Kereső toggle

Ilyen választás még nem volt

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egyes kispártok képviselői nem zárják ki, hogy történhettek visszaélések a képviselőjelöltek ajánlásához szükséges aláírások gyűjtésénél – azt viszont kizárják, hogy az ő szervezetük ebben érintett lenne. Egy választási szakértő szerint a milliárdokat húzó kamupártok miatt kódolva vannak a visszaélések az új rendszerben is, és hiába kérdőjeleződik meg a választás legitimitása: komolyabb következményre nem számíthatunk.

A legújabb botrányt Marek Bertram politikushallgató robbantotta ki, aki a Magyarországi Cigány Pártnál töltötte szakmai gyakorlatát a jelöltállítási kampányban. Mint elmondta, ahogy közeledett a legalább 500 hiteles aláírás leadási határideje, annál gyakrabban jelentek meg más kispártok képviselői az MCP irodájában, és ipari méretekben fénymásolták egymás ajánlóíveit. Az „okosság” állítása szerint az volt, hogy a sebtiben fénymásolt lapokról a pártok aktivistái később minden egyes rubrikát átmásoltak a saját íveikre, magyarul hamisítottak. Az „üzlet” cserealapú volt, tehát 500 aláírásért 500 aláírást lehetett kapni – bár korábban arról is szóltak hírek, hogy a „kamupártok” szívesen fizettek is az aláírásokért.

A politológushallgató rendőrségen tett feljelentése az MCP-n kívül további öt pártot érint: Jólét és Szabadság Demokrata Közösség (JESZ) , a Szili Katalin-féle Közösség a Társadalmi Igazságosságért (KTI), a Zöldek Pártja és a Szabad Választók Pártja (SZAVA).

Az érintett  szervezetek visszautasították a gyanúsítást. Az MCP például már „le is zárta” az ügyet, mondván, hogy a párt vezetői nem kezdeményezték az illegális eszközök használatát, erre nem is volt szükségük. Szerintük a támadást azért kapták, mert „sokan vannak, akik nagyon nem szeretnék, hogy a cigányoknak önálló politikai képviselete legyen”. A KTI is politikai manipulációt sejt a háttérben, szerintük a baloldali kormányváltó összefogás érdeke leginkább, hogy ők meggyengüljenek. 

 A JESZ elnöke, Makay Zsolt, lapunknak adott interjújában (lásd 14. oldal) azt mondta, amikor kiderült, hogy bizonyos – fizetett – aktivistáik több pártnak is gyűjtenének aláírásokat, megváltak tőlük. Ugyanakkor „azt lehetetlen kiszűrni, hogy a többiek között volt-e olyan, aki esetleg visszaélt a helyzetével és helytelenül járt el”.

Az egyik érintett párt neve elhallgatását kérő prominense a Heteknek szintén azt magyarázta, hogy sok „megélhetési aktivista” dolgozott a pártok körül, akiknek az érdeke az volt, hogy minél több hiteles aláírást össze tudjanak gyűjteni. Ahogy közeledett a határidő, úgy emelkedett az árfolyam: az elején egy aláírás 100 forintba került, később ez 500-ra emelkedett (500 aláírás esetén ez 50 ezer és 250 ezer forintot jelentett). Ismeretei szerint a Nyírségből romák utaztak fel Budapestre, hogy aktivistaként dolgozzanak – a maga részéről több kispártról is „el tudta képzelni”, hogy az így összegyűlt aláírásokon osztozkodtak. „Kaptunk olyan ajánlatot is, miszerint kétmillió forintért egy komplett választókörzetet  megszállítanak nekünk, vagyis ennyibe került a minimum 500 hiteles aláírás. Az illető, aki ezt kínálta, azt állította, hogy van igény a szolgáltatásaira. Nekünk nem volt erre szükségünk, de akiknek még arra sem volt emberük, hogy az egyes kerületekben megszervezzék a fizetett aktivisták munkáját, annak kecsegtető lehetett a lehetőség, hiszen az állami támogatásból bőven megtérül az ilyen befektetés” – magyarázta a politikus, megjegyezve, hogy szerinte elsősorban nem a kispártokat, hanem magát a rendszert kell hibáztatni a kialakult helyzetért.

László Róbert, a Political Capital választási szakértője szerint az új ajánlási rendszer megbukott: a visszaélések ugyanis nem a rendszer mellékhatásait, hanem annak velejét jelentik. Hozzátette: az, hogy egy állampolgár több jelöltet is támogathat, új eszközt, az ellenőrizetlenül elkölthető több százmillió forintos állami támogatás pedig újabb motivációt jelent a csalásokhoz (az Országgyűlést kívülről ostromló 14 párt összesen 3,4 milliárd forintot kasszírozhat, plusz jelöltenként egymilliót). „Ráadásul a lebukás veszélye a nullához tart”, hiszen a kampányszámlával rendelkező egyéni jelöltek egymillió forintját nem számítva, a pártok egyszerű könyvelési technikákkal tudják majd igazolni a pénz elköltését. A szakértő szerint az ajánlásra épülő jelöltállítási rendszert képtelenség megszabadítani a visszaélésektől, ezért teljesen új alapokra kellene helyezni. 

László Róbert megjegyezte: a mostani rendszer nem annyira a valódi politikai ambícióval rendelkező pártoknak kedvez, hanem sokkal inkább a kampánypénzek lenyúlására szakosodott kamupártoknak. Ugyanakkor szerinte a várhatóan összesen alig néhány százalékot elérő új pártok nem feltétlenül csak a baloldalról visznek el szavazatot, hanem a Fidesztől is – vagyis a kormánypárt is kockázatot vállalt. Várhatóan nagyarányú győzelmük miatt azonban ez elenyésző, mint ahogy annak az esélye is, hogy érdemben meg lehessen támadni a választás végeredményét.

„Ha valóban igazak ezek az állítások, akkor a történtek a személyes adattal való visszaélés, a közokirat hamisítás és a választás elleni bűncselekmény tényállását is kimerítik, ami komoly halmazati büntetést, végrehajtandó szabadságvesztést vonhat maga után.” – nyilatkozta a Heteknek Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, aki szerint nyilvánvaló volt, hogy a baloldal minden vélt vagy valós szabálytalanságot hisztériakeltésre használ fel, noha a kopogtató-cédulás rendszer jóval több alkalmat adott a visszaélésekre, mint amiről most hallani lehet: mindenki emlékezhet rá, hogy sorozatosan törték fel a postaládákat, illetve hamisították az ajánlószelvényeket.

 Felvetettük, hogy amennyiben egy helyen is megtörtént a csalás, az nem csak elviekben kérdőjelezi meg a választás legitimitását, hanem adott esetben – szoros versenynél – konkrétan a választókerületi végeredményt is eldöntheti. A fideszes politikus ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez a felvetés logikátlan, hiszen az indulás lehetősége önmagában egyetlen egy szavazatot sem jelent, a választópolgárok el tudják dönteni, hogy kit kívánnak támogatni és kit nem. Általánosságban a demokráciát erősíti, kisebb pártoknak is van esélyük indulni a a választáson. A jelenlegi rendszer ebből a szempontból biztosan demokratikusabb, mint a korábbi, ahol a 2010-ben 8 %-os országos támogatást elért LMP az egyéni választókörzetek alig több mint felében tudott csak jelöltet állítani.

Hozzátette: a jelöltállításokkal kapcsolatos jogorvoslati határidő lejárt, és szerinte az esetlegesen jogerős bűncselekményt megállapító ítéletek sem befolyásolnák visszamenőleg a választás végeredményét.

Annak kapcsán, hogy az állami támogatás miatt a kísértés jóval nagyobb a kamupártok létrehozására, mint korábban, Gulyás Gergely azt mondta, szigorú elszámolás alá esnek a kampánypénzek. Szerinte nem érdemes abból kiindulni, hogy fiktív számlákkal bármi megoldható, érdemesebb inkább megvárni az Állami Számvevőszék ellenőrzését, mivel ha valaki az állam támogatást jogellenesen használta föl akkor annak kétszeresét kell visszafizetnie.

A Fidesznek lejt a pálya

Burkoltan súlyos kritikákat fogalmaztak meg jelentésükben a magyar választások eddigi fejleményeiről az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Magyarországon tartózkodó nemzetközi választási megfigyelői. A szakértők már a választási szabályok megszületésének körülményeit is bírálták, mert számos jogszabályt, többek között új Alaptörvényt és választási szabályozást fogadtak el társadalmi egyeztetés, illetve az ellenzék bevonásával folytatott párbeszéd nélkül. A kampány hangvételét befolyásolják a teljes politikai spektrumot érintő állítólagos korrupciós esetek. Az ellenzék szerint a Fidesz egyenlőtlen feltételeket teremtett a kormányt népszerűsítő hirdetések közzététele, valamint megbízott civil társadalmi szervezetek saját kampányában való felhasználása révén. A Fidesz szerint ezek társadalmi célú, semmint politikai jellegű hirdetések. Az ellenzék szerint a Budapest területén található hirdetőtáblák legalább fele a Fideszhez közeli üzletemberek irányítása alá tartozik.  (Az EBESZ is megjegyzi, hogy civil szervezetek is részt vállalnak a kampányban, „jellemzően a politikai ellenfeleket lejárató óriásplakátokkal.” A lábjegyzetben az állami pénzeket felhasználó Civil Összefogás Fórumot említik.)
Egyes médiaszakértők komoly aggályokat fogalmaztak meg az EBESZ-misszió felé a műsorszolgáltatással és a közszolgálati Magyar Televízió függetlenségének hiányával kapcsolatban, amely megkérdőjelezi az új programok politikai pluralizmusát.  A piacvezető kereskedelmi csatornák közeli kapcsolatokat ápolnak a hatalmon lévő pártokkal vagy programkínálatuk csupán a szórakoztatás célját szolgálják, amelynek következtében a legnézettebb csatornákban korlátozottan jelennek meg a kormányt bíráló vélemények.

Olvasson tovább: