Kereső toggle

Fidesz-kormány építeni tudósbázis

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A rendszerváltás óta először nem fog megjelenni a Társadalmi riport című tanulmánykötet. A jelek szerint a független, tényfeltáró kutatásokra a jelenlegi kormányzat nem tart igényt, miközben a tetemes állami dotációk révén kialakítja saját értelmiségi holdudvarát.

 „Úgy véljük, egy végletesen megosztott, túlpolitizált országban élünk, amelyben az utóbbi évtizedben fokozatosan szűkült be a tere a tényekre alapozott politikacsinálásnak és a független társadalomkutatásnak is” – írják a TÁRKI vezetői, Kolosi Tamás és Tóth István György azzal kapcsolatban, hogy idén történik meg először, hogy nem készül el Társadalmi Riport című kiadványuk. Az említett tanulmánykötet, amely kétévenként jelent meg, szisztematikusan gyűjtött adatállományra támaszkodva adott átfogó képet a magyar társadalom állapotáról – 1990 óta rendszeresen, az illetékes minisztériumok támogatásának köszönhetően. A sorozatban közzétett elemzéseket, tényeket a közpolitikai és a tudományos életben egyaránt alapként használják. Mint a szerkesztők is utalnak rá, már az utolsó, 2012-es kötetet is csak „kalapozással”, azaz alapítványi segítséggel tudták elkészíteni, idén viszont már úgy sem.

A kutatóhelyek nemzetközi elitjébe tartozó TÁRKI, melyet 1985-ben alapított Kolosi Tamás szociológus, független magyar társadalomkutató intézetként elévülhetetlen érdemeket szerzett a társadalmi rétegződés és mobilitás, a munkaerőpiac, a jövedelmi eloszlás, a fogyasztás és életstílus vizsgálata terén. A helyzete nem egyedi, 2010 óta más kutatóműhelyek állami támogatása is megszűnt. „Lehet, hogy a TÁRKI némileg szűkíti profilját, de nem valószínű, hogy az állami megrendelések hiánya miatt bezárná kapuit, hiszen a legtöbb közvélemény-kutató céghez hasonlóan mindig is több lábon állt, számtalan uniós és egyéb nemzetközi projektben is részt vesz” – vélekedett lapunknak egy volt századvéges szakember.

Az állam vagy a pártok megrendelésére készülő politikai közvélemény-szondázásban, illetve általában a társadalomkutatásokban kevés pénz van. „A cégek a piaci megrendelések révén tartják fenn magukat, melyek főként a gazdaság és a média területét érintik. Ez, ha úgy vesszük, a politikai függetlenségüknek is biztosítéka. Csakhogy a válság miatt a piackutatás sem dübörög annyira, azok a társadalomtudományi alapkutatások viszont, amiket a TÁRKI csinált, nagyon sokba kerülnek. Jogosan gondolhatják úgy, hogy ha az állam nem kíváncsi a tényfeltáró kutatásokra, akkor ők minek erőlködjenek” – jegyezte meg a szakértő. A Társadalmi riport messze nem az egyetlen veszteség: például az 1989 óta évente megjelenő Magyarország politikai évkönyve sorozat szintén megszűnt ebben a kormányzati ciklusban – egyszerűen nem adtak rá pénzt.

Mint megtudtuk, az 1998-as választások óta minden kormányzatnak megvoltak azok a közvéleménykutató cégei, amelyeket „kiemelten kezelt”. 1998 és 2002 között a TÁRKI és a Gallup Intézet volt az, amelyikkel az akkori Orbán-kormány közbeszerzési eljárás keretében hivatalosan szerződött, de ettől függetlenül a minisztériumok más cégekkel, például a Szonda

Ipsosszal is köthettek szerződést. Az MSZP 2002–2010 közötti regnálása alatt fordult a kocka, akkor az Ipsosnak és a Mediánnak volt szerződése a MEH-hel, de a tárcák más kutatócégekkel is kapcsolatban álltak, a TÁRKI például rendszeresen szerződött az egészségügyi és szociális minisztériumokkal kutatásai elvégzésére. Új helyzetet hozott 2010, a „központosított” közbeszerzési eljárások időszaka, amikor a minisztériumok már csak azokkal az intézményekkel köthetnek szerződést, akikkel a Miniszterelnökség hivatalosan megállapodott, nevezetesen a Századvéggel és a Nézőpont Intézettel. Minden más közvéleménykutató cég kiszorult az állami megrendelések piacáról.

Az állami megrendelések értéke azonban tetemesre nőtt: a TÁRKI-val egy időben, azaz 1985-ben induló Századvég Alapítványból 2010-re kinőtt cégkonzorciummal (Századvég Politikai Iskola Alapítvány, Strategopolis Kft., Századvég Gazdaságkutató Zrt.) 2012 elején 3,1 milliárd forint keretösszegű vállalkozási szerződést kötött a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM).

A kormány honlapján olvasható szerződés tanácsadásra, közvélemény-kutatásra, tanulmánykészítésre ad megbízást a helyi és országos közpolitikai témák szinte minden szegmensére vonatkozóan, a környezetvédelemtől a szociálpolitikán át a KKV-fejlesztésig. A 2014-ig tartó kifizetések ütemtervének megfelelően az NFM a Századvégnek az első évben rövid idő alatt maradéktalanul kifizetett 1 milliárd forintot, ugyanakkor a közpénzen megrendelt tanulmányokat az NFM nem adta ki. Az NFM-mel szemben közérdekű adatok megismerése iránt indított pert a TASZ és az Eötvös Károly Intézet munkatársa, amelyet első fokon megnyertek, másodfokon elvesztettek.

A Napi Gazdaság tavaly már arról írt, hogy a 3,1 milliárdos keret időközben 4,7 milliárdra növekedett. A megrendelők között az NFM-en kívül megtalálható a Fidesz-frakció, a Magyar Fejlesztési Bank és az EMMI is. A kormányzati agytrösztnek szánt Századvég-konzorcium hihetetlen mennyiségű munkamegrendelést kapott, jelentős összegért, a lojalitása is megerősödött, holott 2010 előtt nem számított a Fidesz kifejezett háttérintézményének. Ezt jelzi, hogy a Századvég Gazdaságkutató Zrt. utóbb elhatárolódott saját munkatársától, akinek tavaly novemberben a Pénzügyi Szemlében megjelent a tanulmánya az egykulcsos adó bevezetésének 2011 óta tartó, súlyos hatásairól. Eszerint az intézkedés 444 milliárd forint kiesést okozott a költségvetésnek, aminek háromnegyede a legjobban kereső adófizetőkhöz került. A társadalom felső 1,7 milliós rétege járt csak jól, míg a többieknek legfeljebb a megszorítások jutottak, azaz a kormány a felsőosztálynak kedvezett a középső és különösen az alsó rétegek rovására.

A Századvég az állami megrendelések piacán monopolhelyzetbe került a szintén kormányközeli Nézőpont Intézet rovására is, amely 2010-től – miután a Századvégnek sikerült erősen pozícionálnia magát a kormány mellett – némileg háttérbe szorult. „A Századvéget 2010-től ideológiailag megrostálták, pedig anno Stumpf István azzal a céllal hozta létre, hogy sokféle gondolkodásmódot összefogjon benne. A társadalomtudomány mindig is egy kritikai tudományág volt, de a jelenlegi kormánynak nincs arra szüksége, hogy működjön egy olyan szakma, amely világosan kimutatja a társadalompolitikai döntéseinek a következményeit, a leszakadást” – mondta interjúalanyunk. Hozzátette: lassan ott tartunk, hogy kizárólag a nemzetközi kutatások maradnak azok, amelyek a valóságot még a leg-inkább hűen tükrözik. De a döntéshozók ezeket is kétségbe vonják, és ezt azért tehetik meg, mivel nincs sok egymástól független kutatás, ami megerősíthetné azokat. Szerinte nincs többről szó, mint hogy a kormánynak kell egy értelmiségi holdudvar, amelyet a sajátjának tekinthet, s amelyre a hatalomgyakorlás során tudományos bázisként hivatkozhat.

Olvasson tovább: