Kidobóemberek felemelkedése és bukása

Cikk nyomtatása
Továbbítás emailben

Alvilági karrierek

A rendszerváltás környékén működő bűnözői csoportok jobbára erőszakos bűncselekményekkel, betörésekkel, autólopásokkal indították pályájukat. A nyolcvanas évek végére az ismertebb diszkókban dolgozó kidobó­­em­be­rekből, illetve a portaszolgálatért felelős irányítókból alakult ki az a fővárosi alvilági kör, ahonnan az utóbbi hetekben ismét a hírek élvonalába kúszó Portik Tamás, Radnai László és V. László is indult.

A magyar szervezett bűnözés megerősödésében kulcsszerepet játszott az 1992-93-as években indult olajbűnözés, ami szerény becslések szerint is ezermilliárd forinttal károsította meg a magyar költségvetést, végső soron az adófizetőket.

Az olajbűnözés lényege abban állt, hogy a gázolajjal teljesen megegyező, ám töredék áron beszerezhető háztartási olajat (HTO) illegális kereskedelem útján kezdték értékesíteni szerte az országban, illetve a törvény által engedélyezett halasztott vámfizetéssel élve tízmillió liter­számra adták el a külföldről vám- és adómentesen behozott varrógép­- és orsóolajat. A főváros alvilági figurái hamar rájöttek, hogy ez a módszer sokkal jövedelmezőbb az erőszakos bűncselekményeknél, ezért ráépültek a már beindult olajos vállalkozásokra, illetve több esetben egyszerűen elvették az illegális olajtelepeket és -kutakat az addigi működtetőktől.

Az olajbűnözésből meggazdagodott bűnözők később saját cégeket is létrehoztak. Radnai László, Ferencsik Attila és Drobilich Gábor fontos szerepet játszott a Conti Car cégcsoport és a milliárdos olajbűncselekményeket bonyolító Energol Rt. létrehozásában. Portik Tamás alvilági karrierje szintén a diszkókat védő kidobóemberek sorából indult, ám jó boksztudásával és kíméletlenségével párosuló intelligenciája révén hamar kiemelkedett a kigyúrt figurák közül. Portik mentora a nyolcvanas évek végén az a Seres Zoltán vállalkozó volt, akinek 1999-ben történt meggyilkolása ügyében Portikot a napokban felbujtóként gyanúsította meg a rendőrség.

Portik a kilencvenes években már az Energol Rt. igazgatója volt: az alvilágban is szokatlanul gyors felemelkedését a téma szakértői annak tudják be, hogy a még most is csak 44 éves férfi a magyarországi orosz maffia embere volt. Márpedig a hazai alvilág mozgástere nagyon nagy mértékben függött a Szemjon Mogiljevics - alias Szeva bácsi - által irányított orosz szervezett bűnözőktől.

Portik terhére róják a kilencvenes évek robbantásos merényletsorozatának egy részét is: a hatóságok szerint az ő utasítására lőtték agyon a nyílt utcán 1996-ban a szintén a fővárosi alvilághoz tartozó Prisztás Józsefet. Portikot gyanúsítják egy másik maffiózó, az alvilágra terhelő vallomást tevő Boros Tamás megölésével - ez volt az Aranykéz utcai robbantás 1998-ban -, és összefüggésbe hozták Fenyő János médiavállalkozó 1999-es megöletésével is, igaz, itt nem felbujtóként, hanem a felbujtó vagy felbujtók megbízásából a folyamatot irányító személyként.

A téma szakértői szerint az alvilági leszámolások mögött a piac újraosztásának szándéka állt. Portik 1997-ben eltűnt a bűnüldözők látóköréből, állítólag külföldön bujkált. 2003-ban azonban rejtélyes okból lekerült a körözött személyek listájáról, és azóta ismét Magyarországon él. Feltételezések szerint szökése előtt sokmilliárdos vagyonának egy részét V. Lászlóra bízta, aki szórakozó-

helyekbe - lásd Hajógyári-sziget -, drogkereskedelembe és prostitúcióba fektetve forgatta azt. Azzal kapcsolatban megoszlanak a feltételezések, hogy a közelmúltban letartóztatott V. László tett-e terhelő vallomást Portikra, vagy korábbi cégtársa, Radnai László, aki tizenkét év börtönt kapott az első hazai maffiaperben, és akinek a közelmúltban egészségi okokra hivatkozva megszakították büntetését.

A szervezett alvilág nem lehetett volna sikeres politikai háttér nélkül: az utóbbi egyes szereplői biztosították az olajbűnözéshez szükséges jogi hátteret - például az elképesztő nemzetgazdasági károkat okozó halasztott vámfizetést -, cserébe részesedtek a szervezett alvilág nyereségéből.

Sándor István (Papa), az ORFK főnyomozója fedett nyomozóként éveken keresztül dolgozott az alvilág felderítésén. 1999-ben felajánlotta segítségét a kisgazda Pallag László által elnökölt, az olajügyeket vizsgáló parlamenti bizottságnak. Meghallgatását 2000. október 28-ára tervezték, ám egy nappal korábban hivatali visszaélés és vesztegetés alapos gyanújával ártatlanul őrizetbe vették. Sándor Istvánt ennek ellenére 2000 novemberében a Fővárosi Ügyészségen meghallgatta a bizottság.

Az interneten a mai napig elérhető beszámolójából kiderül, hogy tudomása szerint az olajbűnözésben érintett cégek több ponton kapcsolódtak a szocialista párthoz, de az is kiderül, hogy némely alvilági figurák az akkori és a mostani kormányoldal egyes prominenseit is összefüggésbe hozták a szervezett bűnözéssel. Sándor István fél évig ült börtönben, végül minden vádpont alól felmentette a bíróság. A tárgyalások jegyzőkönyveit viszont évtizedekre titkosították.

Olvasson tovább:

Feliratkozás hírlevélre

 
Név: *
Email: *
Feliratkozással elfogadja a Hetek adatvédelmi elveit