Kereső toggle

Nagyot hasít a Fidesz a „kádári trükkel”

Éljünk jobban, mint négy éve!

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A hazai politikai életben soha nem látott sikert hozott a Fidesz számára a rezsicsökkentés programja: a párt egy hónap alatt 500 ezer új választót nyert meg magának. Az új szimpatizáns tábort nem érdeklik a demokráciadeficittel kapcsolatos aggodalmak, sőt, még a rezsicsökkentés mértéke sem – a lényeg az üzenet, miszerint a politikusok végre nem elvesznek tőlük, hanem adnak nekik.

Továbbra sem lehet tudni, hogy pontosan mire alapozza a Fidesz azokat az állításokat, melyek szerint Magyarországon a legmagasabbak a rezsiköltségek Európában, illetve a „gátlástalan vállalatok” 1995-től ezermilliárdos extraprofitra tettek szert a magyar lakosság kontójára. Mint ahogy az sem egyértelmű, hogy kitől kell megvédeni a 10 százalékos rezsicsökkentést, és ha mégis meg kell védeni, akkor erre miért a napokban elindított aláírásgyűjtés a legalkalmasabb eszköz.

A kérdőjelek azonban nem érik el a kormány ingerküszöbét: rezsifronton a harc folytatódik. Az áram és a gáz árának csökkentése után múlt héten megtiltották az áram- és gázszolgáltatóknak a különadók fogyasztókra hárítását, és rendeletalkotási joggal ruházták fel az energiahivatalt. A héten pedig egy újabb fideszes törvénytervezet került a T. Ház elé, amely rögzítené az eddigi csökkentést, és kimondaná, hogy július 1-jétől a víz- és a szemétszállítás lakossági díjai sem haladhatják meg a 2013. január 31-én jogszerűen alkalmazott díjtételek 90 százalékát. A szolgáltatók megrendszabályozását szolgálná az a kitétel is, miszerint amennyiben a fogyasztóvédelmi hatóság számlázással kapcsolatos szerződésszegést állapít meg, a cégnek számlánként 10 ezer forintos kötbért kell fizetnie.

A parlamenti vitában az ellenzék nem talált fogást a rezsicsökkentésen. A szocialisták – akiknek a korábbi kormányzására a Fidesz igyekszik rátolni az energiaárak emelkedésének ódiumát – a csökkentés igazságtalanságát emlegették (a gazdagok többet spórolnak), illetve azt hangsúlyozták, hogy a 2010-es kormányváltás óta a 10 százalékos rezsicsökkentésnél nagyobb mértékben nőttek az energiaárak és a közműszolgáltatások díjai. Eszerint a vezetékes gáz 21, a lakossági áram 10 százalékkal lett drágább, a csatornadíj 28 százalékkal emelkedett, a távfűtés alapdíja Budapesten 5 százalékkal nőtt, a távhő és a meleg víz 13 százalékkal kerül többe, a szemétszállítás pedig 10 százalékkal. Az MSZP ezért inkább az energiahatékonysági beruházásokra fordítaná az E.ON magyarországi gázüzletágának megvásárlására szánt több százmilliárd forintot, az épületek felújításával ugyanis jelentősen, akár 25-40 százalékkal csökkenthetők lennének a fűtési költségek. Ez utóbbit az LMP is szorgalmazná. Az ökopárt szerint egyébként az MSZP és a Fidesz is ugyanazt a „kádári trükköt” veti be, hogy rövid távú politikai haszon érdekében csökkentené a rezsit, de ennek hosszú távú következményeivel nem számol.

Hosszú távú következmények ide vagy oda, a rezsicsökkentéssel a Fidesz politikai szempontból „megdobta a hatost”. Az Ipsos legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a párt népszerűsége az összes választásra jogosult körében a februári 18 százalékról 24 százalékra emelkedett. Závecz Tibor, a cég véleménykutatási igazgatója a Heteknek elmondta: a havi 6 százalékos növekedés példátlannak mondható. „1995 óta vannak adataink, de olyat még nem láttunk, hogy ilyen rövid idő alatt egy párt 500 ezerrel tudta volna növelni a támogatói számát” – fogalmazott. A szakértő szerint a rezsicsökkentéssel a Fidesz egy új tábort nyert meg magának, olyanokat, akiket a szabadságharccal, az alkotmányozással vagy más ideológikus témákkal nem tudott volna megszólítani. „Az addigi kutatásainkból is kiderült, hogy az energiaárak csökkentése hangsúlyos elvárás a szavazók részéről. Erre tapintott rá jó érzékkel a Fidesz. Tisztában vannak azzal, hogy amíg a nagy rendszerek átalakításának politikai haszna bizonytalan, és hosszú távon érhet csak be, addig egy ilyen lépés azonnali sikerrel kecsegtet” – magyarázta Závecz Tibor.

Kutatásuk alapján az így megnyert Fidesz-szavazók jelentős része 30 év alatti, illetve 50 év feletti, kistelepülésen (kisvárosban vagy faluban) és szerény anyagi körülmények között élő alacsony végzettségű. A kutatási igazgató hozzátette: úgy tűnik, hogy a társadalom alsó és alsóközép rétege hálálja meg leginkább a rezsicsökkentést, annak ellenére, hogy arányaiban kevésbé élvezik ennek előnyeit (nem gázzal fűtenek vagy kevesebb energiát fogyasztanak). „A rezsicsökkentésnél nemcsak a konkrét anyagi megtakarítás számít, hanem maga az üzenet is, miszerint a politikusok végre nem elvettek tőlünk, hanem adtak nekünk” – fogalmazott. Závecz Tibor úgy véli, a magyar politika a választásokig „rákerült a rezsicsökkentés sínpárjára”, amiről már nem lehet letérni. A hosszú távú siker érdekében a kormánynak negyedévente újabb akciókkal kell fenntartania a lelkesedést: ez magyarázhatja a júliusi újabb rezsicsökkentést. Mint ahogy ezt a célt szolgálja az aláírásgyűjtés is, ami persze az adatbázis-építéshez is jól jöhet. Eközben az ellenzék csapdahelyzetben van, mert nem utasíthatja el a csökkentést. A kormányzati tevékenység nyomán kialakult demokráciadeficit felhánytorgatása viszont a jelzett választóközönség számára túl elvont. A szakértő szerint a jogi témák egyébként is csak akkor működnek egy kampányban, ha minimális a különbség a két oldal között.   

„Medgyessy Péter jelszava volt a jogbiztonság, létbiztonság, közbiztonság. Úgy tűnik, hogy a Fidesz most a létbiztonságra helyezte a legnagyobb hangsúlyt, és ezzel sokak szemében azt is feledtetni tudja, hogy a nyugdíjszámlák államosításával, a segélyek lefaragásával vagy a rokkantak munka világába történő visszaterelésével komoly anyagi érdekeket sértett meg kormányzása első felében” – mondta Závecz Tibor.

Olvasson tovább: