Kereső toggle

Csak egy erős néppárt ad védelmet a Jobbikkal szemben

– mondja Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A második Orbán-kormány első időszaka viharosan telt a nemzetközi porondon. Sikerült konszolidálni a viszonyt az uniós szervekkel, az úgynevezett európai partnereinkkel?

– Magyarország merőben más gazdaságpolitikát választott, mint az európai országok zöme, ugyanis mi nem túlélni akartuk a válságot, hanem a válságra olyan lehetőségként tekintettünk, ami után – ha elvégezzük a szükséges gyors és bátor változtatásokat – erősebbek lehetünk, mint korábban. Ennek a gazdaságpolitikának az eredményei mára világosak, tavaly bekövetkezett a növekedési fordulat, az államadósságot csökkenő pályára állítottuk, Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, foglalkoztatási rekordot döntöttünk, így a korábbi európai támadások is abbamaradtak.

Hogyan látja a helyünket ma a világgazdaságban? Valóban versenyképesek vagyunk?

– Magyarország versenyképessége az elmúlt négy évben jelentősen növekedett. 2012-ben például háromszorosára nőtt a hazánkba beáramló tőke mennyisége. Ha a közép-európai összehasonlítást nézzük, akkor a GDP 80 százalékának megfelelő külföldi működőtőke-arányával Magyarország listavezető. Ezen adatok bizonyítják, hogy egyre versenyképesebb ország vagyunk. A német gazdasággal továbbra is nagyon szorosan fonódik össze a magyar ipar, és ez egy jó hír. Közben pedig az amerikai vállalatok beruházásai meghaladták a 9 milliárd dollárnyi értéket...

Ezek új beruházások, vagy a régi vállalatok fejlesztenek?

– A beruházások jelentős része már Magyarországon működő vállalatok kapacitásainak bővítése, ami azért biztató, mert ez mutatja, hogy az itt működő cégek elégedettek. Emellett egyre több zöldmezős beruházás érkezik. Azt látjuk, hogy a kedvező magyar befektetői, beruházói környezet, a politikai és társadalmi stabilitás, az alacsony adók, valamint a felsőoktatási és a képzési rendszer átszervezése mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország vonzó befektetési célponttá váljon.

A miniszterelnök viszont gyakran utal a jó multi és a rossz multi fogalmára... Ekkora eltérések lennének a jelentkezők között?

– A kormány továbbra is stratégiai partnerségre törekszik minden olyan vállalattal, amely magyar embereket alkalmaz, becsülettel fizeti az adókat, és a magyar gazdaság fejlesztéséhez is hozzájárul.

Hogyan tudjuk követni a felgyorsult gazdasági változásokat? Sokan aggódnak, hogy nem elég gyors az ország versenyautója.

– 2010-ben, amikor megkezdtük az ország kormányzását, a szakadék szélén álltunk, a költségvetési hiány elszállt, az államadósság az egekben volt. Most, a következő négyéves kormányzati időszaknak egy tartós növekedési pályára állt gazdasággal, rendezett pénzügyekkel és rekordot döntő foglalkoztatottsági szinttel vághat neki hazánk. Ma Magyarország jóval erősebb, mint négy évvel ezelőtt volt, így felkészült az újabb kihívásokra.

Bajnai Gordon szerint előnytelen, drága és szükségtelen szerződést kötöttünk az oroszokkal Paks kapcsán. Ha ez nem így van, miért titkosak a hatástanulmányok és a szerződés záradékai? Egyébként melyek a vitathatatlan érvek a döntés helyessége mellett?

– Az elmúlt évtizedek egyik legjobb üzletét kötötte meg Magyarország akkor, amikor megállapodott Oroszországgal nukleáris ipari együttműködésünk továbbfejlesztéséről. A vonatkozó kormányközi szerződést az Országgyűlés megtárgyalta és elfogadta. Ez a fejlesztés növeli Magyarország energiabiztonságát, hozzájárul a hosszú távú rezsicsökkentés fenntartásához, és mivel a munkák 40 százalékát magyar cégek fogják végezni, munkahelyek ezreit fogja megteremteni.

Az elmúlt években nagy hangsúlyt helyeztek a keleti nyitás politikájára, miközben rendszeresen fogalmaznak meg kritikát a Nyugattal szemben. Miért gondolja, hogy ez az orientáció gyümölcsözőbb gazdasági együttműködésekkel kecsegtet a nyugatiaknál?

– A keleti nyitás sikere fontos összetevője a magyar nemzetgazdaság sikerének. A magyar gazdaság egy nyitott gazdaság, így a külpiaci pozíciók, vagyis az exportteljesítmény az egész nemzetgazdaság teljesítménye szempontjából nagyon komoly súllyal esik a latba. Az ázsiai, távol-keleti gazdaságok fejlődnek most a leggyorsabb ütemben, ezért mi is azokon a piacokon várhatjuk kivitelünk legnagyobb mértékű bővülését. Mindez persze nem azt jelenti, hogy a nyugati kapcsolatrendszerünket dobjuk sutba, hanem az a feladat, hogy külgazdasági szempontból is két lábon álljunk.

Milyen termékeink vagy szolgáltatásaink nyűgözték le keleti partnereinket?

– A magyar külgazdasági stratégia egyik fő célja az, hogy 2018-ra az exportunk egyharmada Európán kívülre irányuljon. Keleti piacokon elsősorban a biztonságos, GMO-mentes magyar élelmiszereket, borainkat, mérnöki technológiánkat, vízgazdálkodási megoldásainkat és orvostechnológiai műszereinket keresik.

Az arab világgal beindult intenzív gazdasági kapcsolatkeresés túlmutat-e az üzleti szférán? Van-e kulturális, edukációs hozadéka, következménye Magyarországra vonatkozóan?

– Az arab országok a világ egyik leggyorsabban fejlődő régióját alkotják, nyilván nem véletlen, hogy minden nyugati nagyhatalom is benevezett az arab tőkéért folyó nemzetközi versenybe. Magyarország és az arab világ közti gazdasági kapcsolatok szépen fejlődnek, kereskedelmi forgalmunkat 10 év alatt háromszorosára növeltük, amely így mára eléri a 2,5 milliárd dollárt. Elsősorban építőipari, informatikai, orvostechnológiai és élelmiszer-ipari együttműködést folytatunk. Tudjuk, hogy a stabil gazdasági partnerség alapját az emberi kapcsolatok jelentik, ezért indítottuk el a keleti nyitás ösztöndíjprogramot, melynek keretében arab hallgatók is tanulnak magyar egyetemeken.

Szóvá teszik-e hazánk nemzetközi partnerei a tárgyalások során, hogy aggódnak a Jobbik-jelenség miatt? Milyen kontextusban merül fel Európa legnagyobb szélsőjobboldali pártja?

– Mindenki tudja Magyarországon és Európában is, hogy a szélsőséges politikai erőkkel szemben a legjobb eszköz egy nagy támogatottságú, erős néppárt. Magyarországon ez adott, hiszen a Fidesz egy igazi európai jobbközép kereszténydemokrata párt, amely a keresztény értékek talaján állva tiszteletben tart és megvéd minden vallási és nemzetiségi közösséget.

Olvasson tovább: