Kereső toggle

Méreg a tejben

Bajban a dél-magyarországi gazdák

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Olyan penészgombák által termelt toxint találtak magyar tejekben, ami miatt ezek megsemmisítését rendelte el a hatóság. Magyarországon naponta 4,0-4,5 millió liter tejet termelnek, ebből a mennyiségből becslések szerint az elmúlt két hónapban közel 1,2 milliót kellett megsemmisíteni.

Az aflatoxin a takarmánnyal kerül a tehenek szervezetébe, amely átkerül a tejbe is. Ez a toxikus anyag a természetben előforduló, rágcsálókra és emberekre egyaránt veszélyes, rákkeltő, úgynevezett mikotoxinok egyik fajtája. A mikotoxinok egyes penészgombák által termelt erős biológiai hatású anyagok, melyek az élelmiszerekben természetes módon képződő legveszélyesebb méreganyagok közé tartoznak.

Általában a fertőzés összefügg a meleg időjárással, mivel a gyakrabban előforduló penészgombák magas páratartalom és magas hőmérséklet mellett terjednek leginkább. A gomba a talajon telepszik le, és ott rothadásnak indítja a gazdanövényt, amely folyamat a tárolása ideje alatt is tovább folytatódik. Mivel tavaly aszály volt, ezért a termés szennyezettebb a korábbi években betakarított takarmányokhoz képest. Ráadásul a februári és márciusi melegebb időjárás is elősegíthette a gombafertőzés további terjedését.  

Magyarországon 2004 októberében a fűszerpaprikában találtak kiugró mennyiségű aflatoxint. Mivel a gyártók nagy része a szóban forgó anyaggal szennyezett paprikákat használt fel keverékeiben, ez a fűszer forgalmazásának országos méretű felfüggesztéséhez vezetett. Általában a takarmányokban valamilyen mértékű penészgomba majdnem minden esetben található, de a fertőzés aránya és mértéke a meghatározó, ezért az élelmiszeripar határértékekhez köti, hogy ezen anyagok jelenlétét mikortól tartja károsnak egy élelmiszerben.      

Több tejtermelővel és tejipari szakértővel is beszéltünk a téma kapcsán, akik arra hívták fel a figyelmet, hogy a magyar szabályozás – amit az Európai Unió tett kötelezővé – nagyon szigorú. A hazánkban alkalmazott határérték tizede az Egyesült Államokban elfogadott mértéknek. A megsemmisítésre kötelezett tejekben a magyar szabvány kétszeresét találták, amely az Egyesült Államokban akadály nélkül a kereskedelmi forgalomba kerülhetne. Ráadásul az szigorú európai normák miatt a tejipari cégek is a korábbinál komolyabb monitoringrendszert építettek ki, így a korábbi évtizedek gyakorlatától eltérően nagyon hamar kiderül, ha megnövekszik az aflatoxin mennyisége a tejben.

Gőgös Zoltán, a országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szocialista tagja a Heteknek elmondta: Európában aktuális téma, hogy túl szigorúan húzta meg Brüsszel az aflatoxin határértékét, amely szinte betarthatatlan kihívások elé állítja a gazdákat. A jelenlegi problémát az oldaná meg, ha hamarabb érkezne a tavasz, mert a frissen termő takarmányok már nem tartalmazzák a penészgombát, sem annak mérgező anyagát.  

Gőgös elmondta: a gazdákat nemcsak a miatt éri veszteség, hogy nem tudják eladni a tejet literenként körülbelül száz forintos áron, hanem azért is, mert a megsemmisítést nekik kell állniuk, hisz nem lehet a „mérgezett” tejet más állattal megitatni, vagy kiönteni a szabadba. Vagy el kell szállítaniuk a tejet bioüzembe, ahol feldolgozzák. „Egy napi négy-ötezer litert termelő tehenészetnél napi több mint félmillió forint a kár” – tette hozzá Gőgös Zoltán.  

A Vidékfejlesztési Minisztérium már dolgozik azon a rendeleten, amely segítséget nyújtana azoknak a termelőknek, akik kénytelenek a tejet megsemmisíteni határértéken felüli aflatoxin-tartalma miatt – mondta Bognár Lajos, a tárca élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkára a távirati irodának. A szakember hangsúlyozta: a határérték feletti aflatoxinnal szennyezett tejet a feldolgozóüzemek nem vehetik át a termelőktől az emberi egészség védelme érdekében, hogy ne legyen élelmiszerbiztonsági kockázat.

Olvasson tovább: