Kereső toggle

Kapuzárási pánik

Tömegével veszik át az egyházak az iskolákat

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A rendszerváltás óta nem látott mértékű pezsgés tapasztalható az intézményátadások frontján. Az elmúlt három évben hétről tíz százalékra emelkedett azoknak a diákoknak az aránya, akiket egyházi fenntartású oktatási intézményben képeznek. Ez az óvodától az érettségiig 140 ezer gyereket jelent, és a május 31-ig tartó véghajrá még csak most vette kezdetét.

Semjén Zsolt és Szászfalvi László kereszténydemokrata képviselők még a kormányváltás eufóriájában (2010. május) benyújtották azt a közoktatási törvényt módosító javaslatukat, amely - megfogalmazásukban - az „egyházi iskolák hátrányos megkülönböztetésének megszüntetését" célozta meg. Ennek lényege egy, a szocialisták által beépített fék eltávolítása volt a jogszabályból, amely arra kötelezte az önkormányzatokat, hogy az átadás után további öt évig kiegészítő normatívával finanszírozzák az intézményt. A módosítás eredményeként pontosan az a folyamat indult be, amire a KDNP számított: az önkormányzatok egy része tokkal vonóval adta át, elsősorban a „történelminek" nevezett felekezeteknek iskoláit, melyek zavartalan működése onnantól kezdve gyakorlatilag az állam kasszáját terheli.

Az eleinte lassacskán csörgedező folyamatot az duzzasztotta gyors sodrású folyóvá, hogy az új szabályozás értelmében mindazokat az önkormányzati iskolákat, melyek idén május végéig nem kerülnek egyházi kezelésbe, jövő januártól az állam veszi át. A képviselőtestületek tehát most egy olyan kényszerhelyzetbe kerültek, hogy vagy valamelyik - az új vallástörvény által elismert - egyházzal kötnek sebtiben fenntartói szerződést, és akkor lesz némi beleszólásuk az üzemeltetésbe, vagy iskolájuk bekerül a „nagy állami üstbe", és mondjuk racionalizálásra hivatkozva lassacskán megszűnik a településen az oktatás - mondta el lapunknak egy névtelenséget kérő oktatáspolitikai szakértő.

Az átadáshoz a képviselőtestületnek egyeztetnie kell az iskolaszékkel, a szülői szervezetekkel, a diákönkormányzattal és a pedagógusokkal vagy a közalkalmazotti tanáccsal, illetve be kell vonnia egy állami pedagógiai szakértőt. A fúzió azonban akkor is létrejöhet, ha minden érintett tiltakozik. Ha mindezeken a szűrőkön átment a kezdeményezés,

a Kormányhivatalnak még vétójoga van. A májusban megkötött finanszírozási szerződés alapján szeptemberben már a fenntartó egyház fizeti a bért az alkalmazottaknak, amit a novemberben érkező első állami átutalás visszamenőlegesen dotál. Információink szerint a katolikus egyház vezetői között vannak olyanok, akik akár ezer iskolát is el tudnának képzelni katolikus „üzemeltetésben" (ez körülbelül 300-400 ezer diákot jelent). A baptisták pedig több mint nyolcvan iskolát irányítanának szeptembertől.

Tény, hogy az önkormányzatok megkönnyebbülnek az átadással, miközben az átvevő egyházak is jól járhatnak, mert ölükbe hullik egy gyakorlatilag szabadon formálható „emberanyag", melynek képzését amúgy az állam finanszírozza. Egyvalaki nem jár jól: az állam. A kormány ugyanis azért varrta át a közoktatást, hogy nem csekély pénzt vegyen ki belőle, azzal viszont, hogy az egyházak karjaiba tereli az önkormányzati iskolákat, eltűnik a „spórolás" lehetősége. Csak attól ugyanis, hogy más a fenntartó, nem kerül több pénz a rendszerbe, sőt, éppen az ellenkezője történhet, hiszen kiesik az önkormányzati hozzájárulás összege.

Bár újabban ez sem teljesen biztos, hiszen Esztergom esete mementóként tornyosul előttünk. A becsődölt város teljes intézményrendszerét átvette az állam, majd egy jogszabályban 700-800 milliós intézmény-fenntartási hozzájárulást írt elő az önkormányzatnak azok működtetéséhez. Ha azokra a településekre is ez vár a jövőben, melyek nem keresnek fenntartókat iskoláiknak, akkor számítani kell arra, hogy a májusi „kapuzárási pánik" tovább dagasztja a legjavából válogató egyházak portfólióját.

Értesüléseink szerint több egyház azért hezitál a történelmi lehetőség láttán, mert várhatóan csak ősszel határoz arról a kormány, hogy az állam összesen mennyi átvett, egyházi fenntartású intézményt tud finanszírozni. Ha pedig a kormányfő rájön, hogy nemhogy nem spóroltak, hanem jelentős többletkiadások keletkeztek, akkor nem fogja megengedni, hogy a pedagógusoktól és a diákoktól elvett pénzt az egyházak zsebeljék be - állítják egyházpolitikában jártas forrásaink, akik szerint egy váratlan fordulattal akár már 5-6 év múlva bedőlhet a most felállított rendszer.

Lendületben

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia összegzése szerint a települési önkormányzatoktól a 2011/2012-es tanév kezdetétôl 41 intézményt vett át az egyház. Összességében 224 intézményük működik. A diákok teljes létszáma 86 772 a tavalyi 71 235-tel szemben, ami 21,81 százalékos növekedést jelent. Ezekben az intézményekben összesen 10 829 pedagógus, technikai dolgozó és egyéb feladatokat ellátó munkatárs dolgozik, az elmúlt évhez képest 20,58 százalékkal több.

A református egyház a 2011/2012-es tanévtôl 206 közoktatási feladatot lát el 129 intézmény keretei között (csak 2011 nyarán 12 önkormányzati intézményt vettek át), ahová összesen 38 032 tanuló jár nappali tagozaton, ez 4 029-cel több, mint egy éve. A protestáns egyház zsinatához eddig négy egyházközség fordult elôzetes hozzájárulásért iskolaátvétel ügyében.

Az evangélikusok óvodáiba és iskoláiba mintegy 13 ezer gyermek jár. 2011-ben 1 350-nel nôtt a létszám, ami 12 százalékos bôvülést jelent. Az evangélikus egyháznak 1500 tanára van, és mintegy 600 kisegítô munkatárs dolgozik intézményeikben, ez több mint 10 százalékos növekedést jelent. A 2012/2013-as tanévre vonatkozóan 6 önkormányzattal tárgyalnak 2 óvoda, 3 általános iskola és 3 gimnázium átvételérôl. (MTI)

Biznisz lehet segíteni

Miután a kormány államosította a megyei fenntartású szociális intézményeket (bölcsôde, idôsek otthona, hajléktalan ellátó stb.), 20 milliárdnyi önkormányzati hozzájárulás esett ki az intézményi fenntartásból. A szóban forgó intézményeknek körülbelül szeptemberig vannak tartalékaik, a költségvetés módosítása nélkül becsôdölhetnek. Az államban tudatosult, hogy öngólt rúgott a kapkodással, ezért a kormányhivatalok a NEFMI-re tolják a probléma kezelését, amely viszont települési önkormányzati vagy egyházi kezelésbe adná a korábban megyei intézményeket. A szektort jól ismerô forrásunk szerint szociális intézmények költségvetésébôl átlagosan húsz százalékot lehet kivenni, úgy hogy az még életképesen mŐködjön. (Az egyik protestáns nagyegyház állítólag nyolcmilliárdot takarított így meg három év alatt.) A biznisz jogszabályi környezetét még az elôzô kormányok hozták létre: az alaptámogatást minden intézmény megkapja, az extrát, ami majdnem a duplája az alaptámogatásnak, csak kevesek, például az egyházak. Ezért gyorsult fel és zajlott le a magáncégek és az alapítványok egyháziasodása az elmúlt 7-8 évben. Az új vallástörvény azonban új helyzetet teremtett, amennyiben a kamu egyházak helyére az elismert egyházak léphetnek. Úgy tudjuk, százas nagyságrendben zajlanak ilyen tartalmú tárgyalások a megszŐnt korábbi fenntartó „egyház” és az intézményét átvevô elismert egyház között.

Olvasson tovább: