Kereső toggle

Keleti nyitás - Magyarország és az idegenek

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár valamivel több mint egy év alatt harmincnégy külföldi utat tett meg, ezek közül tizenöt alkalommal keleti országokban járt (összesen tizenegyben), ahol – egyelőre inkább kevesebb, mint több sikerrel – piacokat keresett a magyar termékek és szellemi tőke számára. Az alábbiakban sorra vesszük, hogy az egyes reménybeli partnerekkel milyen lehetőségekről tárgyalt a magyar fél, illetve hogy az adott ország – az Európai Unió, az Amnesty Inter-national és az USA Nemzetközi Vallásszabadság Bizottsága jelentései alapján – milyen emberi jogi hiányosságokkal bír.

Azerbajdzsán

Magyarország Azerbajdzsánra úgy tekint, mint az európai energiabiztonság egyik legfőbb garanciájára. A baltás gyilkos kiadatásán túl a kétoldalú kapcsolatok eddigi eredményei közé sorolható a bakui Magyarok Háza megnyitása, valamint a két ország közötti közvetlen repülőjárat megindítása. A kormány szerint a magyar cégek számára perspektivikus terület az infrastruktúra fejlesztése (így az út-, vasút- és a hídépítés), a várostervezésbe való bekapcsolódás, az energiaipari együttműködés, a közlekedési gépgyártás, a vízgazdálkodás, a gyógyszeripar és az orvostechnikai ágazatok, a mezőgazdaság területén pedig a vetőmag-, illetve élőállat-export és a technológiakivitel. A két fél tárgyalt a turizmusban és a bankszektorban rejlő együttműködési lehetőségekről is.

Az EU szerint az ellenzék erőszakos elnyomása visszaesést jelentett az azeri demokratizálódás terén. A szólásszabadság és a gyülekezési szabadság helyzete romlott, gyakoribb a független újságírókkal szemben elkövetett zaklatás és erőszak. A kormány továbbra is bebörtönzi azokat, akik kritizálják politikáját, gyakran számolnak be kínzásokról, főként rendőrségi őrizet alatt. A nem engedélyezett tüntetésekért – amelyeket gyakran erőszakkal oszlatnak szét – három év börtön és tízezer dollár büntetés jár. Annak ellenére, hogy a kormány azt hirdeti, hogy toleráns, az azerbajdzsáni vallásszabadság helyzete egyre romlik. Vallási szervezeteket zárnak be, a hitüket gyakorlókra gyakran szabnak ki pénzbírságot, amelyek mértéke egyre nő. A regisztrált vallási csoportok tevékenységét is szigorúan szabályozzák.

Egyesült Arab Emírségek

Magyarország első számú külkereskedelmi partnere az arab országok sorában. Áprilisban a két ország aláírta első államközi szerződését, amely a kettős adóztatás elkerüléséről szól. A Wizz Air pedig októberben közvetlen járatot indít Budapest és Dubaj között. A magyar fél reményei szerint lehetőség nyílik majd mezőgazdasági technológiák és élelmiszerek exportjára, energiaipari, információs és kommunikációs együttműködésre, az idegenforgalom erősítésére, továbbá a magyar vízgazdálkodási, egészségügyi és mérnöki tudás kihasználására. Az év második felében pedig magyar kereskedőház nyílik Abu-Dzabiban.

Az emírségekben több mint kilencven, a kormányt kritizáló személyt tartóztattak le és tartanak fogva vád vagy bírósági ítélet nélkül. Növekedett a véleménynyilvánítás szabadságának, valamint az egyesülési és gyülekezési jognak a korlátozása. A nők hátrányos megkülönböztetésben részesülnek. Az EU is figyelemmel kíséri a civil társadalmat érintő fejleményeket az emírségekben.

Egyiptom

Szijjártó Péter nemrégiben adta át a hatvan százalékban magyar, negyven százalékban egyiptomi tulajdonban lévő DispoAmecor gyár újabb gyáregységét. Az infúziós és transzfúziós orvostechnikai szerelékeket előállító üzem nyolcvan új munkahelyet teremt.

Papíron Egyiptom a korábbinál jobban védi a vallás- és lelkiismereti szabadságot, ugyanakkor a hatalom továbbra is bátorítja ezeknek az alapjogoknak a szisztematikus, folyamatos és kirívó megsértését. Sok esetben a kormány egyáltalán nem, vagy elkésve lép fel a kisebbségek védelmében. Az egyiptomi bíróságokon továbbra is ítélnek el embereket a muszlim hit rágalmazása miatt. A kopt keresztényeknek csak különleges – és szinte egyáltalán nem beszerezhető – hatósági engedélyek birtokában engedik meg, hogy templomokat építsenek vagy újítsanak fel. Rendszeresen érik őket fizikai támadások muzulmánok részéről.

Jordánia

Több együttműködési megállapodást is aláírt a két ország: így például gazdasági vegyes bizottság létrehozásáról, oktatási és képzési együttműködésről – például a nukleáris energia területén – és egy egyetemi ösztöndíjprogramról. Ezen kívül a vízgazdálkodás és az egészségügy területén kínált együttműködést a magyar fél, de szóba került a gépgyártás, a mezőgazdaság, a turisztika és a pénzügyi szolgáltatások fontossága is.

A 2011-es tüntetések nyomán politikai reformok születtek: létrehozták az alkotmánybíróságot, a választásokat felügyelő független bizottságot, törvénybe foglalták a kínzás tilalmát és engedményeket hoztak a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadsága tekintetében. A média feletti ellenőrzés azonban továbbra is erős, jelentős a nők elleni erőszak és a korrupció.

Katar

A világ harmadik legnagyobb földgázkészletével rendelkező Katar a cseppfolyósított földgáz első számú exportőre. Magyarország célja, hogy részesüljön a katari gázból – ennek keretét a két ország közötti energiaügyi együttműködési szándéknyilatkozat jelentheti.

A véleménynyilvánítás szabadságát erősen korlátozzák, bevett gyakorlat a kínzások alkalmazása, a nők megkülönböztetése és az ellenük zajló erőszak is.

Kuvait

A Nemzeti Innovációs Hivatal és a kuvaiti National Technology Enterprises Company megállapodást írt alá, amely lehetővé teszi, hogy a technológiákban, innovációban élen járó magyar cégek bekapcsolódhassanak a fejlesztési projektekbe. Ezen kívül a magyar kormány beruházási lehetőséget kínál a kuvaiti üzletembereknek az autóiparban, valamint az olaj- és gázszektorban. Ugyanakkor a Mol is részt venne a kuvaiti olaj és földgáz kiaknázásában, hazai építőipari vállalatok pedig az ottani városfejlesztésben és infrastruktúra-fejlesztésben vállalnának szerepet a magyar fél szerint. A kuvaitiak figyelmét Szijjártó a magyar egészségügyi tapasztalatokra és termálvizeinkre is felhívta, továbbá eladásra ajánlott fel tizenegy kastélyt. És hangsúlyozta: Magyarország biztonságos beruházási környezet, igen alacsonyak az adók, kevés a bürokratikus akadály, és az ország politikailag igen stabil, ami „szokatlan dolog Európában”.

A békés tüntetők ellen erőszakot alkalmaz a rendőrség. A nőket továbbra is diszkriminálják mind a jogszabályokban, mind a gyakorlatban. A bevándorló munkásokat munkaadóik hátrányosan megkülönböztetik, gyakran erőszakot alkalmaznak velük szemben.

Libanon

A két ország képviselői aláírtak egy gazdasági és műszaki együttműködési megállapodás-tervezetet, valamint egy oktatási és tudományos munkatervet a 2013–2015 közötti időszakra. Ezen kívül a magyar kormány száz állami ösztöndíjat ajánlott fel libanoni diákoknak.

Jelentések érkeznek kínzásokról, a letartóztatottak megalázásáról, és a civilekkel szemben rendszerint eljárnak katonai bíróságok. A hatóságok továbbra is alkalmazzák az önkényes őrizetbe vétel eszközét. Eljárás indult olyan jogvédők ellen, akik kínzásokról számoltak be.

Oroszország

Kórházat építhetnek és infrastruktúrát fejleszthetnek magyar cégek Leningrád megyében, egy magyar vállalat pedig szállodát épít a Szocsi Téli Olimpiai Játékok előkészítéseként. Továbbá megkezdődött a magyar agrárpiac felmérése az Oroszországba irányuló export növelése érdekében. Szijjártó Péter szerint orosz kereslet van a magyar szarvasmarha, búza, kukorica, zöldség és gyümölcs iránt, emellett nyitottak többek között a magyar nanotechnológia termékeire. Megnyílt a moszkvai magyar kereskedőház, amely piackutatással, valamint állampapírok és vállalati értékpapírok kereskedelmével is foglalkozni fog, emellett magyar vállalatok számára keres orosz üzleti partnereket. Az orosz fél jelezte: készen áll arra, hogy részt vegyen a paksi atomerőmű modernizációjában.

Az orosz kormány a törvényhozás útján növelte az állami beavatkozás lehetőségét a tiltakozásokon, tüntetéseken résztvevőkkel szemben. Nőtt a politikai perek száma. Az Észak-Kaukázusban alkalmazott katonai manőverek sértették az emberi jogokat. A Moszkvai Patriarchátust és az Orosz Ortodox Egyházat államilag előnyben részesítik, és nő az intolerancia az orosz kultúrától „idegen” közösségekkel szemben. A kormány képtelen fellépni a xenophóbiával szemben – beleértve az antiszemitizmust is –, ami halálos kimenetelű gyűlölet-bűncselekményekhez vezet.

Tunézia

Magyarország a műtrágyagyártáshoz szükséges foszfátot importálná Tunéziából, amiért cserébe feldolgozott élelmiszer-ipari termékeket, elsősorban lisztet exportálna. Magyarország segítséget nyújtana a vízgazdálkodás, a vasútfejlesztés területén, valamint felsőoktatási ösztöndíj-csereprogram indulhat, amelynek keretében magyar egyetemek tunéziai fiatalokat fogadnának, akiket leginkább a bányamérnöki képzés érdekel. Ezen kívül felmerült egy közvetlen repülőjárat megindítása Magyarország és Tunézia között.

A véleménynyilvánítás szabadságát tovább kurtították, jelentések érkeztek rendőrség által elkövetett kínzásokról, visszaélésekről. A nők továbbra is hátrányos megkülönböztetésnek vannak kitéve.

Vietnam

Magyar vállalat kezdheti meg a kommunista ország népesség-nyilvántartási rendszerének felépítését, egy másik magyar cég pedig egy víztisztító rendszert alakíthat ki. Tervben volt, de egyelőre jegelték egy onkológiai kórház felépítésének tervét. Szó volt arról is, hogy a vietnami egészségügyi rendszer felépítése mind finanszírozási oldalról, mind informatikailag és technológiailag magyar minta alapján történhet. A magyar fél egy egészségügyi oktatóközpont létrehozását tervezi Vietnamban, és megnyílhat a kapu a gyógyszerforgalmazás, valamint az orvos- és nővérképzés területén való együttműködés előtt is. A két ország bővítené atomenergetikai együttműködését is, tizenkét magyarországi élelmiszer-feldolgozó cég pedig rákerült azoknak a külföldi vállalatoknak a listájára, amelyektől sertéshúst és feldolgozott sertéshústermékeket importálnak a vietnamiak.

Korlátozzák a véleménynyilvánítás és a média szabadságát, valamint az egyesülési és gyülekezési jogot. Problémás a gyermekek, munkavállalók és fogyatékossággal élők jogainak érvényesítése. Eltérő véleményüket kifejező embereket (köztük bloggereket és dalszövegírókat) is bebörtönöztek a nemzetbiztonságra vonatkozó, koholt vádak alapján. Mások vallási tevékenységük, vagy a vallásszabadság melletti kiállásuk miatt jutottak erre a sorsra, a kommunista kormány külön vallásrendőrséget tart fenn. 

(Közreműködött: Tömösi Ramóna)

Olvasson tovább: