. Az átalakítást az eddigi rendszer átláthatatlanságával indokolják, és azzal, hogy rosszul célozta meg a legrászorultabbakat.

Március 1-jétől átalakul a szociális ellátórendszer, s ennek megfelelően a települési önkormányzatoknak új rendeleteket kellett kidolgozniuk. Eddig a szociális ellátások egy részéhez az önkormányzatokon keresztül lehetett hozzáférni, s a főbb támogatásokat egységes feltételek mentén biztosította a törvény minden településen – központi pluszforrások hozzárendelésével. Ezentúl mind az önkormányzati feladat-ellátási kötelezettség, mind az ehhez rendelt források megszűnnek: egyes támogatási formák a járási kormányhivatalokhoz kerülnek majd, a többi ellátás sorsáról pedig a települési önkormányzatok saját hatáskörükben döntenek.

Ezt nevezte Ferge Zsuzsa szociológus a szociális jog, illetve biztonság megszüntetésének. Czibere Károly, az EMMI szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára nemrég úgy nyilatkozott: a kevés adóbevétellel bíró önkormányzatok egy 30-35 milliárdos központi alapból lehívhatnak forrásokat a szociális ellátások működtetéséhez. Szavaiból kiderült: a 3177 településből 2916 önkormányzat számít önerőhiányosnak. Bár korábban 48 milliárdos keretet emlegettek, Czibere szerint az összes ráfordítás nem csökken.
Az állam által továbbra is biztosított ellátások, amelyek ezentúl a járási hivataloknál igényelhetők, a következők: az aktív korúak ellátása (foglalkoztatást helyettesítő támogatás, azaz FHT, valamint a rendszeres szociális segély), továbbá a közgyógyellátás, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, az időskorúak járadéka és az ápolási díj. Más ellátásokról, jogosultsági feltételeiről – lakhatási támogatás, adósságkezelési hozzájárulás, méltányossági ápolási vagy közgyógyellátási támogatás, szociális temetés stb. – ezentúl az önkormányzatok saját hatáskörükben, lehetőségeikhez mérten döntenek, s azokat egy címszó alatt, úgynevezett települési támogatások formájában adják, ha adják.
Azt, hogy az állam az aktív korúak ellátására mennyit biztosít idén, nem sikerült kiderítenünk, csak annyit, hogy az önkormányzatok ennek 10-20 százalékát eddig önerőből állták. A nem foglalkoztatottak március 1-jéig az FHT-t (22 800 forint/hó) kapják, illetve a rendszeres szociális segélyt (25 000 forint/hó). Ezek összegei és jogosultsági feltételei nem változnak, de a rendszeres szociális segélyt felváltja az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti díj. A védett korhatár viszont megszűnik, így a maximum 5 évvel a nyugdíj előtt állók már nem lesznek jogosultak a segélyre, legfeljebb az FHT-re. „A hatvanéveseket újból visszarángatják a közmunkába – ennek pénzügyi haszna nem sok van, ez nem több, mint a foglalkoztatási statisztikák kozmetikázása Brüsszel felé” – vélekedett kérdésünkre Csonka József, a Közmunkás Mozgalom a Jövőért szóvivője. Szerinte egyre könnyebb kiesni mind a szociális, mind a foglalkoztatási rendszerből, elég hozzá az is, ha a gyerek nem jár a kötelező óvodába, s a felfüggesztés időszakát is az önkormányzat határozza meg.
Csonka szerint a kormányzati filozófia az, hogy a (köz)munkalapú társadalom nem feltételezi az állami szociális gondoskodást. Olyan ellátásokat szüntettek meg központilag, amelyek a mindennapi életfeltételekhez tartoznak: „közgyógy”, lakhatás, ápolás, adósságkezelés. A kormány újabb adók kivetését, illetve az iparűzési adóbevétel egy részének felhasználását javasolja, de az önkormányzati források nehezen bővíthetők. Czibere Károly a Magyar Hírlapnak elmondta: a költségvetési forrásból nem részesülő 261 településen az ellátás az iparűzési adónak csupán egy-két százalékát fogja érinteni. Közéjük tartoznak a budapesti önkormányzatok, amelyek évente nagyjából százmilliárd forintnyi iparűzési adót szednek be. Szociális támogatási rendszerükre az elmúlt év első 11 hónapjában 99-100 millió forint ment ki – tette hozzá.
Az államtitkár állításával szemben csak a XIII. kerületi önkormányzat tavaly 396 millió forintot áldozott önerőből erre a célra. Idén pedig a kieső központi források miatt 40 százalékkal többet költ a kerület szociális támogatásokra, mint tavaly. A szegénység ugyanis nem korlátozódik a munkanélküliekre – tudtuk meg Karácsonyi Magdolnától, a XIII. kerületi önkormányzat Szociális és Köznevelési Osztályának vezetőjétől. Úgy tűnik, lehetőségeihez mérten a legtöbb önkormányzat igyekszik továbbra is biztosítani az eddigi ellátásokat, de a többletteher a nagyon hátrányos helyzetű települések esetében nyilván jóval magasabb lesz. Az ötszáz lakosú, Csongrád megyei Nagylak polgármestere, Gyarmati András lapunkat úgy tájékoztatta: eddig 350 ezer forintos önerőt tudtak biztosítani a szociális kiadásaikhoz, ami nem növekszik, viszont idén 3,9 millió forinttal kalkulálnak a központi keret lehívása révén. Ez nemigen éri el az eddigi összkiadásokat, de a százötven rászorulónak elosztott keret mindig is szűkös volt. Szerinte csak az év folyamán fog kiderülni, hogy az új rendszer hogyan tud működni.
Ferge Zsuzsa szociológus úgy látja, nagyon szét vannak forgácsolva a kiadási tételek, nehéz őket követni. Szerinte a közmunka-lehetőségek növelése biztosan nem tudja kiváltani a segélyelvonásokat, hiszen a közmunkabér összege eleve jóval több, mint a segélyé, tehát jóval kevesebb ember fog közmunkát kapni, mint amennyi kiesik a segélyezettek köréből. További probléma, hogy nem látni törvényi garanciát arra, hogy az önkormányzatok a szociális ellátásokat milyen módon szabályozhatják. Úgy tűnik, mindenkit a közmunkába terelnének, de egyrészt nincs elég közmunka-lehetőség, másrészt hosszú távon és tömegméretekben ez egy zsákutcás megoldás.

Szociális és közfoglalkoztatási kiadások 2015-ben

A költségvetési törvény 30 milliárd forintot biztosít a kellő helyi adóbevétellel nem rendelkező települések segélyezési feladatainak ellátására, amelyet az önkormányzatok havi részletekben kapnak meg – tájékoztatta lapunkat a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Emberi Erőforrás Minisztériuma. A támogatásban azok a települések részesülnek, ahol az egy lakosra jutó adóerő-képesség legfeljebb 32 000 forint. Ezt a forrást az önkormányzatok valamennyi szociális feladatuk (pl. közfoglalkoztatás, szociális étkeztetés, települési támogatás nyújtása) finanszírozására is felhasználhatják. A havi támogatás folyósítása automatikus, külön igénylést nem kell benyújtaniuk. Tekintettel arra, hogy a 32 000 Ft alatti adóerő-képességű települések között is az adóerő-képesség szerint sávosan kerül elosztásra a forrás, a legrosszabb adóerő-képességű (18 000 Ft-ot meg nem haladó egy főre jutó adóerő-képesség) önkormányzatok részesülnek a legtöbb támogatásban. Tehát a finanszírozási rendszer azokat a településeket segíti leginkább, amelyeknek nincs más lehetősége a szükséges források előteremtésére.
Ezen kívül azoknak az önkormányzatoknak, amelyek a rászorulók ellátását nem tudják megfelelően biztosítani, a költségvetési törvény értelmében lehetőségük lesz rendkívüli támogatást igényelni a Belügyminisztériumtól. A járások és az önkormányzatok részére összesen 88 milliárd forint összegű előirányzat áll rendelkezésre a pénzbeli szociális ellátások (többek között az FHT és a rendszeres szociális segély) folyósításához, illetve önkormányzati részről azok kiegészítéséhez.
Ami a közfoglalkoztatást illeti, 2015-ben 270 milliárd forint áll rendelkezésre a Start munkaprogramra. A Start munkaprogram célja az elsődleges munkaerőpiacról kiszorultak, különösen a munkaerőpiacon hátrányban lévők, az FHT-ben részesülők, az alacsony iskolai végzettségűek, az álláskereséssel összefüggésben egyéb ellátásra nem jogosult álláskeresők, valamint a tartósan munka nélkül lévők (kiemelten a megváltozott munkaképességűek, a hajléktalanok, a romák) foglalkoztatásának és foglalkoztathatóságának növelése. 2015-ben mintegy 45 milliárd forinttal több forrás áll rendelkezésre a közmunkaprogramra, mint amennyi elköltésre került 2014-ben.Ez több tízezer fővel növeli a 2014-es 200 ezer fős átlagos éves foglalkoztatotti számot a programban.

Olvasson tovább: