Kereső toggle

Könyvégetéssel tiltakoznának a kiadók

Ledózerolja az állam a tankönyvpiacot

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Hoffmann Rózsa a távozása előtt tett még egy agresszív lépést tankönyvfronton: az állami iskolák minden évfolyamában csak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) által megrostált tankönyvjegyzékből választhatnak a pedagógusok. Az eljárás sérti a pedagógusok szabad tankönyvválasztási jogát, és nem feltétlenül az olcsóbb, különösen nem a jobb szakmai minőségű kiadványoknak kedvez, így az egyik legnépszerűbb kiadó, a Mozaik kiszorítását is eredményezi. Az iskoláknak két hét alatt, szinte „vaktában” kell a tankönyvrendeléseket összeállítaniuk.

Függetlenül attól, hogy Hoffmann Rózsa elmondása szerint már két hónapja jelezte Balog Zoltán miniszternek, hogy bizonytalan saját, oktatásirányításra való alkalmasságát illetően, ez nem akadályozta meg őt abban, hogy távozása előtt még nekiálljon rohamtempóban levezényelni az idei tankönyvrendelést. A kerettantervi csúszások miatt idén április 9-én jelentette meg az Oktatási Hivatal (OH) a hivatalos tankönyvjegyzéket, amelynek alapján az iskoláknak április 30-áig le kell adniuk a rendeléseiket a KELLO-nak (az állami könyvtárellátó intézménynek), de a határidő sokak szerint az ezzel járó adminisztrációs terhek miatt is irreális.

A tankönyvkiadás államosításáról szóló törvény decemberi elfogadása és januári hatályba lépése után, nem sokkal a választások előtt az állam megvásárolta az Apáczai és a Nemzedékek Tudása tankönyvkiadókat, melyeket az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettel (OFI) együtt a tankönyvfejlesztés műhelyeiként képzel el a jövőben. A legnagyobb felháborodást most az váltotta ki, hogy az állami fenntartású iskolák pedagógusai minden évfolyamon a KLIK által javasolt listából kénytelenek tankönyveket kiválasztani. Ez a hivatalos OH-jegyzék alaposan megrostált változata, amely a bevált tankönyvcsaládok jó részét száműzte, viszont tartalmazza az OFI olcsó és botrányos színvonalúnak mondott kísérleti tankönyveit és a szakmai szervezetek (Magyartanárok Egyesülete, Történelemtanárok Egylete) által erősen kifogásolt műveket is, például az Apáczai háziszerzője, Bánhegyi Ferenc elhíresült történelemtankönyvei is.

Közel 70 kiadóból még 10 sem maradt a KLIK-listán, ahol tarol a két államosított kiadó, a legnagyobb vesztes viszont az egyik legnépszerűbbnek számító Mozaik, amelynek közel 350 kiadványa még fenn van ugyan az OH-listán, ám ezek alig egytizedét hagyta meg a KLIK. „Egyszerű a képlet: ha nem az állami fenntartó listájáról választanak az állami iskolák, akkor a KLIK eleve nem hagyja jóvá a rendelést” – mondta el lapunknak a Mozaik ügyvezető igazgatója, Reményfy Tamás. Így a többi, hivatalos jegyzéken szereplő kötetet legfeljebb az alapítványi és egyházi iskolák választhatják, melyek 280 ezer diákot oktatnak az 1,2 millióból.

A KLIK-lista egyrészt azért nagyon problémás, mert szembemegy a pedagógusok köznevelési törvényben garantált szabad tankönyvválasztási jogával, mégpedig hivatkozva a tankönyvellátásról szóló törvényre, mely szerint az iskolai tankönyvrendelést „a fenntartó egyetértésével” az iskola igazgatójának kell elkészítenie. Másrészt a KLIK-lista nemcsak a felmenő rendszerben bevezetett, új NAT-osokra, azaz az 1., 2., 5., 6., 9., 10. évfolyamokra, hanem minden évfolyamra vonatkozik, miáltal a tankönyvcsaládokra épülő, több éves oktatási programok folyamatossága is megtörik.

„Felmérhetetlen károkat okoz, ha a történelem oktatásában ismét teret kap a politikai és ideológiai irányítás. Szükségesnek tartjuk a szakmai eredmények, szempontok elsődleges figyelembe vételét a tankönyvek megírásánál; valamint elengedhetetlennek tartjuk az esélyegyenlőség megvalósítását a tankönyvek kiválasztásánál. Fentiek alapján javasoljuk a tankönyvlista visszavonását, és a szakmai szervezetek vezetőivel való érdemi tárgyalásokat a kérdésről” – olvasható abban a petícióban, melyet történészek és társadalomtudósok – köztük Miklósi László, Ormos Mária, Szvák Gyula és Ungváry Krisztián – fogalmaztak meg a javasolt tankönyvlista ellen.

Hírértéke annak volna, ha a szakmai tiltakozásoknak valamilyen kormányzati foganatja lenne, de ilyen veszély most sincs. A szűkített tankönyvválasztékkal kapcsolatban Hoffmann Rózsa sajtótájékoztatón hangoztatta: „kevesebb, de garantáltan jó minőségű könyvekből tudnak választani az iskolák, és jóval olcsóbbak lesznek a kiadványok”. Szerinte az állami ráfordítás nem lesz kisebb, azaz nem ezen spórolnak. Viszont a családok terhei számottevően csökkenni fognak, méghozzá a felmenő rendszerben, azaz egyelőre csak az első és második osztályokban bevezetett „ingyenes és tartós” kölcsöntankönyvek révén. Hegedűs István miniszteri biztos szerint a tankönyvpiac államosítása révén a könyvek ára közelít a tényleges előállítási költséghez. Hozzátette: az eddigi kiadók is kaptak működési engedélyt, a könyveik rákerültek a tankönyvjegyzékre. Megjegyzendő, az akkreditációjuk ugyan 5 évre szól, de a minisztériumi tankönyvkiválasztás rendszere miatt könnyen lerövidülhet ez az élettartam.

A Mozaik ügyvezetője kérdésünkre megerősítette: az olcsó tankönyvek nem feltétlenül jelentenek jó könyveket, szakmailag súlyosan kifogásolható a KLIK-lista. Ráadásul nem garantált az alacsonyabb ár sem, mivel az eddigi árkorlát és a verseny eleve leszorította az árakat. Nem az a legnagyobb probléma, hogy szűkül a tankönyvjegyzék, hanem maga a választék. A kiadók tisztességes, szakmai alapú versenyt vártak volna, ehelyett különböző próbálkozások után durván voluntarista eszközökhöz nyúlt a kormány. Ráadásul a tankönyvekre évi közel 7 milliárd forintot áldozó szülők is képtelen helyzetbe kerülnek, ha kötelesek megvenni olyan könyveket, melyekkel a pedagógus vagy az iskola szakmailag nem ért egyet. Arról nem beszélve, hogy az iskolákban jelenleg több milliárd forint értékű tartós tankönyvi állomány van, melynek jelentős részét amiatt kell majd kidobni, mert pótlásként már nem lehet ezekből rendelni, hiszen nincsenek a „javasolt listában”.

Reményfy Tamás szerint a listázás a Mozaiknak milliárdos nagyságrendű veszteséget jelent, és a kiadó él az uniós szintű jogorvoslati lehetőségekkel, így a jóvátétel érdekében a Strasbourgi Bírósághoz fordulnak. „Nem húzzuk le a rolót, mivel több lábon állunk, de rendkívül sajnáljuk, hogy például egyik legkorszerűbb fejlesztésünkről, a digitális tananyagainkról külföldi partnerekkel tárgyalunk, hogy európai és ázsiai országokban alkalmazhassák azokat, de itthon nem fognak kelleni. Ezek óriási segítséget jelentettek az oktatásban” – mondja az ügyvezető, hozzátéve, hogy komoly magyar szellemi termékek negligálásáról van szó. Ezért több kiadóval együtt gondolkodtak azon is, hogy könyvégető akciókkal hívják fel a figyelmet a nagyfokú értékrombolásra, hiszen több évtizedes pedagógiai műhelymunkák mennek tönkre az inkorrekt állami beavatkozás következtében. A Mozaiknak kezdettől az volt a célja, hogy a gyerekek számára érthető, színvonalas kiadványokat adjon ki, ezt igazolják a különböző nívódíjai is. Reményfy Tamás szerint érdemes lett volna a piac átalakításakor külföldi gyakorlatokat is figyelembe venni, az osztrákoknál például a tankönyvek magas szakmai színvonalúak, ingyenesek, és a gyerekek megtarthatják őket.

Olvasson tovább: