Kereső toggle

Baltapolitika

Ellentámadásba lendültek a magyarországi örmények

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Amennyiben Magyarország nem mutatja a békülés szándékát Örményország felé, a magyarországi örmények feljelentést tesznek a baltás gyilkos kiadatása kapcsán. Bár kétséges, hogy a nemzetközi jog alapján ezt sikerrel tehetik majd meg, a nemzetközi örménylobbi sokat árthat Magyarországnak. A diplomáciai helyzet súlyosságát jelzi, hogy – információink szerint – az amerikai örmény közösségek vezetői nem hajlandóak szóba állni Szapáry György washingtoni nagykövettel.

Serkisian Szeván, az Országos Örmény Önkormányzat a Heteknek nyilatkozva cáfolta, hogy puszta politikai akcióról lenne szó, szerinte nemcsak morális, hanem jogi alapon is megtámadható Ramil Safarov kiadatása. A többek között jogi végzettséggel is rendelkező kisebbségi vezető szerint nem megalapozott a kormány védekezése, miszerint mindenben a nemzetközi jog alapján járt el az örmény katonatársát baltával kivégző azeri férfi ügyében. A kiadatás szabályairól rendelkező strasbourgi konvenció szerint ugyanis az ítélkező államnak nemcsak arról kell meggyőződnie, hogy a végrehajtó állam törvényei szerint az adott cselekmények ott is bűncselekménynek minősülnek, hanem arról is, hogy – ahogy a konvenció szövege fogalmaz – „azok lennének, ha területén követték volna el”. Márpedig Serkisian Szeván úgy véli, a válasz erre a kérdésre egyértelműen nem, hiszen tudható volt, hogy Safarovot már akkor nemzeti hősként ünnepelték Azerbajdzsánban – utcát, iskolát neveztek el róla, az év emberének választották –, amikor még megérdemelt börtönbüntetését töltötte Magyarországon.
„Ha ott ölt volna meg egy örmény katonát, még eljárás sem indult volna ellene, annak ellenére, hogy az azeri igazságügyi miniszter levelében magyar kollégájának hangsúlyozta: náluk a gyilkosság ugyanúgy bűncselekmény, mint Magyarországon. Navracsics Tibornak, illetve a kormányzati szakértőknek tudniuk kellett, hogy ez a levél nem jelenthet garanciát arra, hogy Azerbajdzsánban tovább folytatódik Safarov büntetése” – háborgott a magyarországi örmények elnöke, aki szerint ezzel a kormány a magyar bíróság függetlenségébe is beleavatkozott, hiszen az elvárható büntetés nem teljesült. Hozzátette: ha bebizonyosodik, hogy a döntésnél szándékosan nem vették figyelembe a közismert tényeket, akkor felmerülhet a vesztegetés vagy a hivatali visszaélés gyanúja is.   
Kende Tamás nemzetközi jogász szerint a fenti jogi okfejtés kevés ahhoz, hogy Safarov átadását bármilyen fórumon megtámadják. „Kijelenthető, hogy a kormány döntése etikátlan volt, ugyanakkor jogtechnikai szempontból a strasbourgi konvenciót nem szegte meg” – fogalmazott. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy Azerbajdzsánban Safarov bűnösségét jogi értelemben nem tagadták, hanem elnöki kegyelemben részesült.
Serkisian Szeván a Heteknek azt mondta, egyelőre asztalfiókban marad a feljelentés tervezete, azt csak akkor „élesítik”, ha a magyar kormány nem mutatja a jeleit sem annak, hogy kész lenne megkövetni Örményországot. Arra a kérdésre, hogy ez pontosan mit kellene, hogy jelentsen, az elnök azt mondta, az enyhülést szolgálhatná például, ha a kormány bocsánatot kérne, vagy a magyar országgyűlés hivatalosan is elismerné, hogy az Oszmán Birodalom 1915-ben népirtást követett el az örményekkel szemben. Az elnök hozzátette: attól tart, hogy a nemzetközi örmény lobbi – ami az Egyesült Államokban a harmadik legerősebbnek számít a kisebbségek között – súlyos károkat okozhat Magyarországnak akár diplomáciai, akár gazdasági területen. Megjegyezte, a sok híresség mellett a világpolitikát irányító politikusok között is találunk örmény származásúakat. Közéjük tartozik Szergej Lavrov orosz külügyminiszter (egyes hírek szerint Dimitrij Medvegyev kormányfő is), vagy a kormányt rendszeresen kritizáló Charles Gati amerikai közíró, sőt, a szaudi királyi családban is vannak örmények.
A magyar–örmény viszonyt egyébként jól jellemzi, hogy – a Hetek információi szerint – Szapáry György washingtoni nagykövettel nem állnak szóba az amerikai örmény szervezetek vezetői. Ezzel kapcsolatban Serkisian Szeván azt mondta, a magyar kormány segítséget kért tőlük a két ország viszonyának rendezésében. „Ebben szívesen részt veszünk, amennyiben nem gondolja azt a kormány, hogy elegendő, ha a közeledés a kulturális diplomáciában merül ki” – fogalmazott az Országos Örmény Önkormányzat elnöke.

Olvasson tovább: