Kereső toggle

Láthatatlan szavazók, hűséges közmédia

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Amikor egy ország hirtelen „előhúz” olyan választópolgárokat, akiknek a személyét valamilyen okból titokban kell tartani, azok érdekes módon mindig a hatalmon lévőkre szavaznak – mondta a Heteknek Tóth Zoltán választási szakértő, aki szerint a héten elfogadott választási eljárásról szóló törvényben nincsenek megfelelő garanciák a csalás lehetőségével szemben.

Az ellenzék már előre választási csalást vagy legalábbis annak esélyét kiáltja a választási eljárásról szóló törvény napokban elfogadott szabályai miatt. Különösen azt sérelmezik, hogy még a pártok számára sem lesz nyilvános a határon túli magyarok választási névjegyzéke, sőt, a határon túlról szavazók számát sem lehet majd tudni. Megalapozottnak tartja ezeket a félelmeket?

– A garanciák hiánya miatt ez a félelem megalapozott.

A nemzetközi választási megfigyelői tapasztalatok alapján minden esetben, amikor egy ország hirtelen „előhúz” olyan választópolgárokat, akiknek a személyét titokban kell tartani, azok érdekes módon mindig a hatalmon lévőkre szavaznak. Belorussziában, illetve Oroszországban is él az a gyakorlat, amely szerint a zárt katonai körzetben szavazókat titkosítják. Ezekből a körzetekből milliós nagyságrendben érkeznek a regnáló hatalmat erősítő szavazatok. Az ilyen külföldi tapasztalatok mellett nem lehet szó nélkül elmenni.

Ugyanakkor az is reális érvelés, hogy a határon túli szavazók védelmét szolgálja a titkosítás, nem?

– 2002 márciusában, az előző Fidesz-kormány idején hazánk is csatlakozott ahhoz az Európai Állampolgársági Egyezményhez, amely szerint egy adott állam joggal határozhat úgy, hogy a honi állampolgársággal nem összeférhető az önkéntesen megszerezhető második állampolgárság. Ez akkor is így van, ha a nemzetpolitika jegyében a jelenlegi kormányképviselők mást mondanak.

A kormány azt is mondja, hogy a Nemzeti Választási Bizottság tagjai beletekinthetnek majd a határon túliak választási névjegyzékébe.

– Az lenne a normális, ha minden jelöltet indító párt és független jelölt megtehetné ezt. Ezzel szemben még a független magyar bíróság sem tekinthet majd bele. Ez teljességgel elfogadhatatlan.

Az aggályokat növeli a határon túliak levélben történő szavazása. Erre van nemzetközi példa?

– Van ilyen gyakorlat a világban, többnyire problémamentesen működik, de voltak olyan esetek, amikor komoly csalásokat követtek el a levélben való szavazás során. 2005-ben például a brit parlamenti választásokon mindkét nagy párt érintettnek bizonyult: „megkímélték” a postát a kézbesítés jelentette munkától, és maguk töltötték ki a szavazólapokat, természetesen saját pártjukra. A levélben történő szavazás nem az ördögtől való, de tisztességes garanciális szabályokra lenne szükség ennek kapcsán. Az eljárási törvényben azonban semmit nem olvasunk ezekről.

Nem teljesen világos, hogy mi lehet a Fidesz célja a kampányhirdetések korlátozásával, illetve a kampánycsend eltörlésével. A kritikák szerint az, hogy az országos listát állító pártok egyenlő arányban, összesen tíz órában jelenhetnek meg a közmédiában, miközben a listát nem állító kispártok sehogy, sérti az esélyegyenlőséget. A kereskedelmi médiumokban viszont ingyen hirdethetnének a kicsik is, ami egyes vélemények szerint azt jelentheti, hogy a Fidesz által létrehozott fantompártok majd a kormánypártokhoz lojális csatornákon ingyen szidhatják az ellenzéket.

– A legnagyobb ellentmondás az, hogy úgy „buherálták meg” a kampány kereteit, hogy nincsenek még meg az új kampányfinanszírozási szabályok. Ez szakmaiatlan megközelítés, ilyet csak politikusok tudnak elkövetni, mégpedig hatalomban lévő politikusok. Ami az esélyegyenlőséget illeti, tessék megnézni, mi történt Oroszországban. A szavazás napján az állami televízió közvetítette, hogy Putyin elnök úr tengeralattjárót avat, kitüntetéseket ad át egyházi méltóságoknak, illetve ünnepi ebéden köszönti a választásokra érkező nemzetközi megfigyelőket. Mindez természetesen nem minősült politikai reklámnak. Kíváncsi leszek, hogy a kampánycsend eltörlése után ezúttal milyen műsorokat fog sugározni a magyar közmédia a választás napján.

Mi a helyzet a fantompártokkal?

– Ez szerintem nem a média szempontjából érdekes kérdés, hanem a szavazatmegosztások miatt. Miután 500 aláírás is elég lesz egy jelölt elindításához, kiváló lehetőség kínálkozik arra, hogy „független” jelöltek erősítésével a Fidesz megossza az ellenzékiek – egyébként sem egységes – táborát, illetve a bizonytalanokat. Egyébként több mint érdekes, hogy a szakértői észrevétel ellenére a mostani törvénybe nem került bele az a kitétel – amely az előzőben szerepelt –, miszerint a szabályozás célja a választás tisztaságának megőrzése és a csalások megakadályozása.

Olvasson tovább: