Kereső toggle

Magyarság a köbön

Koppánykodástól óvott Semjén

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Magyarság, büszkeség, nemzet, megmaradás, Szent István, jó állam, kereszténység: nagyjából ezek az elemek dominálták az államf és a kormányzati szereplk augusztus 20-ai megszólalásait. A Szent Jobb- körmenetet megelz misén a köztársasági elnök és a miniszterelnök is részt vett, miközben a pogány elemekkel tarkított Magyarok Országos GyŐlésén százezrek kalandoztak a közeli és távoli múltba.

A májusban beiktatott Áder János első augusztus 20-ai államfői beszédében az államalapítástól a rendszerváltásig tekintette át hazánk történelmét. A bukásokat és nemzeti tragédiákat követő felemelkedéseket számba véve Áder többször kiemelte a közös teljesítményt, aminek előfeltétele a kiegyezés. A köztársasági elnök a családalapításhoz hasonlította az államalapítást: „Családjaink csak akkor képesek fennmaradni, ha az egymás nyomába lépő nemzedékek újraalapítják azt, ha a családtagok azon munkálkodnak, hogy egymásban a jót gazdagítsák, a rosszat pedig, ha lehet, kisebbítsék.” Áder nem beszélt vallásról, hitről, és nem beszélt kereszténységről sem.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere ünnepi beszédében viszont a kereszténységre tette a hangsúlyt: Istvánra utalva azt mondta, „első keresztény királyunk két dolgot kötött össze, a szervezetet és az eszmét, és ami a legfontosabb, személyével, egész éle-tének példájával hitelesítette azt”.
Balog szerint államiságunk elmúlt több mint ezer esztendejében „látjuk a kereszténység megtartó erejét, de ettől függetlenül is értelmezhető mindenki számára a személyes döntés fontossága, hogy csak azok a tetteink, azok az eredményeink lesznek maradandóak, tartósak és értékesek, amelyekben benne van a személyes döntésünk”.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a magyarság és a kereszténység természetes egységéről beszélt augusztus 20-án. Úgy vélte, „Szent István számára a magyarság és a kereszténység természetes egységet alkotott, s politikai zsenialitása, hogy úgy vette fel a kereszténységet és ezáltal a legteljesebb európaiságot, hogy nem lettünk sem a Német-római Császárság, sem Bizánc hűbérese. Amiként nem engedte a nemzeti szuverenitás feladását, ugyanúgy ellentmondott a Koppány-féle pogányságnak is.”
Semjén szerint ma sem vállalható a nemzeti önfeladás „a Német-római Császárság, Moszkva vagy Brüsszel kedvéért”, ugyanakkor „az öncélú koppánykodás sehova nem vezet”.
A többször is hangsúlyozott koppánykodás részleteit nem fejtette ki Semjén, tény azonban, hogy a katolikus egyház az elmúlt években többször bírálta az ősmagyar kultuszok újjáéledését. Amire napjainkban is láthatunk példákat: az ázsiai származásunkat és rokonságunkat erősíteni hivatott Kurultaj nevű rendezvényen, illetve az augusztus 17–20. között megrendezett Magyarok Országos Gyűlése nevű, több százezer látogatót vonzó eseményen, Bösztörpusztán. Ez utóbbin az ősmagyar szokásoktól és ételektől a csendőrkézikönyvön át a második világháborús fegyverekig és az antiszemita megnyilvánulásokig a mai jobboldal és különösen a szélsőjobb eszmerendszeréhez kapcsolódó szokások és jelenségek végtelen tárháza nyílt meg az érdeklődők előtt. Amennyiben a miniszterelnök-helyettes és egyben a KDNP elnöke ezeket a mozgalmakat bírálta „koppánykodás” címén, az azért figyelemre méltó, mert a Kurultaj rendezvényét a kormányzat erkölcsi, média- és anyagi támogatásban is részesítette.

Olvasson tovább: